A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_E összegzés

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

 

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.

Azonban az Orbáni gazdaságpolitika kommunizmusba visszavivő elemei kifejezetten kártékonyak.

 

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

+ a családvállalás ösztönzése és a családosok támogatása fontos,

-- nem csak a lakásvásárlók, de a lakásértékesítők is számoltak a támogatással, így értékesítési áraikba jelentősen beépítették azt, ezért mára a támogatási szaldó (áremelő hatás mínusz támogatási összeg) nagyon minimálisra csökkent,

-- a megvalósítás ezen formája jelentősen megemelte az inflációt: ingatlan- és építőanyagárak,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel az ingatlannal már rendelkezők is élhetnek a CSOK-kal, továbbá nincs az ingatlanárra felső korlát, így a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését (polarizáció)

-- a program egyik fő célja a gyerekvállalás ösztönzése, azonban a KSH adatai alapján egyelőre nem látszik az elérni kívánt hatás.

 

adatok forrása: www.ksh.hu, grafikon: saját szerkesztés

B) üzemanyagár hatósági szabályozása

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel a nagyobb mennyiségben történő lakossági fogyasztást éppúgy támogatja, ezért a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését,

-- a kormánydöntés értelmében az üzemanyag értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- a kisebb, helyi vállalkozások nem rendelkeznek egy ilyen intézkedés elviseléséhez elegendő tartalékkal, így az állam által juttatott utólagos kedvezmények (adó és járulék) ellenére is csődközeli helyzetbe kerülhetnek,

-- az intézkedés hatására több kisebb, helyi benzinkút bezárt, a nagyobb külföldi üzemanyagtársaságok ideiglenesen szintén felfüggesztették az értékesítést, ebből fakadóan az egyetlen piacon maradt hazai nagyvállalatra (és foglalkoztatóra) hatalmas veszteséget kényszerít a kormány,

-- a piaci folyamatokba történő, ilyen módú és mértékű beavatkozás visszaveti a vállalkozást indítók számát, mert azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat és tönkretehet egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatot, vagy akár egy egész ágazatot,

-- végeredményben a folyamat veszélyezteti az összes hazai szereplő ellátásbiztonságát.

 

fotó: Harrison Haines - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/tenger-tajkep-strand-homok-2869635/

C) alapvető élelmiszerek hatósági árasítása

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- a kormánydöntés értelmében az élelmiszer értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- az intézkedés hatására a nagyobb boltok emelik más termékeik árát,

-- a kisebb boltok szűkebb termékkörük és a vevővesztés veszélye miatt inkább elviselik a veszteséget,

-- akár a kis, akár a nagyobb boltok próbálják beszerzéskor lenyomni a hatósági árassá tett termékek beszerzési árát, azt a nagy termelők egy ideig elviselik, a kis szereplőknek (jellemzően hazai, családi vállalkozások) viszont túl nagy veszteség,

-- az importból fedezett árukínálat kárvallottjai szintén a hazai termelők lesznek,

-- az intézkedés azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat a piaci folyamatokba ezzel veszteséget okozva egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatnak, vagy akár egy egész ágazatnak.

 

fotó: Klaus Nielsen - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/elelmiszer-torott-homaly-barna-6294430/

D) lakossági rezsicsökkentés

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel a nagyobb mennyiségben történő lakossági fogyasztást éppúgy támogatja, ezért a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését,

-- az egyetemes szolgáltatói kör az intézkedés hatására csődközeli helyzetbe kerülhet,

-- az MVM a hatósági árszabás miatt hatalmas veszteséget kénytelen elviselni (lásd tőkeemelések),

-- az állami vállalatban felhalmozódó óriási veszteség (államadósság) szűkíti a későbbi évek költségvetési mozgásterét,

-- az energiapiaci árak lendületes növekedése és a gyengülő forintárfolyam miatt, a veszteségek gyorsuló ütemben nőnek,

-- a kormánydöntés értelmében a háztartási energia (gáz, villany) értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- a halmozódó óriási veszteségekből fakadóan:

csökkenhetnek az energiaipari beruházások,

esetleg veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság,

-- a piaci folyamatokba történő, ilyen módú és mértékű beavatkozás azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat és tönkretehet egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatot, vagy akár egy egész ágazatot.

 

fotó: Pok Rie - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/eg-napnyugta-felhok-ipar-189524/

 

E) Összességében a Fidesz intézkedései:

 

-- a támogatások nem érik el a kívánt hatást,

-- céljukkal ellentétben, növelik a társadalmi egyenlőtlenséget,

-- jelentős zavarokat okoznak a piaci folyamatokban,

-- ellehetetlenítik a piaci szereplőket (köztük számos magyar vállalkozást),

-- veszélyeztetik az ellátásbiztonságot,

-- rontják az ország gazdasági és politikai megítélését.

grafika: saját szerkesztés

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_D rezsicsökkentés_megoldás

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

 

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.

 

D) lakossági rezsicsökkentés – megoldási javaslat

 

a) problémák

Az előző bejegyzés alapján láthatjuk, hogy a rezsicsökkentés jelenlegi formájában:

- a jómódúakat jobban támogatja,

- az energiaszolgáltatóknak hatalmas veszteségeket okoz (az egyetemes szolgáltatói körben),

- előző pontból fakadóan:

csökkenhetnek az energiaipari beruházások,

esetleg veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság,

- összességében pedig jelentősen nő az államadósság.

 

b) feltételek

Bármely szolgáltatás kerüljön is a támogatott körbe:

- jövedelmi vagy mennyiségi feltételt, vagy ezek kombinációját kellene alkalmazni,

jövedelmi pl. a minimálbér kétszerese (család esetén átlagot számolva)

mennyiségi pl. egy kétgyermekes család átlagfogyasztása

- vagyis csak a rászoruló végfogyasztók számára kellene biztosítani a kedvezményt,

- mindezt oly módon, hogy a szolgáltató így keletkező veszteségét kompenzálja az állam,

- folytatni az épületenergetikai támogatási programot (külső szigetelés, nyílászárócsere, fűtési rendszer modernizáció).¹

 

c) egy lehetséges metódus – lépcsőzetesség:

- minden háztartásban, amely az átlagos jövedelemkorláton belül esik, a jelenlegi 20% kedvezmény,

- 1-4 gyermeket nevelő háztartásnál jövedelemkorláttal 20%  +  gyermekenként 5% kedvezmény,

- 5 vagy több gyermeket nevelő háztartás esetén jövedelemkorlát nélkül összesen 66% kedvezmény,

- a jövedelemkorláton felüli háztartások nem részesülnének alaptámogatásban, azonban a gyermekek utáni kedvezménysávokat ők is érvényesíthetnék,

- szóba jöhet esetleg a fűtéstámogatás mint cafeteria elem

(bár lehet, hogy ezzel az elemmel a célzott jövedelem-kategória kedvezményezettjei nem érhetők el).

 

d) így az alábbi célok érhetőek el:

- a rezsicsökkentés rászorultság alapú,

- a családtámogatás biztosított,

- a gyermekvállalás ösztönözve van,

- nem növekszik a társadalmi egyenlőtlenség (hisz a tehetősebbek nem kapnak nagyobb kedvezményt),

- a felszabaduló összeg az energia szolgáltatóknál maradna, így csökkentve a veszteségüket,

- az energia szolgáltatók fennmaradó veszteségét kompenzálni, ezáltal előzve meg a veszteségükből fakadó munkabér vagy létszám csökkentést, (továbbá biztosítva, hogy legyen fedezet a rendszerkarbantartásra).

 

saját fotó és szerkesztés

 

Szükséges természetesen a javaslatban szereplő mértékek finomhangolása, valamint pontos illesztése a szociális- és adópolitikához. Előbbi kapcsán kutakodtam is kicsit a KSH oldalán, azonban amit a jövedelmi tizedeknél találtam³, nem merem itt közzé tenni. Elég szomorú amit megmutat és még szomorúbb amit elrejt.

 

Adópolitika esetén arra gondolok, hogy célszerű lehet pl. visszavezetni az szja sávos megoldását. Pl. 15-17,5-20%, az szja egy nagy adóbevételi forrás, így kis mértékeltolásokkal is jelentős többletbevételre tehet szert a költségvetés - helyzettől függően szűkítve vagy tágítva a sávokat. Ugyanakkor fontos lehet jogszabályban rögzíteni az elvonás felső határát.

