23 március, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_D rezsicsökkentés_megoldás

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

 

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.

 

D) lakossági rezsicsökkentés – megoldási javaslat

 

a) problémák

Az előző bejegyzés alapján láthatjuk, hogy a rezsicsökkentés jelenlegi formájában:

- a jómódúakat jobban támogatja,

- az energiaszolgáltatóknak hatalmas veszteségeket okoz (az egyetemes szolgáltatói körben),

- előző pontból fakadóan:

csökkenhetnek az energiaipari beruházások,

esetleg veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság,

- összességében pedig jelentősen nő az államadósság.

 

b) feltételek

Bármely szolgáltatás kerüljön is a támogatott körbe:

- jövedelmi vagy mennyiségi feltételt, vagy ezek kombinációját kellene alkalmazni,

jövedelmi pl. a minimálbér kétszerese (család esetén átlagot számolva)

mennyiségi pl. egy kétgyermekes család átlagfogyasztása

- vagyis csak a rászoruló végfogyasztók számára kellene biztosítani a kedvezményt,

- mindezt oly módon, hogy a szolgáltató így keletkező veszteségét kompenzálja az állam,

- folytatni az épületenergetikai támogatási programot (külső szigetelés, nyílászárócsere, fűtési rendszer modernizáció).1

 



c) egy lehetséges metódus – lépcsőzetesség:

- minden háztartásban, amely az átlagos jövedelemkorláton belül esik, a jelenlegi 20% kedvezmény,

- 1-4 gyermeket nevelő háztartásnál jövedelemkorláttal 20%  +  gyermekenként 5% kedvezmény,

- 5 vagy több gyermeket nevelő háztartás esetén jövedelemkorlát nélkül összesen 66% kedvezmény,

- a jövedelemkorláton felüli háztartások nem részesülnének alaptámogatásban, azonban a gyermekek utáni kedvezménysávokat ők is érvényesíthetnék,

- szóba jöhet esetleg a fűtéstámogatás mint cafeteria elem

(bár lehet, hogy ezzel az elemmel a célzott jövedelem-kategória kedvezményezettjei nem érhetők el).

 

d) így az alábbi célok érhetőek el:

- a rezsicsökkentés rászorultság alapú,

- a családtámogatás biztosított,

- a gyermekvállalás ösztönözve van,

- nem növekszik a társadalmi egyenlőtlenség (hisz a tehetősebbek nem kapnak nagyobb kedvezményt),

- a felszabaduló összeg az energia szolgáltatóknál maradna, így csökkentve a veszteségüket,

- az energia szolgáltatók fennmaradó veszteségét kompenzálni, ezáltal előzve meg a veszteségükből fakadó munkabér vagy létszám csökkentést, (továbbá biztosítva, hogy legyen fedezet a rendszerkarbantartásra).

 

saját fotó és szerkesztés

 

Szükséges természetesen a javaslatban szereplő mértékek finomhangolása, valamint pontos illesztése a szociális- és adópolitikához. Előbbi kapcsán kutakodtam is kicsit a KSH oldalán, azonban amit a jövedelmi tizedeknél találtam3, nem merem itt közzé tenni. Elég szomorú amit megmutat és még szomorúbb amit elrejt.

 

Adópolitika esetén arra gondolok, hogy célszerű lehet pl. visszavezetni az szja sávos megoldását. Pl. 15-17,5-20%, az szja egy nagy adóbevételi forrás, így kis mértékeltolásokkal is jelentős többletbevételre tehet szert a költségvetés - helyzettől függően szűkítve vagy tágítva a sávokat. Ugyanakkor fontos lehet jogszabályban rögzíteni az elvonás felső határát.

 

Fent részletezett javaslatommal összességében valószínűleg nem maradna sokkal több pénz az állami költségvetésben. Ugyanakkor ezzel megvalósulna egy szerkezeti változás a rezsicsökkentésen belül. Mégpedig a tehetősebb réteg felől a rászorultabbak irányába tolva a támogatás súlyát. Valamint a családosokhoz csoportosítva át nagyobb segítséget.

Ha valakiben felmerül, sajnos nem vagyok családos. Viszont mindannyian látjuk már sok éve a magyarországi népességszám csökkenést. És ezt jelentősen súlyosbítja a Covid19 szomorú hatása. Tehát nincs helye egyéni érdekeknek (egy normális politikában egyébként sincs), ösztönözni kell a családvállalást.

 

Továbbá, a háztartási energia (gáz és áram) árának csökkenésével, célszerű lesz az alaptámogatás mértékét is csökkenteni. Tehát, ahogy csökken a gázár, úgy csökken az alaptámogatás, azaz végeredményben nem fizet többet a lakossági fogyasztó.

Hiszen a támogatások mértéke jelenleg óriási terhet ró a költségvetésre. Valamint ezzel párhuzamosan, pontosabban időben megelőzve, el kell kezdeni egy korrekt kommunikációt a lakosság irányába, hogy mindenki érthesse az alapfolyamatok lényegét.

 

A jelenlegi kormány például számos gazdasági intézkedése kapcsán, csupán a dolgok „kellemes” részéről nyilatkozik. Pedig mindannyian tudjuk, ha egy konkrét költségvetésből gazdálkodunk, akkor ha valamire többet költünk (támogatunk), valami másra kevesebb jut.

 

Bízok benne, hogy sikerült megmutatni, hogy a kormány állításával szemben, egy ellenzékből politizáló közgazdász sem megszüntetni, csupán a gazdasági helyzethez igazítani akarja a rezsicsökkentést. Továbbá a juttatások és elvonások alkalmazása révén rámutatni a társadalmi egyenlőtlenségek mértékcsökkentésének lehetőségére.

 

Ezen fejezet következtetéseit az előző rész során feldolgozott információk (és korábban megszerzett ismereteim) alapján vontam le; ugyanakkor segítség volt számomra a Weiner-Szép szerzőpáros által 2020-ban a portfolio.hu portálon publikált cikk, mely nagy alapossággal és mélységében dolgozza fel a rezsicsökkentés számos gazdasági aspektusát.

 

----------

forrás:

1 https://www.portfolio.hu/krtk/20201013/mire-mentunk-a-rezsicsokkentessel-451630

2 https://www.ksh.hu/apps/shop.lista?p_lang=HU&p_temakor_kod=ZH&p_kapcsolodo=hazteletsz

3 https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0005.html

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése