tdtjani: április 2022

02 április, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 3_D összegzés

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

3. Sokszínűség

A) „kicsi én”

B) pénztáros Lőrinc

C) politikai sokszínűség

Összegzés

Láthattuk, hogy a sokszínűség jelentősége a gazdaságpolitika több szintjén érzékelhető:

A) párton belüli különféle hangok megjelenése/megengedettsége

B) gazdasági szereplők dominanciája a többiek rovására

C) különböző politikai erők és irányvonalak térnyerése, egymás melletti megférése, esetleg együttműködése

fotó: Andrew Crossley - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/lepcsok-epiteszet-vilagitotorony-fedett-3879956/

A legtöbb csoportosulás – legyen az sportklub, kvízcsapat, vagy akár egy politikai társulás – erősebbé, ellenállóbbá válik azáltal, ha tagjai több felől érkeznek, más-más szakma képviselői, esetleg részben különféle véleményen vannak (még akkor is, ha ezt az egységesség látszatának fenntartása érdekében kifelé nem kommunikálják).

Így egy politikai erőnél is komoly jelentősége lehet a társulat összességében vett széles látókörűségének, a különböző gondolatok megnyilvánulásának, egy esetleges kritikai hangnak – vagy mindezek elnyomásának. (lásd Ángyán József kérdéseinek párton belüli megválaszolatlanságát)

Ahogy az egyén szintjén hátrányos lehet saját külső közege véleményalkotásának ignorálása; úgy egy politikai erő számára is járhat hátránnyal (népszerűség- és/vagy szavazatvesztés) ha figyelmen kívül hagyja a társadalom egyes szegmenseinek többszöri segélykiáltását vagy akár saját párttagsága figyelmeztető jelzéseit.

fotó: Mike Chai - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/varos-ut-emberek-utca-842339/

A természettudományok által ismerjük, hogy egy rendszer annál erősebb, minél többkomponensű. Így a gazdasági rendszerek esetén is minimum elgondolkodtató, hogy elegendő-e a gazdaság minden szegmensének irányítását néhány nagyobb szereplő kezébe adni. Vagy legalább gazdasági ágazatonként célszerű lenne különböző szereplőket választani. Netán minden ágazatban számos szereplőnek lehetőséget biztosítani, teret engedve ezzel a piaci versenynek.

Utóbbi gondolatok érvényesülésének előnyei. Különfélék vagyunk, különböző szaktudással, így az egyes szakágakat eltérő hatékonysággal tudjuk kezelni; összességében pedig eredményesebben, mintha minden gazdasági szál ugyanazon pár szereplő kezében futna össze. Továbbá a hálózatelmélet alapjaiból ismert, hogy minél több csomópont és kapcsolati szál van, annál kisebb kockázattal jár egy-egy szereplő kiesése (csődje) a hálóból. (lásd chaebol rendszerek kockázata)

Mindezek mellett pedig ott van, a már középiskolai szinten ismert piaci verseny előnye, vagyis minél több szereplőnek hagyjuk magát kipróbálni, annál nagyobb lesz a verseny, a fennmaradó vállalkozások annál erősebbek, versenyképesebbek lesznek, ezáltal megállva helyüket a nemzetközi szintéren is, végső soron pedig magukkal húzva az egész nemzetgazdaságot. (lásd cseh minta)

fotó: pixabay - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/alak-csapat-csapatmunka-eloadas-163064/

Minden politikai csoportosulás más fókuszú, másra érzékeny (gazdaság, nemzetpolitika, környezetvédelem, stb.), így minél többüknek teret engedve több dologra lesz rálátás, több lehetőség észlelhető, illetve több fenyegetettség lesz elhárítható. Továbbá a sokszínű társadalom jóval nagyobb arányát lesz képes képviselni – ami nem hátrány, már csak abból a szempontból sem, hogy politikusaink erre (egész nemzetük szolgálatára) esküsznek fel.

Ismerjük a mondást, hogy minden szentnek magafelé hajlik a keze. Nem mindegy azonban, hogy mennyi „szentünk” van. Hisz minden politikai csoportosulás (a közös érdek előtérbe helyezését követően) a saját érdekszféráját segíti. Így minél többen vannak, annál nagyobb lesz a piaci verseny. (lásd Lemaradásunk története)

Továbbá az sem mindegy, hogy mennyire hajlanak magukfele azok a kezek. Minél szélesebb és változatosabb a politikai erőtér, annál nagyobb az összkontroll és annál kisebb a „kézhajlás”.

A sokszereplős politikai erőtér a folyamatos konfrontáció-egyeztetés-együttműködés révén magában hordozza a politikai vitakultúra fejlődését. Így utópisztikus jelleggel bízhatunk benne, hogy ez a magasabb szintű vitakultúra és együttműködési hatékonyság átszivárog majd a társadalomba is. Ezáltal szüntetve meg, de legalábbis csökkentve az utóbbi években annyi (mesterségesen előidézett) töréspont mentén kialakult társadalmi szembenállást.

fotó: pixabay - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/baratsag-bizalom-csalad-csapat-461049/

A világ számos területén hasznos a sokszínűség, kezdve a biológiai sokféleségtől (biodiverzitás), a sportcsapatok játékosainak különböző specializációján át, egészen a befektetések instrumentum tartalmának változatosságáig (diverzifikáció). Miért pont a politika terén utasítanánk el egy változatos összetételű, alapvető kérdésekben együtt dönteni tudó, mégis versengő képviseleti rendszert?

Mellesleg, az Európai Unió vezető (gazdaság)politikai hatalmában épp most formálódik egy – az 1950-es évek óta nem látott – hárompárti politikai kormánykoalíció. S ha a németeknek a saját remekül működő gazdaságuk mellett megfelelő egy ilyen felállás, talán nálunk is lehet előrevivő egy sokszínű politikai vezetés.

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 3_C politikai sokszínűség

3. Sokszínűség

A) „kicsi én”

B) pénztáros Lőrinc

C) politikai sokszínűség

C) politikai sokszínűség

Számos Fideszes szavazó hozza fel kritikaként, hogy egy sokszínű ellenzék kormányzásra képtelen és ezért eleve bukásra van ítélve. Ennek ellenkezőjéről szeretnék bemutatni egy, a szomszédunkban megtörtént példát.

a) gazdaságpolitikai rendszerváltás

Még 2015-ben futottam bele egy előadás videóanyagába, melynek tartalmára azóta is többször hivatkoztam. Az „a” részben Orbán Krisztián „Miért rosszabb a magyar oligarchia, mint a cseh? avagy Leszakadásunk története” című előadásában elhangzottakat kívánom feldolgozni. Az előadó a cseh és a magyar rendszerváltás folyamatát és a rendszerváltás utáni helyzetet elemzi gazdaságpolitikai szemszögből. És rámutat, hogy pont a politikai sokszínűség volt az egyik fő tényező, melynek eredményeként Csehország gazdasága végül elhúzott Magyarország gazdasági teljesítménye mellett.

(A dolog pikantériája, hogy az előadás kimondatlanul is a magyarországi rendszerváltást megelőző [és onnan átörökített] kommunista/szocialista rendszer kritikája. Ma viszont pontosan láthatjuk, hogy ezt az előadásban kritizált rendszert fejlesztette tökélyre a Fidesz 2010 után, hogy saját érdekeit érvényesítse, kiteljesítse.)

Orbán, előadásában két modellt különböztet meg (az általa alapul vett AJR modellnek megfelelően):

- az egyikben a rendszerváltást követően a politikai elit gyakorlatilag ugyanaz az embercsoport maradt, ennek révén továbbra is az ő érdekszférájuk érvényesült, ezzel egy homogén gazdaságpolitikai elit és az általuk kedvezményezett szűk vállalkozói réteg tudott leginkább előre haladni (Magyarország példája)

- míg a másik modellben a politikai rendszerváltás úgy valósult meg, hogy az egykor vezető politikai szerepet betöltő személyek a későbbiekben – jogszabály által meghatározott módon – már nem juthattak hasonló szerepkörhöz; ezáltal egy sokszínű és versengő politikai színtér alakult ki, melyben a közös fő érdekeket követően, minden politikai erő a saját gazdasági érdekkörét kívánta támogatni, ezáltal létrejöhetett egy széleskörű és – a politikai körhöz hasonló módon – színes vállalkozói réteg, mely szintén versenyre volt kényszerítve. (Csehország)

kép forrása: saját szerkesztés

Kiindulási pontok és alapvetések:

() politikai elit:

- a magyar rendszerváltásnál a meghatározó szereplők nem változnak, a hatalom átörökítődik,

- a cseh rendszernél új, kicsi, versengő szereplők lépnek a politikai színtérre,

() gazdasági szereplők és erőforrás-elosztás

- a magyar rendszernél a politikai erőtér változatlanságával a kapcsolatrendszer is fennmarad, így a „gazdasági húsosfazékhoz” is azonos szereplők férnek hozzá jobban,

azonban kb. 12 év alatt lezajlik a privatizációs folyamat is, melynek révén erős (és helyzetbe hozott) külföldi szereplők kerülnek be a magyarországi gazdasági erőtérbe,

- a cseh rendszernél a „kuponos privatizáció” révén kialakul egy új és roppant ambíciózus, de töredezett és versengő hazai gazdasági szereplőkör,

a kupon összevásárlások által a gyorsabb és „fineszesebb” szereplők jutnak gazdasági erőforrásokhoz: vállalatok és tőke,

létrejön egy új cseh tulajdonosi osztály, a hazai ipar döntő többsége cseh tulajdonban van,

() akié a gazdaság, azé a politika

- a magyar államapparátus gyakorlatlanul mozog az új környezetben, „ügyetlenül” végrehajtott privatizáció, ráutaltság a külföldi szereplők tudására,

a külföldi szereplők tapasztaltak a piaci versenyben és az érdekérvényesítésben, így erős szereplővé válnak hazánkban is,

itthon a hazai gazdasági szereplők nincsenek a piaci versenyhez szokva, számukra marad a politikai kapcsolatrendszeren keresztül érvényesíthető járadékvadászat,

- Csehországban az új és kicsi gazdasági szereplők között erős a verseny, mindenki megpróbálja érvényesíteni a saját érdekeit, azaz lobbizik a politikai szereplőknél

minden politikai aktor a saját érdekkörét támogatja, az új és kicsi politikai pártok szintén versengők,

a hazai vagyont birtokló új és fiatal vállalkozói réteg képes kontrollt gyakorolni a cseh politikán,

folyamatos egymásrautaltság az érdekérvényesítés miatt, oda-vissza ráhatások,

előzőből fakadóan erős korrupciós jelenlét, azonban a piaci verseny hozadéka magasabb,

a versenyben életben maradt vállalkozások megerősödnek, és versenyképes szereplőkké válhatnak a külpiacokon is,

() gazdasági növekedés

- itthon a bevonzott külföldi tőke révén gyors növekedés (vagy annak illúziója) tapasztalható

a privatizáció eszmerendszere jó, megvalósítása rossz

cél lett volna, a külföldi technológiai tudás beáramoltatása a magyar gazdaságba, valamint az értékesítés révén megszerzett friss tőke hatékony felhasználása,

azonban egyik sem valósult meg

- a csehek ’organikus’ növekedése lassabban indul,

azonban a versenyképes vállalkozások kialakulása miatt stabilabbá válik

azok megerősödése és külpiacra lépése révén pedig egyértelműen lekörözik a magyar teljesítményt

kép forrása: saját szerkesztés

A gazdasági stabilitás és növekedés feltételrendszere:

- hatalom át nem örökítés = politikai szereplők és intézményrendszer valós leváltása, cseréje,

- privatizáció folyamata = külföldnek vagy hazai szereplőknek,

- magántulajdon szentsége = az újonnan megszerzett védelme és a korábban elvett visszajuttatása,

- független igazságszolgáltatás = bíróságok, ügyészség, rendőrség,

- külföldi hitelek = államadósság részleges vagy teljes elengedése,

- pénzintézetek = bankrendszer, bankok tulajdonlása, kinek hiteleznek,

- sajtó = tulajdonlása, szabadsága, befolyásoló képessége

Orbán Krisztián a vizsgált AJR-modell egyik eszenciájaként emeli ki:

„Akkor jönnek létre gazdasági növekedést ösztönző gazdasági intézmények, amikor a politikai intézmények:

- a tulajdonjog széleskörű védelmében érdekelt csoportokat juttatnak hatalmi helyzetbe,

- hatékonyan korlátozzák a hatalommal rendelkezőket és

- más vállalkozásformákkal összehasonlítva kicsi a járadékvadászat útján megszerezhető jövedelem.”

Ezen megfogalmazásnál intézmény alatt a „szabályok és normák rendszerét” érti az előadó.

Az előadás fényében megállapítható, hogy a cseh gazdaságpolitikai rendszerváltás sikere a részletezett feltételrendszer mellett leginkább az új, töredezett és versengő politikai- és gazdasági szereplőkör megjelenésének köszönhető. Az említett két csoport természetesen egymásra oda-vissza hatva formálja a gazdaságpolitikai környezetet.

Összességében tehát kimondható: a politikai sokszínűség nem hogy hátrányt nem jelent, de megfelelő intézményrendszer mellett, bizonyítottan előnyére válik egy adott ország gazdasági teljesítményének. Ebből fakadóan az adott ország állampolgárai jólétének.

fotó: pixabay - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/budapest-ejszaka-epiteszet-epulet-53377/

b) Magyarország gazdaságpolitikai érái 1990-től (továbbra is az előadást alapul véve)

() rendszerváltás

A ’80-as évek végére a felhalmozódó, külföld felé fennálló adósságunk oly mértékben megnőtt, hogy kikényszerített egy gazdasági- utóbbi pedig egy politikai rendszerváltást (még ha a politikai csak részlegesen valósult is meg).

() 1990-2002

- gazdaságpolitikai átrendeződés

- privatizáció lezajlása

- beáramló külföldi tőke és külföldi gazdasági szereplők megjelenése

- a technológiai fejlődés (reménye)

- jóléti növekedés

- 2002-re az értékesíthető állami vagyon elfogy, a lendület kifullad

- ahogy a politikai választásokkor lenni szokott, a nép csak az adott helyzetet értékeli (figyelembe nem véve az állapotot előidéző folyamatot)

() 2002-2010

- a hatalomra kerülő politikai erő igazándiból nem tud mit kezdeni a kifulladt gazdasági lendülettel,

- kísérletek természetesen vannak,

- de a 2008-as válság végképp elkaszálja a lehetőséget a további próbálkozásokra

() 2010-2022

- Orbán Viktor a hatalomra kerülő Fidesz élén, az előző politikai ciklusok sikertelenségének következtében legitimizáltnak érzi, hogy még egyszer a baloldalt nem szabad hagyni visszatérni a politikai kormányrúdhoz,

- érzetéből kifolyólag mindent elkövet, hogy politikai érdekszféráját bebetonozza a magyar gazdaságpolitika intézményrendszerébe,

- ennek során azonban az elmúlt 50 év politikai éráinak káros elemeit építi vissza a magyar társadalom- és gazdaságpolitika intézményrendszerébe.

fotó: Nappy - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ferfi-szemely-kezek-uzlet-936137/

Nézzük végig ismét az egészséges gazdaságpolitikai rendszer kialakulásának feltételeit:

Hatalomátörökítés

A politikai szereplők és intézményrendszer valós leváltása, és teljes cseréje megtörtént.

Privatizáció

Ebben az esetben vagy nem értelmezhetjük, vagy meg kell említsük az állami tulajdonban lévő értékek Fideszes érdekszférába történő átkerülését. pl. mezőgazdasági földterületek, nagy állami gazdaságok

Magántulajdon sérthetetlensége

Teljes mértékben az ellenkezője történik. Termőföld-bérlések kirántása a gazdálkodók kezéből, dohányipari koncessziók elvétele a családi vállalkozásoktól. És mindezek átjátszása kormányközeli szereplőkhöz.

Független jogrendszer és igazságszolgáltatás

Ehelyett az igazságszolgáltatás teljes eluralása van folyamatban, még az alkotmánybíróságba is a Fidesz saját emberei lettek beültetve. Jellemző a piaci szereplőkkel nem egyeztetett döntések meghozatala (különadók, árstop). Meg kell említsük a napjainkban felmerülő „sztrájkjog megkérdőjelezését”.

Külföldi hitelek

Itt egyértelmű pozitívumként kell értékelni a GDP arányos adósságmérték javításának szándékát, továbbá a hazai finanszírozási részarány növelésére tett lépéseket, illetve a kedvezőbb kamatozású kötvényekre történő cseréket.

Negatívum viszont, hogy az államadósság bruttó állománya a duplájára, GDP arányos szintje, pedig – a jelenlegi kormány által kritizált – 2009-es szintre emelkedett.

Bankrendszer

Nehezen lehet elmenni a Fideszes érdekszféra egyes bankokban (MKB, Budapest Bank, Takarékbank) történő tulajdonszerzésének homályos körülményei mellett. Valamint érdemes lehet figyelni, hogy mekkora részarányt szereznek a hazánkban működő pénzintézeti rendszerben (bank, biztosítás, alkusz, befektetési alapkezelő, vagyonkezelő társaságok) a kormányközeli személyek. Továbbá, hogy mekkora kárt okoz a kormány, egyes nagy nemzetközi ügyletekbe történő utolsó pillanatos beavatkozásával (VIG-AEGON).

Sajtó

Ezen a téren elmondható, hogy lábbal tiporja a kormány a terület minden aspektusát. Az ellenzéki sajtó megszüntetése, eluralása, felvásárlása (Népszabadság, Index, TV2). Az M1 köztelevízió jellegének megszűntetése. A közölt hírek jelentéstartalom módosító formába öntése.

Nemzetközi kapcsolatok

EU-val és V4-gyel való kapcsolatok szétzilálása.

Fékek és ellensúlyok

Gyakorlatilag minden kontroll leépítve vagy megkerülve.

Járadékvadászat és korrupció

Szebben virágzik mint az AJR tanulmány által vizsgált időszakban.

fotó: Emily - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/konyvek-konyv-konyvtar-konyvespolc-768125/

De nézzük, Orbán Krisztián milyen konkrét kritikákat fogalmazott meg az 1990 utáni magyar gazdaságpolitikai rendszer kapcsán:

„- bankcsődök,

- rendszerváltás után 20 évig van egy MSzP éra, és amikor nem ők vannak hatalmon, akkor is megkerülhetetlenek, mert

- a választási struktúra úgy alakul ki, hogy ők legyenek az állandó stabil néppárt,

- politikai hatalom immunitása (= politikust Magyarországon nem nagyon lehet elítélni),

- a külföldi cégeknek nagyon magas súlya van a gazdaságban,

- hosszútávon kialakul a járadékvadászok és a szűk oligarcha réteg együttműködése,

- nem egy versenyző oligarchia, hiszen szűk csoport, és mindenki abban érdekelt, hogy a pártvezetés legfelsőbb köreivel jóban tudjon lenni, így egymáshoz is ’kéz kezet mos alapján’ viszonyulnak,

- létrejön a politikusvállalkozó.”

Továbbá megfogalmazza, hogy:

„A cseh rendszer úgy állt be, hogy az oligarcha, amikor a saját érdekét képviseli, akkor közben valamennyit a közjóért is tesz, ennek révén a cseh rendszer jobb növekedést eredményez.

Ezzel szemben, amikor a magyar oligarcha tesz valamit, abból nem sok előnye származik a közjónak, sőt már annak is örülünk, ha tevékenysége nem katasztrófális a közjónak.”

Véleményem szerint a felsoroltak tökéletesen ráilleszthetők a Fidesz által az elmúlt 3 ciklusban kialakított gazdaságpolitikai rendszer elemeire is.

fotó: Jarod Barton - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/varos-napnyugta-tajekozodasi-pont-ejszaka-4863968/

Vagyis a „b” pont alapján elmondható, hogy megérett a helyzet a jelenlegi gazdaságpolitikai rendszer átalakítására. Azt viszont furcsa kimondani, hogy a cél a ’90-es évek cseh mintája… Mindehhez pedig jól illeszkedne egy sokszínű, az alapvető értékekben, irányokban megegyezni képes, mégis versengő politikai többpárt-rendszer.

A sok tagból álló szervezetekkel szemben kritikaként szokták felhozni a döntési lomhaságot. Ez jogos ugyan, de azt gondolom, hogy jellemzője minden olyan rendszernek, ahol minden tag véleményét meghallgatják és számításba veszik a közös döntés meghozatala előtt. Véleményem szerint ez a demokráciára épülő rendszer is lehet jó és működőképes, még ha Orbán Viktor idegenkedik is az ilyesmitől…

--------

forrás:

https://www.youtube.com/watch?v=dB4zxLYhoxI&t=3s

ui.: egyedül dolgozom, jelenleg rohamtempóban, bízom benne, hogy ennek ellenére nem maradtak a cikkben elefánt méretű hibák

01 április, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 3_B pénztáros Lőrinc

3. Sokszínűség

A) „kicsi én”

B) pénztáros Lőrinc

C) politikai sokszínűség

B) pénztáros Lőrinc

a) vagyon

Szeretek emberekkel beszélgetni, gyakorlatilag bárkivel. Időnként odaterelődik a téma és rákérdezek, hogy mi a véleménye az Opus Global Nyrt. kapcsán. A legtöbben bevallják, hogy fogalmuk sincs, mi az. Kormánypárti és ellenzéki szavazók egyaránt. És mi a helyzet Mészáros Lőrinccel? Ja, hát ő Magyarország leggazdagabb embere, a gázszerelő. Pont. Ennyi az összes tudásunk a témában – társadalmi szinten. Elgondolkodtató!

Tudjuk tehát, hogy gazdag. Mennyire? Vagyonát tavaly nyáron kb. 455 milliárd forintra becsülték¹. A társaságai által kezelt kb. 38 000 hektár földterülettel, az ország legnagyobb „földesura”^2,3. De komoly érdekeltséggel rendelkezik a magyar bankrendszerben is⁴. Vagyonának egy jelentős része az általa is tulajdonolt Opus Nyrt. vagyonkezelése alá van beszervezve⁵.

A Mészáros Lőrinchez kapcsolható, mintegy 300 cég az alábbi iparágakban (is) rendelkezik érdekeltséggel⁶:

- mezőgazdaság (termőföld, malom, állattartás, takarmánygyártás),

- élelmiszeripar (borászat, pékség, ásványvízgyártás),

- közműépítés (út, vasút, híd),

- ingatlanpiac,

- turizmus (szálloda, hotel, kemping),

- energiaipar (gázszolgáltató, de milliárdos megrövidítése előtt a Mátrai Erőmű is),

- pénzügy (bank, biztosító, alkusz, befektetési alapkezelő),

- média (tv, napilap).

fotó: Michael Steinberg - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/technologia-luxus-uzlet-piac-342945/

b) járadékvadászat

Hogy sikerült Mészáros Lőrincnek ilyen szép nagy vagyonra szert tennie? Általában pályázatok útján. De hogy-hogy ily gyakran kerül ki ő győztesként a pályázók közül? Ennyire tehetséges? Okosabb, mint Mark Zuckerberg⁷? Vagy csak jók a kapcsolatai?

Kapcsolatokról jut eszembe. Külföldön már régóta használt kifejezés a járadékvadászat⁸, mely a 2010-es évek elején hazánkban is ismertté vált. A fogalom, olyasmit takar, amikor valaki nem a munkája révén, hanem a politikai kapcsolatait kihasználva jut anyagi haszonhoz. Ezen módszerrel szemben több kritikát is megfogalmazhatunk:

- gyakran úgy valósul meg, hogy a kedvezményezetti kör részére vagyont vonnak el másoktól (magánszemélyektől, vállalkozásoktól, vagy akár az állami tulajdonból), vagyis a kivételezettek úgy juthatnak rendszeres jövedelemhez, hogy az ennek forrásául szolgáló vagyon felhalmozásába nem fektettek munkát (spórolt pénz a munka révén, majd befektetés, üzemeltetés, tanulás, kutatás-fejlesztés),

- megmutatja, hogy a rendszerben a tisztességes munka kevesebbet ér, mint a politikai kapcsolatok,

- előzőek révén egy roppant káros szemléletet honosít meg a társadalomban,

- nem csak, hogy egyes érdekkörök hatalmas anyagi előnyével jár, de gyakran más szereplők (alapvetően gyenge érdekérvényesítési pozícióban lévő magánszemélyek, családok) anyagi hátrányát, megélhetési forrásának elvesztését idézi elő,

- elősegíti a korrupció terjedését,

- csökkenti a piaci versenyt, és az ország nemzetközi versenyképességét.

Milyen példákat láthatunk Magyarországon a járadékvadászatra:

- állami, önkormányzati termőföldek bérbeadása, értékesítése

a helyi gazdálkodók kiszorításával, mérsékelt lehetőségeivel⁹,

- dohánytrafikok üzemeltetési jogának értékesítése

hozzávetőlegesen 20 ezer család életét megnehezítve¹⁰,

- mindenféle hazai és EU-s pályázatok

túlárazott projektekkel, Fidesz közeli nyertesekkel¹¹.

Persze a Fidesz tisztességtelen rendszerének nem csak egyetlen járadékvadasza van. Mészáros Lőrincen kívül, felmerülnek még egyéb nevek is: Lázár János a trafik- és földárverések, Garancsi István az építőipar és kaszinó, Tiborcz István az ingatlanbiznisz, Jászai Gellért az informatika, Vida József a média kapcsán, és még sorolhatnánk. A lényeg, hogy nagyon úgy tűnik, van egy szűk Fideszes érdekkör, melynek tagjai szemérmetlenül teszik rá kezüket a magyar nép vagyonának jelentős részére. De Lázár János elhíresült mondata óta tudjuk: mindenki annyit ér, amennyije van.

A járadékvadászat megszűnéséhez, ezáltal a korrupció visszaszorulásához és az innováció révén történő piaci versenyhez jelentősen hozzájárulhat, a politikai rendszer mindent magához láncoló polipkarjainak levágása¹². Esetenként a teljes rezsim bukása, melyet a gazdaságpolitika és a vagyonszerkezet megtisztulása követhet.

fotó: Kristina Nor - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/szemely-kezek-textura-nyers-3219488/

c) chaebol

Előzőekben láthattuk, hogy Magyarország legvagyonosabb embereinek jelentős része egy szűk érdekcsoporthoz tartozik¹³, és vélelmezhető, hogy vagyonukat nem izzadtságos, kemény munkával, hanem politikai kapcsolataik révén szerezték. Ezen rendszerrel párhuzamot vonva írt bejegyzést egyik „kedvenc bloggerem” még 2018. februárjában, melynek révén megismerkedhettem a chaebol kifejezéssel.

Zsiday Viktor blogbejegyzésében¹⁴ leírja, hogy a dél-koreai chaebol kifejezés (melynek japán megfelelője a keiretsu) jelentése: „politikai hátszelű, kiemelt családi vállalkozás, mely az állami segítségnek köszönhetően hatalmasra nőtt”. Zsiday által kiemelt jellemzője ezen társaságoknak, hogy olyan méretűvé nőnek, melyek már hatalmas céghálót alkotnak, és ezen cégháló tagjai átláthatatlan módon kerszetbe-kasul tulajdonosai egymásnak; továbbá a csoport részét képezi egy vagy több bank is, melyek a cégcsoport finanszírozását végzik (nem feltétlenül piaci körülmények között – a szerző). Továbbá megfigyelhető, hogy a vállalatcsoporton belül vannak olyanok, melyek részvényei a tőzsdén kereskedhetők, míg mások nem kapcsolódnak ilyen módon a tőkepiachoz. A definiált cégszerkezet tökéletes egyezőséget mutat e blogbejegyzés elején taglalt Mészáros-birodalom felépítésével.

Mondhatnánk, hogy jó-jó, de mi ezzel a baj? Hiszen más országokban is vannak óriásvállalatok, melyek széleskörű érdekeltséggel rendelkeznek az egész gazdaságban. Zsiday rámutat a helyzet kétélűségére. „Előnye, hogy a cégcsoport a bajban lévő tagjait ki tudja segíteni, ha valamelyiknek rövidtávú problémái akadnak, és így képesek valódi hosszútávú optimalizációra, szemléletre, fejlesztésekre. Ugyanakkor ez egyben a hátrányuk is: a veszteséges tagok komolyabb problémák esetén magukkal ránthatják a nyereségeseket, sőt, mivel bank(ok) is vannak a csoportban, egy-két rosszul sikerült manőver nem csak a csoport többi tagját ránthatja magával (amelyek részben tulajdonosok, részben gyakran garantőrök is a hitelek mögött), hanem a bankot, sőt ha nagy a bank, akár az egész gazdaságot is.” Példaként hozza az 1990-es japán és az 1998-as dél-koreai válságot, melyek kirobbanásában a fentebb részletezett rendszer is szerepet játszott.

Megjegyzendő, hogy a 2008-as gazdasági világválság óta, a bankrendszerben kötelezően elemzendő, hogy mely bankok azok, melyek túlzott nagyra növésükkel (too big to fail) vagy túlságosan kiterjedt kapcsolatrendszerükkel (too connected to fail) nem csak önnön létüket, de a teljes bankrendszer (vagy akár egy egész nemzetgazdaság) működését veszélyeztetik egy (a korábbihoz hasonló) negatív recessziós hullám bekövetkezése esetén. Ezen pénzintézetekre sokkal szigorúbb tartalékolási szabályok vonatkoznak.

Ugyanakkor a versenyszféra vállalataira nincsenek ilyen jellegű korlátozások. Vagyis a Zsiday Viktor által felvázolt kockázatok jelen vannak a rendszerben. Mind a több száz vállalatot tartalmazó cégháló, mind a „magyar szuperbank” nagysága és az abban lévő Mészáros érdekeltség miatt.

Mikor következhet be komolyabb – az egész gazdaságon végighullámzó – probléma? Erre jellemzően akkor van esély, ha a cégcsoport több vállalata is felelőtlenül gazdálkodik, vagy ha egy jelentős külső sokk éri közvetlenül magát a cégrendszert, vagy a gazdaságpolitikai rendszert melyben működik. Sokan legyinthetnek, hogy ugyan, az Orbán-féle oligarcha rendszer betonbiztos lábakon áll! (Nos, halkan említenék egy példát a jelenünkből: Ukrán-helyzet és Sberbank…^15,16)

Meg kell azonban említeni, hogy bár Mészáros Lőrinc polgármesteri visszalépése óta nem közszereplő, így nem köteles megtenni korábban ismert magasröptű nyilatkozatait, van azonban két publikus forrás, melyen át rátekinthetünk a vállalataira: céginformációs rendszer, valamint a Budapesti Értéktőzsde. Az Opus Nyrt. kapcsán számomra úgy tűnik, hogy egyrészt a vezetőségben ülnek nagyon komoly tapasztalattal rendelkező szakemberek, mely óvhat a felelőtlen gazdálkodástól, továbbá a tőzsdei jelenlét is feszesebb szabályokat ír elő. Másrészt viszont látnunk kell, hogy ennek ellenére is a társaság részvényárfolyama 2018. júniusától 2020. márciusáig 70%-ot veszített értékéből¹⁷. Mint azt az elején említettük, az Opus nem öleli fel a teljes cégbirodalmat; ezen tőzsdén kívüli vállalatokat – a kisebb publicitás miatt – pedig kevésbé szorítják a feszes szabályok.

fotó: energepic.com - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/kezek-homaly-bevasarlas-penz-2988232/

d) Lőrinc pályázik

Láthattuk tehát, hogy Mészáros úr a pályázatok terén roppant „sikeres”. Azonban, ha ő nyer el minden munkavégzésre kiírt pályázatot, akkor a többi vállalkozó teljesen ellehetetlenül. Amennyiben viszont az elnyert munkákat „csupán továbbosztja” a többiek felé, több problémakör is felmerül:

- tőle függ mindenki más (tehát már, nem is csak az államtól),

- ha ő csak továbbadja a munkát, akkor:

munkavégzés nélkül a lefölözött haszon a társadalom nettó megkárosítása,

gyakorlatilag csak egy plusz láncszem a megrendelő (állam) és a tényleges munkát végző között,

ez az a közbeiktatás, amit Orbán Viktor is – jogosan – károsnak tartott 10 éve az építőiparban,

- ha a pályázatok legjavát hátszéllel elnyeri, nincs rákényszerítve a versenyre:

azaz a hatékonyságra, fejlesztésre, fejlődésre,

ezek [oktatás és K+F] hiánya pedig káros a gazdaságra, társadalomra,

nem lesz versenyképes a nemzetközi színtéren,

de éppúgy itthon sem a külföldi (és piacgazdasághoz szokott) versenytársakkal szemben,

- a drágábban elvégzett munka pedig csökkenti a társadalmi összhasznosságot:

egyrészt, a fent említett nyerészkedés miatt,

másrészt, így a lefölözött pénzek összegével kevesebb forrás jut más munkák megvalósítására.

Azt már tudjuk, hogy hősünk rendszeresen nyer a pályázatokon, de mit jelent ez, milyen gyakran, mekkora összegeket? Gondoltam ránézek a BÉT honlapján az Opus közzétételeire (az idő rövidsége miatt csupán egy hónapra). Decemberre esett a választásom, hiszen az úgyis eseménytelen, mindenki az ünnepekkel van elfoglalva és az időjárás miatt a kivitelezések száma is alacsonyabb.

Nos, azt találtam, hogy az eseménytelennek hitt tavaly decemberi hónapban az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 7 alkalommal lett nyertes közbeszerzési eljáráson, mintegy nettó 102 milliárd forint összértékben¹⁸. Más vállalatok fél évente ha indulnak közbeszerzési pályázaton, a Mészáros és Mészáros Zrt. átlag 4,5 naponta nyert egyet tavaly decemberben.

(Természetesen a minta nem reprezentatív. A portfolio.hu részletesebb gyűjtését lásd a forrás linken¹⁹.)

Opus Nyrt. és tulajdonában álló vállalkozások nyertes közbeszerzési pályázatai 2021. decemberében (forrás: www.bet.hu - kibocsátói közzétételek)
dátum	pályázat neve	összeg
2021.12.01	Szikszó és térsége szennyvíz fejlesztés	15 135 781 860
2021.12.14	Hajdúnánás távvezeték, KFCS. ivóvíztisztító mű kiv.	16 976 300 000
2021.12.17	DKDV1 szennyvízelvezetés és tisztítás	17 049 981 000
2021.12.20	borsodi víziközmű rendszerek bővítése-kivitelezés	12 932 500 000
2021.12.20	Görbeháza-Hajdúnánás ivóvíz távvezeték kivitelezés	7 753 800 000
2021.12.21	DMRV vízellátás kapacitásbővítő fejlesztések-kivit	15 725 960 152
2021.12.23	Balmazújváros-Debrecen KFCS ivóvíz kivitelezés	16 212 464 350
Összesen:		101 786 787 362

fotó: Charles Parker - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/tenger-varos-eg-napnyugta-5847362/

e) összegzés

Mészáros Lőrinc 455 milliárd forintra becsült vagyonával a leggazdagabb magyar, az Orbáni oligarcha-rendszer legismertebb alakja. Az érdekeltségébe tartozó cégrendszer behálózza a magyar gazdaság egészét.

Az oligarcha-rendszer tagjai a Fideszes támogatással elnyert pályázatok (földterület vásárlás, közműépítés, dohányipari értékesítés, stb.) révén monopol/oligopol helyzetbe kerülnek és kiszorítják a „kegyelti körbe” nem tartozó vállalkozásokat. Ennek révén a járadékvadászat a kedvezményezett körbe nem tartozó családok anyagi hátrányát, megélhetési forrásának elvesztését idézi elő; összességében növelve a társadalomban egyébként is jelenlévő vagyoni egyenlőtlenséget. Valamint elősegíti a korrupció terjedését, továbbá az Orbán-rendszerben felnövő generációt azzal a kártékony eszmével fertőzi meg, hogy a tisztességes munka kevesebbet ér, mint a politikai kapcsolatok.

Az oligarcha-rendszer egyik veszélye – a társadalom többi szereplőjének elnyomása mellett – hogy, a birtokolt hatalmas céghálók néhány fontosabb elemének bedőlése megrengetheti az egész hálózatot, súlyosabb esetben recesszióba sodorhatja az egész gazdasági környezetet, melybe beágyazódott.

Végsősoron elmondható, hogy a Fidesz által az elmúlt 12 év során kiépített NER-háló (a milliárdossá tett kedvezményezettek köre és mindent behálózó érdekeltségeik) roppant káros hatást gyakorol az országra, mind gazdasági, mind társadalmi szinten. Így, ha nem sikerül a kialakult gazdaságpolitikai maffia-rendszert demokratikus úton megszüntetni, az évtizedekig velünk maradhat és gátat szabhat az ország gazdasági- és társadalmi fejlődésének.

De tudjuk, hogy a legnagyobb birodalmak is letűnnek egyszer és a hatalmas égi csillagok is magukba roskadnak, ha túlnőnek a kritikus határon. (A Fidesz persze mindkettőtől távol áll, és csak saját képzeletében ér fel odáig – de a képzelt bálványok is ledőlnek egyszer!)

---------

forrás:

1 https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/100-leggazdagabb-2021-meszaros-csanyi-gattyan-milliardos-vagyon.730771.html

2 https://g7.hu/kozelet/20190516/az-orszag-legnagyobb-foldesura-lett-meszaros-lorinc/

3 http://kielegyenafold.hu/angyan_jelentesek.php?id=12750

4 https://forbes.hu/uzlet/meszaros-lorinc-szuperbankja-2023-tol-mar-egyseges-bankkent-mukodik/

5 https://www.e-cegjegyzek.hu/?cegadatlap/0110042533/TaroltCegkivonat

6 https://www.e-cegjegyzek.hu/

7 https://www.youtube.com/watch?v=U_mTA1Sd_v8

8 https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1rad%C3%A9kvad%C3%A1szat

9 http://kielegyenafold.hu/angyan_jelentesek.php

10 https://hvg.hu/velemeny/20130503_Maffia_es_jaradekvadaszat