 

Fent részletezett javaslatommal összességében valószínűleg nem maradna sokkal több pénz az állami költségvetésben. Ugyanakkor ezzel megvalósulna egy szerkezeti változás a rezsicsökkentésen belül. Mégpedig a tehetősebb réteg felől a rászorultabbak irányába tolva a támogatás súlyát. Valamint a családosokhoz csoportosítva át nagyobb segítséget.

Ha valakiben felmerül, sajnos nem vagyok családos. Viszont mindannyian látjuk már sok éve a magyarországi népességszám csökkenést. És ezt jelentősen súlyosbítja a Covid19 szomorú hatása. Tehát nincs helye egyéni érdekeknek (egy normális politikában egyébként sincs), ösztönözni kell a családvállalást.

 

Továbbá, a háztartási energia (gáz és áram) árának csökkenésével, célszerű lesz az alaptámogatás mértékét is csökkenteni. Tehát, ahogy csökken a gázár, úgy csökken az alaptámogatás, azaz végeredményben nem fizet többet a lakossági fogyasztó.

Hiszen a támogatások mértéke jelenleg óriási terhet ró a költségvetésre. Valamint ezzel párhuzamosan, pontosabban időben megelőzve, el kell kezdeni egy korrekt kommunikációt a lakosság irányába, hogy mindenki érthesse az alapfolyamatok lényegét.

 

A jelenlegi kormány például számos gazdasági intézkedése kapcsán, csupán a dolgok „kellemes” részéről nyilatkozik. Pedig mindannyian tudjuk, ha egy konkrét költségvetésből gazdálkodunk, akkor ha valamire többet költünk (támogatunk), valami másra kevesebb jut.

 

Bízok benne, hogy sikerült megmutatni, hogy a kormány állításával szemben, egy ellenzékből politizáló közgazdász sem megszüntetni, csupán a gazdasági helyzethez igazítani akarja a rezsicsökkentést. Továbbá a juttatások és elvonások alkalmazása révén rámutatni a társadalmi egyenlőtlenségek mértékcsökkentésének lehetőségére.

 

Ezen fejezet következtetéseit az előző rész során feldolgozott információk (és korábban megszerzett ismereteim) alapján vontam le; ugyanakkor segítség volt számomra a Weiner-Szép szerzőpáros által 2020-ban a portfolio.hu portálon publikált cikk, mely nagy alapossággal és mélységében dolgozza fel a rezsicsökkentés számos gazdasági aspektusát.

 

----------

forrás:

1 https://www.portfolio.hu/krtk/20201013/mire-mentunk-a-rezsicsokkentessel-451630

2 https://www.ksh.hu/apps/shop.lista?p_lang=HU&p_temakor_kod=ZH&p_kapcsolodo=hazteletsz

3 https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0005.html

 

 

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_B benzin-árstop

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

 

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.

Azonban az Orbáni gazdaságpolitika kommunizmusba visszavivő elemei kifejezetten kártékonyak.

 

fotó: Jonathan Petersson - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ut-lampak-ejszaka-jarmu-399635/

B) üzemanyagár hatósági szabályozása

 

a) november közepén a kormány hatósági árasította a benzin kiskereskedelmi árát, majd február végétől a hatósági árat kiterjesztette a nagykereskedelmi árra is,

intézkedésével egy piaci alapon nyereségesen működő szegmensnek okoz veszteséget a kormány;

 

b) a FIDESZ módszerének hatása:

- a nagyobb piaci szereplők megérzik ugyan az egyes termékkörök kiskereskedelmének veszteségessé tételét, de van annyira sokszínű termékkörük, szolgáltatásaik, valamint oly mértékű tartalékuk, hogy kihúzzák a választási/rendeleti időszak végéig,

- a kisebb piaci szereplők nem tudják más termék áremelésével, vagy munkavállalóik bérének csökkentésével kompenzálni veszteségüket, továbbá nincs akkora tartalékuk, hogy túléljék ezt az időszakot; nos, őket a kormány valószínűleg gazdaságilag megfojtotta ezzel a politikai döntésével, így a Magyarországon működő benzinkutak csaknem felét üzemeltető kisvállalkozások kénytelenek lesznek (legalább egy időre) lehúzni a rollót,

- mivel a kormány a vásárlói kört nem határolta le, beindult az üzemanyagturizmus, ez természetesen hatalmas veszteséget generál minden benzinkúton,

- vállalkozás megszűnés szerencsére még nem történt, azonban kisebb benzinkutak (minimum ideiglenes) bezárása már igen,

- mivel a kormány a benzin-árstopot a nagykereskedelmi értékesítésre is kiterjesztette, így ezt a veszteséget már a nagyobb piaci szereplők (pl. MOL) is fájdalmasan megérzik,

- a többi üzemanyag nagykereskedő külföldi szereplő, így ők felfüggesztették a magyarországi üzemanyagértékesítést, gyakorlatilag ideiglenesen kivonultak a piacról;

 

c) jelen megvalósítás helyett a piaci folyamatokat kellene engedni működni, azaz hagyni a magasabb üzemanyagárat beépülni a piaci árakba, és a gazdaság azon részében dotálni, ahol a rászoruló végfogyasztó szembesül a jelentős áremelkedéssel (véleményem szerint az üzemanyagárak végfelhasználói ártámogatása nem feltétlenül indokolt);

 

d) vagyis, célszerű lehet az alapvető élelmiszerek (pl. kenyér, tej) árát hatósági árasítani, de azt is csak oly módon, hogy az értékesítőket kompenzálja az állam:

ergo mindenki piaci áron szerez be mindent, kivéve a rászoruló végfogyasztót, és csak a számára értékesítő piaci szereplő kap arányos támogatást, vagyis őt sem tesszük tönkre;

 

fotó: Sergio Souza - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/varos-ut-lampak-utca-3602009/

e) korrekció

- a kormány észlelte, hogy (szavazatvásárló) politikai döntésével az üzemanyagvásárlóknak kedvez ugyan, azonban a kisebb vállalkozásokat így csődbe juttatja, ezért utólagos korrekciót (adó- és járulék kedvezmények, 10 fő alatti kutak támogatása) hajtott végre

- ezt persze úgy teszi, hogy nem beismeri hibáját és egyenesen kompenzál az elszenvedett veszteségért, hanem nagylelkűnek tüntetve fel magát, „ismét ad” (kedvezményt, támogatást) – csak a szokásos: marketingből jeles, gazdaságismeretből elégtelen,

- a kereskedők veszteségeinek csökkentése és a teljes üzemanyaghiány kialakulásának megelőzése érdekében a kormány szűkítette a kedvezményes áron vásárlók körét (kamionok és külföldi nagy gépjárművek), továbbá (5+20 forint / liter) adókedvezményt juttat a kereskedőknek;

 

f) utóélet

- bizakodjunk, hogy a kormány beismeri többi intézkedésének gazdaságkárosító hatását is, és azokat is korrigálja (igaz, addigra a piaci szereplők már jelentős veszteségeket szenvednek el),

- apropó veszteségek! az üzemanyag kis- és nagykereskedők olyan szintű veszteséget szenvednek el, mely nem tartható fenn sokáig, tudja ezt a kormány, (hangoztatja az ellenzék) és érzi a lakosság minden józanul gondolkozó tagja is,

- így hát, választások után szükséges lesz valahogy visszatérni a piaci mechanizmusokhoz (értsd piaci árak), hacsak nem akarunk egy egész szektort végérvényesen tönkretenni,

- megoldásként a szakértők a hatósági árról lépcsőzetes emelésekkel történő visszatérést vízionálnak a piaci árra (hogy ne egyszeri sokként érje az üzemanyagfogasztókat az intézkedés hatása – azaz, a valóságba való visszatérés);

 

g) Európa és a benzinár

- tegnap és ma, Franciaország és Németország is bejelentette, hogy támogatott áron értékesíti, illetve tervezi, valamint Szlovénia, hogy rögzített áron értékesíti az üzemanyagot,

- még mielőtt többen istenítenék az Orbáni példát, nézzük meg az említett nemzetek hozzáállását:

franciák: „az állam a különbözetet megtéríti a kutaknak”^1,2

németek: „az állam pótolja a különbözetet az állomás üzemeltetőjének”³

szlovének: „nem csak a fogyasztókat kell megvédeni, a kőolajkereskedőket is”⁴

- tehát kompenzálják, és nem megfojtják a vállalkozásokat (ezáltal a dolgozók munkája sem kerül veszélybe),

- Nos, ennyivel jár előttünk Európa!

Csak a Fidesznek jut eszébe, hogy tönkretegyen egy egész ágazatot a jobb szavazati arány érdekében.

fotó: Harrison Haines - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/tenger-tajkep-strand-homok-2869635/

 A folyamat:

- A Fidesz politikai érdekből hatósági árasítja az üzemanyagok kiskerekedelmi árát. A kiskereskedők először veszteségeket szenvednek el, majd egységeket zárnak be, később elkezdik jelezni, hogy csődbe fognak menni és egyrészt elbocsátások, másrészt üzemanyagellátási zavarok lesznek országszerte.

- Ezt hosszas késlkedéssel felfogva, a kormánypárt újabb „zseniális” húzással próbálja megállítani a hógolyót, és bevezeti az üzemanyagok nagykereskedelmi árának stopját is, így a nagykereskedőkhöz terelve át a jelentős (piaci árral szembeni) veszteséget.

- Mindeközben, mivel a kormány kapkodó intézkedéseivel nem szabályozta a vásárlók körét (és országhatáraink sincsenek lezárva) megindul az üzemanyag turizmus, jelentős veszteséget okozva a kereskedőknek.

- Ám dicső vezérünk ekkor huszáros mozdulattal ismét odavág (és első értelmes intézkedésként) leszűkíti a lehetséges vásárlók körét (7,5 tonna feletti kamionok és a 3,5 tonna feletti, külföldi rendszámú gépjárművek kizárva), valamint adókedvezményt (5+20 forint literenként) ad a kereskedőknek.

- A piaci folyamatok persze nem rémülnek meg a fityesz egyszemélyi vezetésétől és tovább haladnak: a kiskereskedők 480 forinton veszik és adják a benzint (vagyis nullszaldósak), azonban munkavállalóik bérét és az üzemeltetési költségeket (villany, telefon) ki kell fizetniük, azaz veszteséget termelnek. A nagykereskedők piaci áron szerzik be az üzemanyagot és 480 forintért adják tovább, azaz méretes veszteséget termelnek.

- Így hát az üzemanyag kis- és nagykereskedők, hogy veszteségeiket csökkentsék, szépen lassan elkezdenek majd béreket csökkenteni, a folyamat további fennállását követően pedig munkavállalókat elbocsátani.

- Orbán Viktort már majdnem elütné a saját maga által elindított, egyre nagyobbra növő hólabda, ám ekkor újra feltalálja a spanyol viaszt! Kormányrendeletben szabályozza, hogy nem lehet az üzemanyag kereskedőknek munkavállalót elbocsátani.

- Erre mit tudnak tenni a veszteséges piaci szereplők? Egymás után, sorra zárják be a vállalkozásaikat. De a Fidesz természetesen nem rémül meg. Sorjában átveszi a kereskedéseket és a benzinkutakat és ő maga válik az alkalmazottak foglalkoztatójává.

- Közben persze ugyanúgy termeli a hatósági ár miatti veszteséget. Nem lesz ez így jó! Újabb kormányrendeletben meghatározza a szállítmányozó cégeknek, hogy csak piaci áron vehetik meg a benzint, ugyanakkor szolgáltatásaikat csak hatósági áron értékesíthetik, hogy másnak ne fájjon. Becsődölnek a szállítmányozók. Sebaj, a kormány átveszi őket is állami foglalkoztatásba. Ezt követően jönnek majd a zöldségesek, a bútorüzemek, stb-stb.

- De a Fidesz, élén hős vezérünkkel mindenkit megment és végül mindenki állami foglalkoztatottá válik Magyarországon. És megérkeztünk a kommunizmusba!

 

Ja, bocsánat! Gazdaságpolitikai vonatkozásban már évek óta benne tapicskolunk. Ellenzéki politikusok és közgazdászok évek óta folyamatosan fel is hívják erre a figyelmet. Csak ugye, kevésbé hallatszik, mert a kormány az ellenzéki sajtót megszünteti, eluralja, felvásárolja (Népszabadság, Index, TV2). Az M1-en, mint köztelevízióban, meg ugye nem szólalhat meg ellenzéki hang.

A Fideksz, mint Fiatal Demokraták Kommunista Szövetsége pedig szépen módszeresen tönkreteszi az egész országot. Mert egyszemélyi vezetése a gazdaságpolitikai dilettantizmus csúcsát kezdi megvalósítani. 

fotó: Denniz Futalan - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ut-emberek-dolgozo-ferfiak-942540/

Az egész hóbelebanc megoldása egyébként roppant egyszerű és régóta alkalmazott:

- hagyni kell a piaci folyamatokat érvényesülni a gazdaságban,

- és csak a folyamat végén támogatni a rászoruló végfogyasztót.

 

Így pl.:

drágul a kőolaj -> a MOL beszerzi világpiaci áron és emeli a benzin árát -> a kiskereskedők beszerzik piaci áron és emelik a benzin árát -> a szállítmányozók beszerzik piaci áron és emelik a fuvarozás árát -> az őstermelők piaci árat fizetnek a fuvarért és emelik a gabona árát -> a malomban a gabonát beszerzik piaci áron és emelik a liszt árát -> a pékek beszerzik a lisztet piaci áron és emelik a kenyér árát -> a boltok beszerzik a kenyeret piaci áron és szintén emelik a kenyér árát -> Mari néni és Józsi bácsi beszerzné a kenyeret emelt áron… DE!

A gazdaságpolitikusok már a folyamat közben észbe kapnak. Megvizsgálják, hogy ki az, aki az előre meghatározott jövedelmi küszöb alatt él, és számukra, azaz a rászoruló végfogyasztóknak, kedvezményes áron adják a kenyeret. Mindezt teszik úgy, hogy a boltost kompenzálják a különbözetért.

 

Tehát, mit csinálok?

A piacgazdaság folyamatait ötvözöm szociális elemekkel.

Ideológiai szinten: jobb oldali gazdaságpolitikát vegyitek baloldali szociális elemekkel.

Hát ezért helyezem magam kb. középre, mikor a politikai nézeteimről kérdeznek. Mert hiszek benne, hogy minden rendszerből ki lehet venni a jót, azt ami működik. Mert nem az számít, hogy a megoldás egy-egy eleme innen vagy onnan jött-e. Sokkal inkább az, hogy a végeredmény jó legyen. Jó a gazdaságnak, a nemzetnek és végső soron nekünk, a nép egyszerű embereinek.

 

fotó: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/auto-benzin-benzinkut-gaz-9796/

Mellékszál: a benzint vásárló magánfogyasztó nem kap ártámogatást
- egyrészt, a legtöbb (valóban) rászoruló magánszemély képes tömegközlekedést használni,
- másrészt, aki gépjármű használatra kényszerül, annak munkáltatójától, jár az utazási támogatás (magasabb benzinár mellett is),
- így értelemszerűen csökken az üzemanyagfogyasztás, a csökkenő kereslet pedig visszaveti az üzemanyag árakat.
 

 

És a megoldást ismerjük már csaknem 100 éve!⁵

Egyébként működik is hazánkban, pl. utazási kedvezmény.

Működne ez a rezsicsökkentés kapcsán is, amennyiben az állam kompenzálná a szolgáltatókat a rászoruló végfogyasztók kedvezményéért – ehelyett azonban a kormány inkább megfojtja pl. az áramszolgáltatókat.

De erről majd egy későbbi fejezetben…

 

 

Tanulság: ha beavatkozunk a piaci folyamatokba, azzal lavinát indíthatunk el.

Következtetés: támogassuk a rászoruló végfogyasztót, a folyamat legvégén,

mindezt úgy, hogy a végfogyasztónak értékesítő vállalkozást kompenzáljuk, hogy ő se menjen tönkre.

 

 

 

-------- 

forrás:

¹ https://hvg.hu/gazdasag/20211019_Benzincsekkel_kuzdenek_az_aremelesek_ellen_Franciaorszagban

² https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/franciaorszag-tamogatas-benzin-energiaellatas-haboru.748167.html

³ https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220314/allami-tamogatast-kaphatnak-a-tankolashoz-a-nemet-autosok-533187

⁴ https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220314/szloveniaban-is-befagyasztjak-az-uzemanyagarakat-533239

⁵ https://hu.wikipedia.org/wiki/John_Maynard_Keynes