tdtjani: A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_D rezsicsökkentés

22 március, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_D rezsicsökkentés_működés

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél. Azonban az Orbáni gazdaságpolitika kommunizmusba visszavivő elemei kifejezetten kártékonyak.

D) lakossági rezsicsökkentés – működése a gyakorlatban

() energiapiac működése mese szinten (részletezve lásd a magyarázó részben)

a) elméletben:

Egy nagy állami vállalat megtermeli vagy megvásárolja az energiát, majd eladja a nagyobb szereplőknek, ők pedig tovább értékesítik a fogyasztóknak (lakosság és vállalatok). A fogyasztók kapnak gázt és áramot, a piaci és állami szereplők nyereséget termelnek és mindenki boldog.

b) elmélet Magyarországon:

A jóságos állam „kiskereskedelmi-” és „fogyasztói hatósági árat” állapít meg (rezsicsökkentés). Kivonást végzünk. Az előállítási ár magasabb, mint a hatósági értékesítési ár. A fogyasztók boldogok az olcsó energia miatt, a piaci szereplők szomorúak a veszteség miatt, az állami vállalat vesztesége növeli az államadósságot. Unokáink szomorúak a hatalmas államadóssághegy miatt, melyet az „olcsó” fogyasztásunkkal halmoztunk fel.

c) háttérinfó Magyarországhoz:

A földgázt felhasználjuk a fűtéshez, illetve az áramelőállítás jelentős részéhez is gázerőművekben. Az állam nagyon nagy mennyiségű földgázt vásárol Oroszországtól. A kormány államtitoknak minősíti a szerződésben foglalt árat. Így a Fidesz révén fogalmunk sincs, hogy végül bukunk-e (és ha igen, mekkorát) a rezsicsökkentésen.

fotó: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/acel-cso-felszereles-fem-357440/

() tippek nyereségre, veszteségre

a) Fidesz

A kormány szerint az olcsó orosz gáz és az olcsón termelt Paks1-es áram miatt, még a rezsicsökkentés mellett is keletkezik nyereségünk. Azonban az elmúlt hónapok hatalmas energiaár-robbanása miatt már elképzelhetők veszteségek a rendszerben.¹

b) gazdasági szakportálok

Nos, ahány cikk, annyi meglátás.² Januárban például olvastam a legnagyobb magyarországi gazdasági hírportálon egy színvonalas cikket³. Ott azon a véleményen voltak, ha a holland TTF árhoz viszonyítjuk a rezsicsökkentett gázárat, akkor valószínűsíthető, hogy 2014-től 2021 közepéig még így is nyereség képződött az MVM gázüzletágán. Illetve Paks1 olcsó áramtermelése miatt az eddigi áramtermelésen is nyereséget vélelmezett a cikk szerzője.

Azonban egyértelműen kiemelte, hogy a piaci körülmények jelentős változása miatt, információik és januárban végzett számításaik alapján „évente durván 400-450 milliárd forintos vesztesége keletkezhet az MVM-nek a rezsicsökkentés változatlan fenntartásából akkor, ha stabilan 360-nál marad az EUR/HUF, illetve egész évben 60 euró/MWh körül ragad a tőzsdei TTF gázár”. Valamint hozzáteszi, hogy magasabb euró- és gázárak mellett az említett óriási veszteség akár többszörösére is emelkedhet.

Ezen felül a cikk utal rá, hogy a 2020 decemberében és 2021. szilveszterén, az MVM-nél végrehajtott 210 és 208 milliárd forintos hatalmas tőkeemeléseket^4,5 sem jókedvében eszközölte az állam.

ábra: saját szerkesztés

c) hol van a kutya elásva

- gazdasági ciklikusság

A magyarázó részben taglaltaknak megfelelően, a gazdaságban megfigyelhető a piaci árak hullámzása. Míg a hatósági ár, egy konkrét szám, mely vízszintes vonalként jelenik meg a grafikonon. Nos, az energiahordozók hullámzó árai pedig hol efölött az ár fölött, hol pedig alatta tartózkodnak.

Így amikor a hatósági ár alacsonyabb, mint a piaci, elmondhatjuk, hogy „rezsi csökkentés” történt. Más években, ha éppen a piaci ár kedvezőbb, mint az általunk fizetett hatósági ár, nos abban az esetben „rezsi növelés” valósult meg.

Ha a lakosságot egy sokkszerű áremelkedéstől óvjuk, az véleményem szerint gazdaságilag és szociológiailag is indokolt lehet. Azonban, ha csupán politikai hangzatosságról van szó, az egyrészt nem korrekt, másrészt a kormánynak ki kellene mondania azt is, amikor „rezsi növelést” hajt végre. Vannak olyan energia-politikai vélemények, melyek szerint 2013-2018 között az utóbbi történt.^6,7

Ebben az értelemben pedig a „rezsi csökkentés” fogalomhasználat mint kampányelem, egy pofátlan képmutatás.

- gáz

A gáz beszerzési ára kapcsán nehéz elképzelni, hogy annyival a piaci ár alatt történik, hogy még így is nyereséggel lehessen rezsicsökkentett áron tovább értékesíteni (lásd magyarázó rész). Hozzá kell azonban tennem, hogy közel sem rendelkezem olyan szintű energiapiaci ismerettel és kapcsolatrendszerrel, mint a nagy gazdasági hírportálok.

Illetve, meg kell említeni, hogy kormányközi tárgyalásokon is elképzelhető, hogy az egyik fél jóval olcsóbban ad valamit, amennyiben a másik fél kompenzálja ezért valami módon (pl. egyéb megrendelés révén). Ez esetben viszont már az „új feltételekkel” módosítani szükséges a beszerzési árat.

- áram

Ismereteim szerint, a lakosság felé értékesített elektromos energia beszerzési áraként a „Paks1 előállítási árat” tekinteni nem megalapozott. Hiszen nem megoldható hogy Paks1 csak a lakosságnak termeljen, így az országos elektromos áram előállítás „átlagos árát” célszerű alapul venni.

Ennek számítása meglehetősen bonyolult (lásd magyarázó szakasz). Összességében azonban jelentősen meghaladhatja a „Paksi üzem” előállítási költségeit.

Ezzel a feltétellel pedig már sokkal inkább veszteséget termel a rezsicsökkentett áramértékesítés.

- EURHUF

Ahogy az 1_C fejezetben szóba került, kicsiny nyitott gazdaságunkban sok mindenre nagy hatással van, hogyan alakul a forint árfolyama. Ha gázbeszerzésünk során pl. euróval fizetünk, akkor fontos, hogy egy-egy időszakban forintunk gyengült vagy erősödött-e. Ha gyengült, akkor egy euróért több forintot vagyunk kénytelenek fizetni, így pedig az euróban elszámolt termékekért is arányosan többet kell adnunk.

Vagyis az elmúlt fél év során elszállt energiaárak okozta problémát még tetézi, ha időközben forintunk is gyengül.

d) summa

Mindent összevetve, ha teljesen megengedőek vagyunk, és feltételezzük, hogy tavaly őszig nem is keletkezett vesztesége az MVM-nek a rezsicsökkentés miatt, az egyetemes szolgáltatók már addig is veszteséget halmozhattak fel.

Továbbá, mind a kormány utalása, mind a hivatkozott cikk kalkulációja alapján arra számíthatunk, hogy jelen gazdasági helyzet fennállása mellett hatalmas veszteségek képződhetnek a rendszerben, megközelítve akár az 1 000 milliárd forintos értéket is.

grafikon forrása: www.investing.com

() kérdőjelek

a) a rászorulók támogatásának szándéka érthető és indokolt, azonban a jelenlegi megoldás duplán igazságtalan:

- egyrészt a tehetősebbek kevésbé vannak rászorulva, a rezsi-támogatásra

- másrészt mivel háztartásukban jóval nagyobb az energiafelhasználás is, így mennyiségileg is nagyobb támogatásban részesülnek

- előzőek elősegítik a polarizációs folyamat gyorsulását,

- a „Fidesz stílusában”: Nemzeti Konzultáció: akarje-e Ön, hogy a gazdagok nagyobb rezsicsökkentésben részesüljenek, mint a szegények?

b) a szolgáltatók nincsenek kompenzálva a keletkezett veszteségért,

c) kérdés, hogy a rezsicsökkentésből fakadó veszteséges működés esetén, a szolgáltatók miből fogják finanszírozni a rendszerkarbantartást

() Összegzés

Tudjuk, hogy a világgazdaság teljesítménye hullámzó, benne az egyes termékek ára úgyszintén. Ez természetesen elmondható a gáz- és villanypiaci árakról is. Továbbá biztos, hogy a világpiaci energiaár és a hatóságilag módosított (rezsicsökkentett) ár jelentős különbözete meg kell jelenjen valahol a rendszerben. Jelenleg (és várhatóan a közeljövőben):

- veszteség az MVM-nél,

- veszteség az egyetemes szolgáltatóknál,

- az energiapiaci árak lendületes növekedése és a gyengülő forintárfolyam miatt, a veszteségek gyorsuló ütemben nőnek,

- jelenleg kedvező (nyereség) a lakosságnak, amely hosszabb távon azonban visszaüt az állami cégben felhalmozódó (állam)adósság révén,

- ráadásul a rezsicsökkentés, alapvető céljával szemben, a társadalom gazdasági egyenlőtlenségeit is inkább növeli.

Következtetésként levonható, hogy a rezsicsökkentés intézményrendszere a jelenlegi formájában nem fenntartható, azaz módosításra szorul.

MAGYARÁZÓ RÉSZ

Itt jegyzem meg, hogy sem műszaki, sem energetikai végzettséggel nem rendelkezem; bízom benne, hogy az utána olvasásokkal minimalizálni tudom a bakik számát.

() a törvény és hatálya

2013. évi LIV. törvény⁸ alapján, a lakosság (szegények és tehetősek egyaránt) olcsóbban veheti igénybe a „rezsi-szolgáltatásokat.”

(Tehát jelenleg a Magyarországon élő milliárdosok is ugyanakkora kedvezményt kapnak a közműszolgáltatások igénybevételénél, amennyiben magánszemélyként fogyasztanak. {pl. Mészáros Lőrinc medencéjének fűtése is ugyanezen kedvezményes áron van elszámolva – bár nem tűnik rászorulónak})

A Rezsitörvény hatálya alá esik:

- 20%-os díjkedvezménnyel: földgáz-, áram-, távhő-,

- 10%-os díjkedvezménnyel: víz- és szemétszállítási díj,

- a törvényt kiterjesztették a PB-gázra és kéményseprésre is (szintén 10%).

Véleményem szerint a lakosság részére piaci áron lehetne értékesíteni a szemétszállítást és kéményseprést. A víz számomra kérdéses: lehetne piaci áras, hiszen Magyarországon biztonságosan és jó minőségben, nagyobb áringadozások nélkül kinyerhető; azonban jelentős részét képezheti a rezsinek, illetve az energiaárak a kitermelési költségek növekedésén keresztül beépülhetnek.

Azonban az elmúlt időszak során elszállt energiaárak miatt, mindenképpen indokolt a lakosság támogatása a földgáz-, PB gáz-, áram-, távhő díjak esetén. Ezek közül egy pontban kezelem a földgázt és PB gázt hiszen a lakossági felhasználásban kb. azonos kategória, másik pontban az elektromos áramot, a távhőre nem térek ki külön mivel véleményem szerint előállításilag ez kb. megfeleltethető az előző két pont mixének. Ugyanakkor a tűzifa és szén támogatotti körbe történő beemelését meggondolandónak tartom.

() az energiapiac szerkezete

a) Földgáz esetén az állam képviseletében az MVM szerzi be a földgázt⁹, és egyeduralkodó az egyetemes szolgáltatás területén, azaz nagy többségében ő értékesít a lakossági fogyasztók részére

b) A villanypiacon szintén az MVM áll a hierarchia csúcsán, ő állítja elő, vagy vásárolja meg az elektromos áramot és értékesíti az egyetemes szolgáltatók részére, az egyetemes szolgáltatók pedig tovább értékesítik a lakosság részére (azonban az MVM-nek is van egyetemes szolgáltatói üzletága). Az egyetemes szolgáltatók száma tizenkét év alatt a kormány-stratégia következtében hatról háromra csökkent (állami tulajdonba kerültek).

() az előállítás szerkezete

a) földgáz esetén hozzávetőlegesen 80% import és 20% hazai kitermelés¹⁰

a fogyasztóhoz eljutó gáz forrása: import, hazai kitermelés, és a gáztárolókba (korábban betárolt) gáz

b) elektromos áram vonatkozásában: kb. 30% import és 70% hazai előállítás,

a Magyarországon megtermelt áramból nagyjából¹¹:

- 50% Paks1

- 20% földgáz üzemű erőművi

- 16% szénalapú előállítás

- 6% biomassza felhasználással

- 7% megújuló (nap és szél), mely fokozatosan nő

() rendszer-kiegyenlítés

Az energiatermelés során, hogy az energiaellátás biztonságát megőrizzék, számos biztonsági és kiegészítő egység léte és működése szükséges.

a) műszaki megvalósítás a földgáz esetén¹²:

- kitermelő egységek

- vezetékrendszer: szállítási szakasz, tárolási vezeték szakasz, gázszolgáltatói szakasz (a fogyasztóhoz)

- gáztárolók

- rendszerszabályozó (szakmai irányító központ és adminisztratív személyzet)

A földgáz piacon megfigyelhető a szezonalitás. Télen értelemszerűen nagyobb, míg nyáron kisebb a felhasználás. Ennek kiegyenlítése a földgáz tárolók nyári időszaki feltöltésével (és téli felhasználásával) történik.

Természetesen gázszállító rendszerünk további elemeket is tartalmaz, pl. számos nyomásszabályozó, átadó vagy szűrő-mérő állomás. Illetve megtörténik a gáz szagosítása is. A termelő-szállító-ellátó rendszereken számos szakember dolgozik a megfelelő és biztonságos működés érdekében.

Így mire a gáz a fogyasztóhoz ér, a gáztőzsdei árra még rárakódik a rendszer üzemeltetésének, karbantartásának díja. Ezért sem célszerű egy elemzésben a holland gáztőzsde TTF árát a lakossági gázárhoz viszonyítani. Nem is beszélve a mérethatékonyságról: óriás piaci szereplőként százezer köbmétert rendelve a gáztőzsdén, jobb az egységárunk, mint ha lakossági fogyasztóként ötven köbmétert vásárolunk.

b) elektromos áram vonatkozásában¹³:

- erőművek:

nagyerőművek (Paks és Mátra),

rendszert kiegészítő kisebb erőművek,

tartalék erőművek: ha egy másik kiesik vagy plusz energiaigény lép fel,

megújuló energiára alapulók: a környezetstratégia és diverzifikáció miatt,

- áramtőzsdei kereskedők egy-egy azonnali importigény lebonyolításához,

- rendszerszabályozó (szakmai irányító központ és adminisztratív személyzet),

- hatalmas vezetékhálózat és trafóállomások

Az áramtermelés rendszer-kiegyenlítési szempontból jóval bonyolultabb, hiszen az elektromos áramot jelenleg (nagy mennyiségben) hosszú távon tárolni nem tudjuk. (Hazánkban rendszerszinten nincs tárolási megoldás. De vannak előremutató kisebb projektek.¹⁴) Így, ha pl. az látszik, hogy az áramtermelés és fogyasztás nincs balanszban, a következő órákban, mert:

- megugrott a lakossági felhasználás -> beindítanak egy kisebb erőművet,

- kiesik a termelésből egy közepes erőmű -> beindítanak egy másik közepeset,

- kiesik egy paksi blokk -> beindítanak egy rakat másik erőművet,

- nem hatékony beindítani egy erőművet mert jó árban van áram a nemzetközi piacon -> egy 0-24-es áramtőzsdei szakit riadóztatnak és megveszi ott,

- hirtelen leesik a fogyasztás -> túltermelés keletkezik -> a rendszer egyrészt zárt, másrészt tárolásra nem képes -> valahol azonnal fel kell használni a többletet -> nappal is bekapcsolják az utcán a világítást.

Láthatjuk tehát, hogy az áramtermelésben és -felhasználásban számtalan különböző extrémitás előfordulhat, melyet kezelni kell. Azonban, hogy minden helyzet kezelhető lehessen, egy roppant bonyolult és számos elemből álló rendszer fenntartása szükséges. Akár olyan elemeké is, melyek évente csak 2-3 alkalommal vannak üzembe helyezve, fenntartási költségüket azonban így is finanszírozni kell.

Ha az áram előállítási költségét szeretnénk meghatározni Magyarországon, akkor ennek az egész hóbelebancnak az átlagát kell kiszámolnunk. Tehát kalkulálnunk kell egy csomó erőművi üresjárati fenntartással, számos 0-24-es ügyeleti szakemberrel, mindenféle tartalékegységek létesítésével és üzemeltetésével, az importáram beszerzési árával; de ide kell számoljuk a felsővezető szakiktól kezdve a karbantartókon és adminisztratív személyzeten át egészen a takarító személyzetig terjedően mindenki fizetését is. Hiszen a rendszerkiegyenlítés üzemeltetéséhez mind-mind szükségesek.

Továbbá nem feledkezhetünk meg a Co2 kvótáról, melyet az üzemeltetésük során szén-dioxidot kibocsátó erőművek (szenes és gázos) kötelesek fizetni – mely így a termelési költséghez hozzáadódva, végül beépül az előállított elektromos áram árába. A kvótadíj 2013 óta mintegy tízszeresére növekedett, ezzel jelentősen növelve az áram árát is.

() földgázpiac a gyakorlatban:

a) az eredmény

- amikor az állam földgázt vásárol, azt egy állami vállalaton (MVM) keresztül teszi, megveszi a földgázt világpiaci áron, majd a lakosság felé tovább értékesíti azt, a „rezsicsökkentett” hatósági áron,

- amennyiben ez a hatósági ár alacsonyabb, mint a beszerzési ár, úgy a földgázt beszerző állami vállalatnak hatalmas vesztesége keletkezik,

- mivel a beszerző (és egyben tovább értékesítő) társaság egy állami vállalat, így ez a hatalmas veszteség az államadósságot növeli, évről-évre,

- vagyis a rezsicsökkentés ilyen formán történő végrehajtására csak az tud jó szívvel rábólintani, aki szívesen élne alacsonyabb költségek mellett úgy, hogy eközben gyermeke, unokája adósságát növeli,

b) az államtitok

- azonban a kormány az Oroszországi gázszerződést (is) államtitoknak minősítette, így nem tudhatjuk, hogy a beszerzett földgáz ára magasabb, vagy alacsonyabb-e a megszabott hatósági árnál,

- azaz, jelen pillanatban csak nagyon kevesek tudják megítélni, hogy a rezsicsökkentéssel veszteséget termel-e az MVM, és ha igen, milyen nagyot

() árampiac a gyakorlatban:

a) láthattuk a 2_B fejezetben, hogy a benzin értékesítése egy többlépcsős folyamat:

- a nagykereskedők beszerzik/előállítják világpiaci áron, majd tovább értékesítik a kiskereskedőknek, utóbbiak pedig a fogyasztóknak,

- illetve, fontos volt megfigyelni, hogy ahol az állam „hatósági árasított”, ott a piaci szereplőknek vesztesége keletkezett,

b) nagyon hasonló a piaci felépítés a villanypiacon is:

- van egy központi (legnagyobb) szereplő, ez az MVM, ő előállítja, esetenként megveszi az elektromos áramot világpiaci áron, ezt tovább értékesíti a „kiskereskedőknek”, ők pedig egyetemes szolgáltatói minőségben, tovább értékesítik ezt a lakosságnak (mint végfogyasztóknak) hatósági fogyasztói áron (ez a jelenlegi rezsicsökkentett ár),

- amennyiben a végfogyasztó nem lakossági ügyfél (vállalkozás, önkormányzat [kórház]), úgy a „kiskereskedelmi szereplő” már nem egyetemes szolgáltatói minőségében piaci áron értékesíti az áramot számára,

- vélelmezhetően, ebben az ágazatban is komoly veszteségek keletkeznek, mióta az állam hatósági áras értékesítésre kötelezte a szereplőket (tehát a rezsicsökkentés kezdete óta)

c) a veszteség szintjei:

- a gáz és áram világpiaci ára kb. 4-8 szorosára emelkedett az egy évvel ezelőtti szinthez képest¹⁵,

- az első szintű és legnagyobb mértékű veszteség (piaci- és hatósági ár különbözete) az MVM-nél keletkezik,

- az elektromos áram előállítása jelentős részben (hazánkban kb. 20%) gázerőművekben, földgáz felhasználásával történik, ehhez az áramszolgáltatók világpiaci áron szerzik be a földgázt,

- a lakosság számára ez kevésbé érzékelhető, hiszen az MVM állami, és nem pedig piaci szereplő; azaz nem fog hangosan kiabálni, ha az állami döntések miatt vesztesége keletkezik (szimplán tudomásul veszi, hogy ő is az államhatalom része és lenyeli a méretes veszteséget),

- a második szinten az egyetemes szolgáltatók vannak, ők megveszik az áramot az MVM-től kiskereskedelmi hatósági áron és tovább értékesítik a lakosságnak fogyasztói hatósági áron,

(itt elvileg keletkezik egy minimális nyereség; ugyanakkor a meglehetősen szűk árrés miatt, ez az üzlet a körülmények nagyon minimális változása esetén is átfordulhat veszteségesbe; ami ilyen nagy összmennyiségnél már milliárd forintokban mérhető)

- a benzinnél ugye a kiskereskedő 480-on veszi és 480-on adja, az árampiacon a két hatósági ár között elvileg azért keletkezik egy nagyon szűk elméleti nyereség, mely mint látjuk egyrészt elméleti, másrészt esetleges,

- a nagy különbség a kiskereskedő benzinkutakhoz képest, hogy az egyetemes szolgáltatóknak az árampiacon, fenn kell tartaniuk az elektromos hálózatot, különben nem tudnák eljuttatni az áramot a fogyasztóhoz – igen ám! de ennek költsége van, és a szolgáltatók egyből jelezték is hogy a hálózatkarbantartásra már nem jut pénz,

- így hát az egyetemes szolgáltató karbantart és felemészti azt a piciny nyereségét is, mely a két árrés között keletkezett volna,

- a szolgáltatók csak bízni tudtak benne, hogy a lakossági üzletágon elszenvedett veszteséget kompenzálja majd a nagyfogyasztói szegmens (vállalatok, önkormányzatok, kórházak) nyeresége,

- 2021. decemberétől azonban a legkisebb kis- és középvállalatok is „rezsicsökkentett” áron vásárolhatják az áramot az egyetemes szolgáltatótól – amennyiben addigi szolgáltatójukkal szerződést tudnak bontani – egészen 2022. június végéig,¹⁶

- 2021. október végén be is következett az első csőd a hazai piacon működő elektromos áram szolgáltatók piacán.¹⁷

() az árak hullámzása (ciklikusság)

Tudjuk, hogy a gazdaságban az árak hullámzása figyelhető meg. Pl. egyik évben olcsóbban, másik évben drágábban veszünk körtét, aztán van hogy egész sokáig csak drágán, míg a következő pár évben megint olcsóbban. Mi lehet a háttérben?

