12 március, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 1_D összegzés

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

Meglátásom szerint a Fidesz által sugallt „javuló gazdasági helyzet érzet”nek 3 fő forrása/motorja azonosítható:

A) duplájára megugró államadósság

B) jelentős EU támogatások

C) az elmúlt 100 év leghosszabb (2009-2019) világgazdasági növekedési ciklusa.

 

 

Összegzés

 

A)

Az elmúlt 12 év alatt, Magyarország államadósságának bruttó állománya a duplájára, GDP arányos szintje, pedig – a jelenlegi kormány által kritizált – 2009-es szintre emelkedett.

Tehát a Fidesz az elmúlt 3 ciklus alatt, hatalmas adóssághegyet halmozott fel az ország számára – melyet természetesen a lakosság (mi, a gyermekeink, az unokáink) lesz kénytelen visszafizetni. S tette mindezt úgy, hogy közben az országnak még csak az adósság-visszafizető képessége sem nőtt.

A megnövekedett adósság értelemszerűen azt jelenti, hogy az ország kevesebb pénzből tud gazdálkodni, (vagy sodródunk az adósságcsapda felé). S ha újabb bevétel-vesztés történik (pl. kieső EU támogatások), akkor stagnáló vagy lassuló gazdaság mellett még kevesebb jut majd oktatásra, egészségügyre, szociális támogatásokra.

 

B)

Magyarország az EU csatlakozástól 2020 végéig, több mint négyszer annyi támogatásban részesült, mint amennyit az EU költségvetésébe befizetett.

A kapott támogatások jelentős része, a Fidesz utolsó három ciklusára esik.

Némi számolgatás után az az érzetünk támad, hogy az elmúlt 12 év során, az EU költségvetésünk évről-évre nettósított összege (jelentős hullámzással ugyan, de) lefedi az éves GDP növekményeink csaknem egészét.

 

C)

2009-2019 között az elmúlt 150 év leghosszabb világgazdasági növekedési ciklusa zajlott. Ennek generálói a nagy gazdaságok voltak, haszonélvezői között azonban ott voltak a kisebb országok, így hazánk is. Kicsi országként nem sok hatásunk van a világgazdaságra, nyitott gazdaságunk révén azonban érint minket minden erősebb változás: gazdasági hullámok, politikai szemléletváltozások, államadósságunk külső finanszírozói, régiós konfliktusok.

A hazánkba érkező nagyobb számú beruházás és több megrendelés kiváltója is a hosszú világgazdasági növekedési ciklus volt, ellentétben a Fidesz öndicséretével. Ráadásul a külföldi befektetők és a hazai gazdasági szereplők részéről egyaránt a leggyakrabban elhangzó kritika volt, hogy a kormány nem képes egységes gazdaságpolitikát megvalósítani. Egy hazánkba gyárat telepítő beruházó 10-20 évre tervez előre, a kormány pedig képes volt akár évről-évre változtatni a gazdasági jogszabályokat.

Továbbá prociklikus gazdaságirányítás zajlott, azaz a világgazdasági növekedési ciklusban az állam nem tartalékot képzett, hanem pörgette a gazdaságot (vállalva ezzel az inflációs hatás veszélyét). Így, ha jön egy rosszabb időszak (pl. a közelben dúló háború miatt), akkor nem lesz miből gazdaságélénkítést finanszírozni.


adatok forrása: www.akk.hu, grafikon: saját szerkesztés


Az elmúlt 12 év során három irányból ömlött Magyarországra a pénz:

- felvett hitelek                              (államadósság)                21 000 milliárd forint

- EU költségvetési szaldó              (EU támogatások)           16 000 milliárd forint

- világgazdasági növekedés           (hazánkba érkező befektetések, megrendelések).


saját fotó és szerkesztés

A közgazdász szakma néhány közismert alakja, akik a FIDESZ elmúlt 12 évi gazdaságpolitikája kapcsán

 

a) elismeréssel nyilatkoznak:

Varga Mihály                     Magyarország jelenlegi pénzügyminisztere

Boros Imre                     Magyarország egykori PHARE-program minisztere (az első Orbán-kormány idején)

 

b) kritikával élnek:

Matolcsy György             a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke (2013 óta),

                                         Magyarország egykori gazdasági minisztere (az Orbán-kormányok idején)

Bod Péter Ákos                a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke

Surányi György                a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke

Király Júlia                       a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke

Chikán Attila                    Magyarország egykori gazdasági minisztere (az első Orbán-kormány idején)

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése