Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget
előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár
a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető
legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)
Meglátásom szerint a Fidesz által sugallt „javuló
gazdasági helyzet érzet”nek 3 fő forrása/motorja azonosítható:
A) duplájára megugró államadósság
B) jelentős EU támogatások
C) az elmúlt 100 év leghosszabb (2009-2019)
világgazdasági növekedési ciklusa.
B) EU
támogatások
Magyarország az EU csatlakozástól 2020 végéig, több
mint négyszer annyi támogatásban részesült, mint amennyit az EU költségvetésébe
befizetett. (Befizetés: 16 896 millió euró, kapott támogatás: 70 468
millió euró.)
Az ábrán számolgatás nélkül, szabad szemmel is jól
látható, hogy a kapott támogatások jelentős része, a Fidesz utolsó három
ciklusára esik. A 2010-2020-as időszak nettó szaldója összesen kb. 46,5
milliárd euró.
Némi számolgatás után pedig arra a következtetésre
ragadtatja el magát az ember (a szerző), hogy a 2010-2020-as időszakban, az
évről-évre kapott EU támogatások nettósított összege (jelentős hullámzással
ugyan, de) lefedi az éves GDP növekmények csaknem egészét.
adatok és grafikon: hungary.representation.ec.europa.eu
Szerencsére, mára a legtöbben már nem vitatják hazánk nettó kedvezményezett státuszát. Azonban úgy vallják, hogy a hazánkban működő Nyugat-európai társaságok az itt megtermelt haszon nagy részét hazautalják, s így végsősoron mégis csak vesztesei vagyunk az EU tagságnak – majd levonják a következtetést, hogy ki kellene lépnünk az Unióból.
Egyrészt, tegyük a kezünket a szívünkre és
nyilatkozzunk, ha nekünk lenne külföldön vállalkozásunk, mi hazautalnánk-e az
ott megtermelt haszon egy részét (a szükséges újrabefektetésen felül).
Valószínűleg igen.
Másrészt, ha valóban kilépnénk az EU-ból, ezen
társaságok elhagynák-e az országot? Valószínűleg nem (és valószínűleg nem is
szeretnénk). Vagyis az itt megtermelt haszon egy részének kitalicskázása
ugyanúgy megmaradna. Ráadásul a kilépés következtében megjelenő vámok és adók
hatására, ezen nagy társaságok, nyeresége még csökkenne is, így lehetséges,
hogy mindez kevesebb munkavállalóval, vagy csökkentett bértömeggel járna.
Kilépésünkkel az EU tagságunkból fakadó nettó
haszonélvezeti pozíciónk viszont eltűnne.
Ha engem rendszeresen jelentős pénzösszeggel
támogat a nagybátyám, és én ebből vásárolok mindenfélét (akár hasznos dolgokat
is), attól még az eredmény nem az én érdemem. Vagyis az, hogy hazánk jelentős fejlesztéseket finanszíroz EU támogatások
felhasználásával, még nem jelenti azt, hogy Magyarország jobban teljesít,
maximum csupán annyit, hogy a támogatásokat okosan használjuk fel.
Utóbbi kapcsán találunk azért ellenpéldát a magyar
és/vagy EU-s forrású közbeszerzéseknél egyaránt:
- értelmetlen projektek (40cm magas kilátó),
- túlárazások (2009-2015 között, egyes esetekben
akár 140-320%),
- valós verseny nélkül megnyert közbeszerzések,
egyetlen kormányközeli pályázóval (2019-ben 51%).
források:
https://transparency.hu/wp-content/uploads/2021/01/TI-Magyarorszag_CPI-2020_jelentes.pdf
https://civitasintezet.hu/wp-content/uploads/2021/01/fekete_konyv.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése