17 március, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_C élelmiszer-árstop

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

 

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél. Azonban az Orbáni gazdaságpolitika kommunizmusba visszavivő elemei kifejezetten kártékonyak.


C) alapvető élelmiszerek hatósági árasítása

 

a) kormányrendelet:

- az árstop a rendeletben meghatározott alapvető élelmiszerekre vonatkozik1

- időbeli hatálya: február 1. – május 1.

 

b) nagykereskedők:

- a nagyobb (általában multinacionális) élelmiszerhálózatok, más termékeik árának emelésével megpróbálhatják kompenzálni a kormány rájuk kényszerített döntését,

- vagy megpróbálhatják olcsóbban beszerezni az adott termékkört; azaz a nagyobb bolthálózatoknak (Tesco, Lidl, Aldi, SPAR, CBA) ez kevésbé fog fájni,

- megpróbálhatnak olcsó importált (alacsonyabb minőségű) árut a polcokra helyezni;

 

c) kiskereskedők:

- a kis vállalkozások megpróbálhatnak ugyan árat emelni más termékeken, de ezzel könnyen vevőt veszíthetnek:

gondoljunk csak bele, egy multi forgalmaz 2000 féle terméket, ha 6 árát befagyasztják, elég egy aprót emelnie a másik 1994-en és kompenzálta veszteségét, míg egy kisker forgalmaz 50 féle terméket, így ha kompenzálni akarja a 6 stopolását, akkor 44-en vagy kevesebben kellene emelnie, ami valószínűleg már érezhető a vásárlóknak, azaz lehet, hogy vevőt veszít, így valószínűleg inkább benyeli a veszteséget, minthogy vevő vesztést kockáztasson,

- (az árkorlátozás hatálya alá eső termékek forgalmazott mennyiségét nem csökkenthetik mert azért büntetést szab ki a hatóság),

- esetleg megpróbálják azokat olcsóbban beszerezni (utóbbihoz valószínűleg nincs megfelelő alkupozíciójuk);

 

d) hatás:

- akár a kis, akár a nagyobb boltok próbálják beszerzéskor lenyomni a hatósági árassá tett termékek beszerzési árát, azt a nagy termelők egy ideig elviselik, a kis szereplők (jellemzően hazai, családi vállalkozások) viszont nem bírják ki,

- az importból fedezett árukínálat kárvallottjai szintén a hazai termelők lesznek;

 

e) következtetés:

összességében tehát a FIDESZ azon döntésével, hogy az alapvető élelmiszerek árának befagyasztását nem kompenzálja a kereskedőknél, hátrányos helyzetbe hozza a kisebb, általában helyi vállalkozásokat, legyenek azok boltok vagy termelők;


fotó: Italo Melo - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/madar-allat-tanya-csirke-2446695/

f) a kormányinfón elhangzott, hogy:

- az állam nem kompenzálja a kereskedők veszteségét, Gulyás Gergely hozzátette, hogy ők (a boltosok) is részt vállalhatnak a társadalmi szolidaritásban, közös teherviselésben,

- a kormány részéről az is említésre került, hogy ezen lépés segíthet az infláció letörésében

- nos, gyanítom a kormány sem gondolja komolyan, hogy a választási osztogatás következtében a lakosságra öntött pénz hatását, néhány termék pár havi árstopja semlegesíti majd (és akkor még szót sem ejtettünk az egyéb infláció felhajtó elemekről)

- amennyiben a kormány a szolidaritást komolyan venné, már rég visszavezette volna a többkulcsos szja-t, mely valóban hatékony eszköze a társadalmi szolidaritásnak és korábban működött is már hazánkban,

de a közös teherviselés jegyében az is elképzelhető lenne, hogy ne csak a távközlési-, banki-, chips és üdítő-, energia-, stb. társaságokat terheljék egyszeri vagy hosszas különadózással, hanem esetleg néhány kormányközeli társaság iparága is bekerülhetne a különadózók körébe (útépítés, informatika, stb.). 


(2.B+2.C) összegzés

 

Amennyiben a valóban rászorulókat kívánjuk támogatni, az egy érthető és indokolt célkitűzés. Természetesen a kivitelezés csak akkor elfogadható, ha ennek során a gazdasági szereplőket kompenzáljuk veszteségeikért.

Azonban a jelen módú megvalósítással a kormány (gazdaságinak nem nevezhető) csupán politikai döntést (nettó szavazatvásárlást) kíván megvalósítani; melynek egyenes következménye lesz, hogy számos helyi kisvállalkozást fog ellehetetleníteni.

 

Hasonló a hatása a tervezett időszakon túl fenntartott, vagy ad hoc jelleggel bevezetett szektorális különdaóknak is. A szakszerűtlen beavatkozások következtében: csökkenhetnek a bérek, elbocsátások történhetnek, vagy akár vállalkozások szűnhetnek meg.

 

Tehát, ha a FIDESZ durván és meggondolatlanul avatkozik be a gazdasági folyamatokba, akkor vállalkozások fognak bezárni. Új kis- és közepes vállalkozások, pedig nem létesülnek, mert ott lesz a félelem, hogy bármelyik ágazatra születhet hasonló megszorítás (árstop, különadó). Azaz, a kormány bármikor beavatkozhat és tönkretehet egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatot, vagy akár egy egész ágazatot.

 

 

Összefoglalva tehát, célszerű lenne a rászoruló végfogyasztókat támogatni, azon gazdasági szereplőket, melyeken keresztül ez megvalósul kompenzálni, a gazdaság egészében pedig hagyni érvényesülni a piaci folyamatokat, ezzel teret engedve az egészséges gazdasági versenynek és a vállalatok általi piaci foglalkoztatásnak.

 

 

Mégegyszer:

- A nehéz anyagi körülmények között élőket támogatni szükséges.

- De a kormány nem teheti meg, hogy úgy segít, hogy közben tönkretesz egy vállalkozást, vagy akár egy egész ágazatot.

- Hiszen ebben az esetben pont az fogja elveszíteni a munkáját, akit eredetileg támogatni akartunk.

 

  

+1

Gulyás Gergely nyilatkozata alapján: „a csirkefarhát a magyarok egyik kedvenc eledele”.

Véleményem szerint ezzel a legtöbb magyar állampolgár nem tud egyetérteni.

 


 -----

forrás:

1 https://kormany.hu/arstop

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése