01 április, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 3_B pénztáros Lőrinc

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

3. Sokszínűség

A) „kicsi én”

B) pénztáros Lőrinc

C) politikai sokszínűség

 


B) pénztáros Lőrinc

 

a) vagyon

 

Szeretek emberekkel beszélgetni, gyakorlatilag bárkivel. Időnként odaterelődik a téma és rákérdezek, hogy mi a véleménye az Opus Global Nyrt. kapcsán. A legtöbben bevallják, hogy fogalmuk sincs, mi az. Kormánypárti és ellenzéki szavazók egyaránt. És mi a helyzet Mészáros Lőrinccel? Ja, hát ő Magyarország leggazdagabb embere, a gázszerelő. Pont. Ennyi az összes tudásunk a témában – társadalmi szinten. Elgondolkodtató!

 

Tudjuk tehát, hogy gazdag. Mennyire? Vagyonát tavaly nyáron kb. 455 milliárd forintra becsülték1. A társaságai által kezelt kb. 38 000 hektár földterülettel, az ország legnagyobb „földesura”2,3. De komoly érdekeltséggel rendelkezik a magyar bankrendszerben is4. Vagyonának egy jelentős része az általa is tulajdonolt Opus Nyrt. vagyonkezelése alá van beszervezve5.

 

A Mészáros Lőrinchez kapcsolható, mintegy 300 cég az alábbi iparágakban (is) rendelkezik érdekeltséggel6:

- mezőgazdaság (termőföld, malom, állattartás, takarmánygyártás),

- élelmiszeripar (borászat, pékség, ásványvízgyártás),

- közműépítés (út, vasút, híd),

- ingatlanpiac,

- turizmus (szálloda, hotel, kemping),

- energiaipar (gázszolgáltató, de milliárdos megrövidítése előtt a Mátrai Erőmű is),

- pénzügy (bank, biztosító, alkusz, befektetési alapkezelő),

- média (tv, napilap).

 

fotó: Michael Steinberg - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/technologia-luxus-uzlet-piac-342945/


b) járadékvadászat

 

Hogy sikerült Mészáros Lőrincnek ilyen szép nagy vagyonra szert tennie? Általában pályázatok útján. De hogy-hogy ily gyakran kerül ki ő győztesként a pályázók közül? Ennyire tehetséges? Okosabb, mint Mark Zuckerberg7? Vagy csak jók a kapcsolatai?

 

Kapcsolatokról jut eszembe. Külföldön már régóta használt kifejezés a járadékvadászat8, mely a 2010-es évek elején hazánkban is ismertté vált. A fogalom, olyasmit takar, amikor valaki nem a munkája révén, hanem a politikai kapcsolatait kihasználva jut anyagi haszonhoz. Ezen módszerrel szemben több kritikát is megfogalmazhatunk:

- gyakran úgy valósul meg, hogy a kedvezményezetti kör részére vagyont vonnak el másoktól (magánszemélyektől, vállalkozásoktól, vagy akár az állami tulajdonból), vagyis a kivételezettek úgy juthatnak rendszeres jövedelemhez, hogy az ennek forrásául szolgáló vagyon felhalmozásába nem fektettek munkát (spórolt pénz a munka révén, majd befektetés, üzemeltetés, tanulás, kutatás-fejlesztés),

- megmutatja, hogy a rendszerben a tisztességes munka kevesebbet ér, mint a politikai kapcsolatok,

- előzőek révén egy roppant káros szemléletet honosít meg a társadalomban,

- nem csak, hogy egyes érdekkörök hatalmas anyagi előnyével jár, de gyakran más szereplők (alapvetően gyenge érdekérvényesítési pozícióban lévő magánszemélyek, családok) anyagi hátrányát, megélhetési forrásának elvesztését idézi elő,

- elősegíti a korrupció terjedését,

- csökkenti a piaci versenyt, és az ország nemzetközi versenyképességét.

 

 

Milyen példákat láthatunk Magyarországon a járadékvadászatra:

- állami, önkormányzati termőföldek bérbeadása, értékesítése

   a helyi gazdálkodók kiszorításával, mérsékelt lehetőségeivel9,

- dohánytrafikok üzemeltetési jogának értékesítése

   hozzávetőlegesen 20 ezer család életét megnehezítve10,

- mindenféle hazai és EU-s pályázatok

   túlárazott projektekkel, Fidesz közeli nyertesekkel11.

 

Persze a Fidesz tisztességtelen rendszerének nem csak egyetlen járadékvadasza van. Mészáros Lőrincen kívül, felmerülnek még egyéb nevek is: Lázár János a trafik- és földárverések, Garancsi István az építőipar és kaszinó, Tiborcz István az ingatlanbiznisz, Jászai Gellért az informatika, Vida József a média kapcsán, és még sorolhatnánk. A lényeg, hogy nagyon úgy tűnik, van egy szűk Fideszes érdekkör, melynek tagjai szemérmetlenül teszik rá kezüket a magyar nép vagyonának jelentős részére. De Lázár János elhíresült mondata óta tudjuk: mindenki annyit ér, amennyije van.

 

A járadékvadászat megszűnéséhez, ezáltal a korrupció visszaszorulásához és az innováció révén történő piaci versenyhez jelentősen hozzájárulhat, a politikai rendszer mindent magához láncoló polipkarjainak levágása12. Esetenként a teljes rezsim bukása, melyet a gazdaságpolitika és a vagyonszerkezet megtisztulása követhet.

 

fotó: Kristina Nor - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/szemely-kezek-textura-nyers-3219488/


c) chaebol

 

Előzőekben láthattuk, hogy Magyarország legvagyonosabb embereinek jelentős része egy szűk érdekcsoporthoz tartozik13, és vélelmezhető, hogy vagyonukat nem izzadtságos, kemény munkával, hanem politikai kapcsolataik révén szerezték. Ezen rendszerrel párhuzamot vonva írt bejegyzést egyik „kedvenc bloggerem” még 2018. februárjában, melynek révén megismerkedhettem a chaebol kifejezéssel.

 

Zsiday Viktor blogbejegyzésében14 leírja, hogy a dél-koreai chaebol kifejezés (melynek japán megfelelője a keiretsu) jelentése: „politikai hátszelű, kiemelt családi vállalkozás, mely az állami segítségnek köszönhetően hatalmasra nőtt”. Zsiday által kiemelt jellemzője ezen társaságoknak, hogy olyan méretűvé nőnek, melyek már hatalmas céghálót alkotnak, és ezen cégháló tagjai átláthatatlan módon kerszetbe-kasul tulajdonosai egymásnak; továbbá a csoport részét képezi egy vagy több bank is, melyek a cégcsoport finanszírozását végzik (nem feltétlenül piaci körülmények között – a szerző). Továbbá megfigyelhető, hogy a vállalatcsoporton belül vannak olyanok, melyek részvényei a tőzsdén kereskedhetők, míg mások nem kapcsolódnak ilyen módon a tőkepiachoz. A definiált cégszerkezet tökéletes egyezőséget mutat e blogbejegyzés elején taglalt Mészáros-birodalom felépítésével.

 

Mondhatnánk, hogy jó-jó, de mi ezzel a baj? Hiszen más országokban is vannak óriásvállalatok, melyek széleskörű érdekeltséggel rendelkeznek az egész gazdaságban. Zsiday rámutat a helyzet kétélűségére. „Előnye, hogy a cégcsoport a bajban lévő tagjait ki tudja segíteni, ha valamelyiknek rövidtávú problémái akadnak, és így képesek valódi hosszútávú optimalizációra, szemléletre, fejlesztésekre. Ugyanakkor ez egyben a hátrányuk is: a veszteséges tagok komolyabb problémák esetén magukkal ránthatják a nyereségeseket, sőt, mivel bank(ok) is vannak a csoportban, egy-két rosszul sikerült manőver nem csak a csoport többi tagját ránthatja magával (amelyek részben tulajdonosok, részben gyakran garantőrök is a hitelek mögött), hanem a bankot, sőt ha nagy a bank, akár az egész gazdaságot is.” Példaként hozza az 1990-es japán és az 1998-as dél-koreai válságot, melyek kirobbanásában a fentebb részletezett rendszer is szerepet játszott.

 

Megjegyzendő, hogy a 2008-as gazdasági világválság óta, a bankrendszerben kötelezően elemzendő, hogy mely bankok azok, melyek túlzott nagyra növésükkel (too big to fail) vagy túlságosan kiterjedt kapcsolatrendszerükkel (too connected to fail) nem csak önnön létüket, de a teljes bankrendszer (vagy akár egy egész nemzetgazdaság) működését veszélyeztetik egy (a korábbihoz hasonló) negatív recessziós hullám bekövetkezése esetén. Ezen pénzintézetekre sokkal szigorúbb tartalékolási szabályok vonatkoznak.

 

Ugyanakkor a versenyszféra vállalataira nincsenek ilyen jellegű korlátozások. Vagyis a Zsiday Viktor által felvázolt kockázatok jelen vannak a rendszerben. Mind a több száz vállalatot tartalmazó cégháló, mind a „magyar szuperbank” nagysága és az abban lévő Mészáros érdekeltség miatt.

Mikor következhet be komolyabb – az egész gazdaságon végighullámzó – probléma? Erre jellemzően akkor van esély, ha a cégcsoport több vállalata is felelőtlenül gazdálkodik, vagy ha egy jelentős külső sokk éri közvetlenül magát a cégrendszert, vagy a gazdaságpolitikai rendszert melyben működik. Sokan legyinthetnek, hogy ugyan, az Orbán-féle oligarcha rendszer betonbiztos lábakon áll! (Nos, halkan említenék egy példát a jelenünkből: Ukrán-helyzet és Sberbank…15,16)

 

Meg kell azonban említeni, hogy bár Mészáros Lőrinc polgármesteri visszalépése óta nem közszereplő, így nem köteles megtenni korábban ismert magasröptű nyilatkozatait, van azonban két publikus forrás, melyen át rátekinthetünk a vállalataira: céginformációs rendszer, valamint a Budapesti Értéktőzsde. Az Opus Nyrt. kapcsán számomra úgy tűnik, hogy egyrészt a vezetőségben ülnek nagyon komoly tapasztalattal rendelkező szakemberek, mely óvhat a felelőtlen gazdálkodástól, továbbá a tőzsdei jelenlét is feszesebb szabályokat ír elő. Másrészt viszont látnunk kell, hogy ennek ellenére is a társaság részvényárfolyama 2018. júniusától 2020. márciusáig 70%-ot veszített értékéből17. Mint azt az elején említettük, az Opus nem öleli fel a teljes cégbirodalmat; ezen tőzsdén kívüli vállalatokat – a kisebb publicitás miatt – pedig kevésbé szorítják a feszes szabályok.

 

fotó: energepic.com - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/kezek-homaly-bevasarlas-penz-2988232/

 

d) Lőrinc pályázik

 

Láthattuk tehát, hogy Mészáros úr a pályázatok terén roppant „sikeres”. Azonban, ha ő nyer el minden munkavégzésre kiírt pályázatot, akkor a többi vállalkozó teljesen ellehetetlenül. Amennyiben viszont az elnyert munkákat „csupán továbbosztja” a többiek felé, több problémakör is felmerül:

 

- tőle függ mindenki más (tehát már, nem is csak az államtól),

- ha ő csak továbbadja a munkát, akkor:

   munkavégzés nélkül a lefölözött haszon a társadalom nettó megkárosítása,

   gyakorlatilag csak egy plusz láncszem a megrendelő (állam) és a tényleges munkát végző között,

   ez az a közbeiktatás, amit Orbán Viktor is – jogosan – károsnak tartott 10 éve az építőiparban,

- ha a pályázatok legjavát hátszéllel elnyeri, nincs rákényszerítve a versenyre:

   azaz a hatékonyságra, fejlesztésre, fejlődésre,

   ezek [oktatás és K+F] hiánya pedig káros a gazdaságra, társadalomra,

   nem lesz versenyképes a nemzetközi színtéren,

   de éppúgy itthon sem a külföldi (és piacgazdasághoz szokott) versenytársakkal szemben,

- a drágábban elvégzett munka pedig csökkenti a társadalmi összhasznosságot:

   egyrészt, a fent említett nyerészkedés miatt,

   másrészt, így a lefölözött pénzek összegével kevesebb forrás jut más munkák megvalósítására.

 

Azt már tudjuk, hogy hősünk rendszeresen nyer a pályázatokon, de mit jelent ez, milyen gyakran, mekkora összegeket? Gondoltam ránézek a BÉT honlapján az Opus közzétételeire (az idő rövidsége miatt csupán egy hónapra). Decemberre esett a választásom, hiszen az úgyis eseménytelen, mindenki az ünnepekkel van elfoglalva és az időjárás miatt a kivitelezések száma is alacsonyabb.

 

Nos, azt találtam, hogy az eseménytelennek hitt tavaly decemberi hónapban az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 7 alkalommal lett nyertes közbeszerzési eljáráson, mintegy nettó 102 milliárd forint összértékben18. Más vállalatok fél évente ha indulnak közbeszerzési pályázaton, a Mészáros és Mészáros Zrt. átlag 4,5 naponta nyert egyet tavaly decemberben.

(Természetesen a minta nem reprezentatív. A portfolio.hu részletesebb gyűjtését lásd a forrás linken19.)

 

Opus Nyrt. és tulajdonában álló vállalkozások nyertes közbeszerzési pályázatai 2021. decemberében

(forrás: www.bet.hu - kibocsátói közzétételek)

dátum

pályázat neve

összeg

2021.12.01

Szikszó és térsége szennyvíz fejlesztés

15 135 781 860

2021.12.14

Hajdúnánás távvezeték, KFCS. ivóvíztisztító mű kiv.

16 976 300 000

2021.12.17

DKDV1 szennyvízelvezetés és tisztítás

17 049 981 000

2021.12.20

borsodi víziközmű rendszerek bővítése-kivitelezés

12 932 500 000

2021.12.20

Görbeháza-Hajdúnánás ivóvíz távvezeték kivitelezés

7 753 800 000

2021.12.21

DMRV vízellátás kapacitásbővítő fejlesztések-kivit

15 725 960 152

2021.12.23

Balmazújváros-Debrecen KFCS ivóvíz kivitelezés

16 212 464 350

 Összesen:

 

101 786 787 362

fotó: Charles Parker - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/tenger-varos-eg-napnyugta-5847362/


e) összegzés

 

Mészáros Lőrinc 455 milliárd forintra becsült vagyonával a leggazdagabb magyar, az Orbáni oligarcha-rendszer legismertebb alakja. Az érdekeltségébe tartozó cégrendszer behálózza a magyar gazdaság egészét.

 

Az oligarcha-rendszer tagjai a Fideszes támogatással elnyert pályázatok (földterület vásárlás, közműépítés, dohányipari értékesítés, stb.) révén monopol/oligopol helyzetbe kerülnek és kiszorítják a „kegyelti körbe” nem tartozó vállalkozásokat. Ennek révén a járadékvadászat a kedvezményezett körbe nem tartozó családok anyagi hátrányát, megélhetési forrásának elvesztését idézi elő; összességében növelve a társadalomban egyébként is jelenlévő vagyoni egyenlőtlenséget. Valamint elősegíti a korrupció terjedését, továbbá az Orbán-rendszerben felnövő generációt azzal a kártékony eszmével fertőzi meg, hogy a tisztességes munka kevesebbet ér, mint a politikai kapcsolatok.

 

Az oligarcha-rendszer egyik veszélye – a társadalom többi szereplőjének elnyomása mellett – hogy, a birtokolt hatalmas céghálók néhány fontosabb elemének bedőlése megrengetheti az egész hálózatot, súlyosabb esetben recesszióba sodorhatja az egész gazdasági környezetet, melybe beágyazódott.

 

 

Végsősoron elmondható, hogy a Fidesz által az elmúlt 12 év során kiépített NER-háló (a milliárdossá tett kedvezményezettek köre és mindent behálózó érdekeltségeik) roppant káros hatást gyakorol az országra, mind gazdasági, mind társadalmi szinten. Így, ha nem sikerül a kialakult gazdaságpolitikai maffia-rendszert demokratikus úton megszüntetni, az évtizedekig velünk maradhat és gátat szabhat az ország gazdasági- és társadalmi fejlődésének.

De tudjuk, hogy a legnagyobb birodalmak is letűnnek egyszer és a hatalmas égi csillagok is magukba roskadnak, ha túlnőnek a kritikus határon. (A Fidesz persze mindkettőtől távol áll, és csak saját képzeletében ér fel odáig – de a képzelt bálványok is ledőlnek egyszer!)

 

 

 

---------

forrás:

1 https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/100-leggazdagabb-2021-meszaros-csanyi-gattyan-milliardos-vagyon.730771.html

2 https://g7.hu/kozelet/20190516/az-orszag-legnagyobb-foldesura-lett-meszaros-lorinc/

3 http://kielegyenafold.hu/angyan_jelentesek.php?id=12750

4 https://forbes.hu/uzlet/meszaros-lorinc-szuperbankja-2023-tol-mar-egyseges-bankkent-mukodik/

5 https://www.e-cegjegyzek.hu/?cegadatlap/0110042533/TaroltCegkivonat

6 https://www.e-cegjegyzek.hu/

7 https://www.youtube.com/watch?v=U_mTA1Sd_v8

8 https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1rad%C3%A9kvad%C3%A1szat

9 http://kielegyenafold.hu/angyan_jelentesek.php

10 https://hvg.hu/velemeny/20130503_Maffia_es_jaradekvadaszat

11 https://transparency.hu/wp-content/uploads/2021/01/TI-Magyarorszag_CPI-2020_jelentes.pdf

12 https://nepszava.hu/3151130_orban-viktor-oligarcha-ep-jelentes-europai-unio-ner

13 https://www.valaszonline.hu/2021/06/21/fake-news-orban-viktortol-nem-igaz-hogy-a-csucsgazdagok-80-szazaleka-baloldali/

14 http://www.zsiday.hu/blog/magyar-t%C5%91zsd%C3%A9re-magyar-chaebolt

15 https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220308/messze-ernek-a-sberbank-csod-szalai-jelentos-epitoipari-cegek-is-erintettek-531797

16 https://www.portfolio.hu/bank/20220308/itt-a-lista-rengeteg-cegnek-ragadhatott-bent-penze-a-sberbanknal-531773

17 https://www.investing.com/charts/stocks-charts

18 https://bet.hu/kereso?category=NEWS_NOT_BET&issuer=OPUS%20GLOBAL%20Nyrt.

19 https://www.portfolio.hu/uzlet/20210326/ujabb-megrendeleseket-nyertek-el-az-opus-vallalatai-476008

 

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése