A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_D rezsicsökkentés_megoldás

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

 

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.

 

D) lakossági rezsicsökkentés – megoldási javaslat

 

a) problémák

Az előző bejegyzés alapján láthatjuk, hogy a rezsicsökkentés jelenlegi formájában:

- a jómódúakat jobban támogatja,

- az energiaszolgáltatóknak hatalmas veszteségeket okoz (az egyetemes szolgáltatói körben),

- előző pontból fakadóan:

csökkenhetnek az energiaipari beruházások,

esetleg veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság,

- összességében pedig jelentősen nő az államadósság.

 

b) feltételek

Bármely szolgáltatás kerüljön is a támogatott körbe:

- jövedelmi vagy mennyiségi feltételt, vagy ezek kombinációját kellene alkalmazni,

jövedelmi pl. a minimálbér kétszerese (család esetén átlagot számolva)

mennyiségi pl. egy kétgyermekes család átlagfogyasztása

- vagyis csak a rászoruló végfogyasztók számára kellene biztosítani a kedvezményt,

- mindezt oly módon, hogy a szolgáltató így keletkező veszteségét kompenzálja az állam,

- folytatni az épületenergetikai támogatási programot (külső szigetelés, nyílászárócsere, fűtési rendszer modernizáció).¹

 

c) egy lehetséges metódus – lépcsőzetesség:

- minden háztartásban, amely az átlagos jövedelemkorláton belül esik, a jelenlegi 20% kedvezmény,

- 1-4 gyermeket nevelő háztartásnál jövedelemkorláttal 20%  +  gyermekenként 5% kedvezmény,

- 5 vagy több gyermeket nevelő háztartás esetén jövedelemkorlát nélkül összesen 66% kedvezmény,

- a jövedelemkorláton felüli háztartások nem részesülnének alaptámogatásban, azonban a gyermekek utáni kedvezménysávokat ők is érvényesíthetnék,

- szóba jöhet esetleg a fűtéstámogatás mint cafeteria elem

(bár lehet, hogy ezzel az elemmel a célzott jövedelem-kategória kedvezményezettjei nem érhetők el).

 

d) így az alábbi célok érhetőek el:

- a rezsicsökkentés rászorultság alapú,

- a családtámogatás biztosított,

- a gyermekvállalás ösztönözve van,

- nem növekszik a társadalmi egyenlőtlenség (hisz a tehetősebbek nem kapnak nagyobb kedvezményt),

- a felszabaduló összeg az energia szolgáltatóknál maradna, így csökkentve a veszteségüket,

- az energia szolgáltatók fennmaradó veszteségét kompenzálni, ezáltal előzve meg a veszteségükből fakadó munkabér vagy létszám csökkentést, (továbbá biztosítva, hogy legyen fedezet a rendszerkarbantartásra).

 

saját fotó és szerkesztés

 

Szükséges természetesen a javaslatban szereplő mértékek finomhangolása, valamint pontos illesztése a szociális- és adópolitikához. Előbbi kapcsán kutakodtam is kicsit a KSH oldalán, azonban amit a jövedelmi tizedeknél találtam³, nem merem itt közzé tenni. Elég szomorú amit megmutat és még szomorúbb amit elrejt.

 

Adópolitika esetén arra gondolok, hogy célszerű lehet pl. visszavezetni az szja sávos megoldását. Pl. 15-17,5-20%, az szja egy nagy adóbevételi forrás, így kis mértékeltolásokkal is jelentős többletbevételre tehet szert a költségvetés - helyzettől függően szűkítve vagy tágítva a sávokat. Ugyanakkor fontos lehet jogszabályban rögzíteni az elvonás felső határát.

 

Fent részletezett javaslatommal összességében valószínűleg nem maradna sokkal több pénz az állami költségvetésben. Ugyanakkor ezzel megvalósulna egy szerkezeti változás a rezsicsökkentésen belül. Mégpedig a tehetősebb réteg felől a rászorultabbak irányába tolva a támogatás súlyát. Valamint a családosokhoz csoportosítva át nagyobb segítséget.

Ha valakiben felmerül, sajnos nem vagyok családos. Viszont mindannyian látjuk már sok éve a magyarországi népességszám csökkenést. És ezt jelentősen súlyosbítja a Covid19 szomorú hatása. Tehát nincs helye egyéni érdekeknek (egy normális politikában egyébként sincs), ösztönözni kell a családvállalást.

 

Továbbá, a háztartási energia (gáz és áram) árának csökkenésével, célszerű lesz az alaptámogatás mértékét is csökkenteni. Tehát, ahogy csökken a gázár, úgy csökken az alaptámogatás, azaz végeredményben nem fizet többet a lakossági fogyasztó.

Hiszen a támogatások mértéke jelenleg óriási terhet ró a költségvetésre. Valamint ezzel párhuzamosan, pontosabban időben megelőzve, el kell kezdeni egy korrekt kommunikációt a lakosság irányába, hogy mindenki érthesse az alapfolyamatok lényegét.

 

A jelenlegi kormány például számos gazdasági intézkedése kapcsán, csupán a dolgok „kellemes” részéről nyilatkozik. Pedig mindannyian tudjuk, ha egy konkrét költségvetésből gazdálkodunk, akkor ha valamire többet költünk (támogatunk), valami másra kevesebb jut.

 

Bízok benne, hogy sikerült megmutatni, hogy a kormány állításával szemben, egy ellenzékből politizáló közgazdász sem megszüntetni, csupán a gazdasági helyzethez igazítani akarja a rezsicsökkentést. Továbbá a juttatások és elvonások alkalmazása révén rámutatni a társadalmi egyenlőtlenségek mértékcsökkentésének lehetőségére.

 

Ezen fejezet következtetéseit az előző rész során feldolgozott információk (és korábban megszerzett ismereteim) alapján vontam le; ugyanakkor segítség volt számomra a Weiner-Szép szerzőpáros által 2020-ban a portfolio.hu portálon publikált cikk, mely nagy alapossággal és mélységében dolgozza fel a rezsicsökkentés számos gazdasági aspektusát.

 

----------

forrás:

1 https://www.portfolio.hu/krtk/20201013/mire-mentunk-a-rezsicsokkentessel-451630

2 https://www.ksh.hu/apps/shop.lista?p_lang=HU&p_temakor_kod=ZH&p_kapcsolodo=hazteletsz

3 https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0005.html