Ha túl kevés volt a csapadék kevés lesz a termés, ha túl sok volt a csapadék a termés megrothadhat a fán – azaz mindkét esetben kevesebb lesz a termés, vagyis emelkednek az árak. De ha kártevő támadja meg a fát, és évekig nem lehet visszaszorítani a „kis nyavalyást” nos, akkor évekig kevesebb lesz a termés, így magasabb az ár. S ha végre lesz pár év, mikor optimálisak a körülmények, akkor nagyon magas terméshozam érhető el, viszont ha valamiből sok van a piacon, akkor annyak alacsonyabb az ára.

Persze ez most csak a kínálati oldali példa. A kereslet ugyanúgy meghatározó, hiszen ha épp senki sem akar körtét venni, akkor a termelők jobb híján csökkentik az árat (vagy épp tárolják az adott terméket, ha ez [a termék jellegéből és/vagy a tárolási kapacitásokból fakadóan] lehetséges).

Hasonlóképp működik ez a piac többi termékével (olaj, gáz, stb.) is, csak másabb tényezők mozgatják a kitermelhető mennyiséget, és ennek következtében az árat. Ilyen tényezők lehetnek: energiahordozót kitermelő nagyhatalmak egymással folytatott játszmái, a kitermelés költsége (hagyományos vs. palagáz), az energiahordozó iránt megugró (vagy épp visszaeső) kereslet, gazdaságpolitikai vagy épp környezetstratégiai irányvonalak (ESG), geopolitikai helyzet (háborúk).

A gazdaságban természetesen minden mindennel összefügg. Az árak változása lehet az egyik tényező, mely hatást gyakorol a gazdaság ciklikusságára. Ugyanakkor az árváltozás mint tényező, megjelenhet a kiváltó vagy éppen a következmény oldalon is egy-egy gazdasági ciklus vonatkozásában.

() források

Az információgyűjtést úgy kezdtem, hogy letöltöttem az MVM honlapjáról az elérhető két utolsó üzleti év beszámolóját, azonban ezekhez nem találtam kiegészítő mellékletet (mely az adatértelmezés segítésére szolgál). Ezt követően a e-beszamolo portálról letöltöttem az utolsó 10 üzleti év beszámolóit, ahol ilyen nem volt, ott a kiegészítő mellékletet, azonban ezek mind az MVM csoportszintű adatait mutatták. Továbbá az sem segítette a kutatást, hogy az állami társaságok 1-2 évente nevet váltanak, (papíron átalakulnak), így nem minden esetben áll rendelkezésre nyilvános beszámoló az előző évekről.

Bogarásztam az említett dokumentumokat, hátha ki tudok valamit szűrni a közvetített szolgáltatások vagy a vevő értékvesztések sorokból, stb. De, mivel az orosz gázimport beszerzési ára államtitok, így természetesen a beszámolók sem adhatnak következtetésre alkalmas adatokat, megfogalmazásokat.

Így végül gazdasági portálok szakmai cikkeiből és korábban gyűjtött információimból próbáltam következtetéseket levonni. Illetve rengeteg, az energiapiac (gáz és áram) működésére vonatkozó információt próbáltam begyűjteni, végiggondolni; hogy megérthessem a folyamatok működését, hiszen ez mégiscsak ismeretlen terep számomra.

---------

forrás:

1 https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211111/gulyas-gergely-szazmilliardokba-kerulhet-a-rezsicsokkentes-kibovitese-a-tavhoszektor-is-szamithat-allami-segitsegre-510332

2 https://index.hu/gazdasag/2012/12/12/e.on/

3 https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220126/kiszamoltuk-tobb-szazmilliard-forintba-kerul-a-rezsicsokkentes-az-adofizetoknek-sok-mulik-putyin-ukrajnai-lepesen-is-523039

4 https://mvm.hu/hu-HU/Befektetoknek/PenzugyiBeszamolok 2019. évről, 171. oldal

5 https://bet.hu/site/newkib/hu/2021.12./Tajekoztatas_az_MVM_Zrt.-nel_lezajlott_208_milliard_forint_osszegu_tokeemelesrol_128657567

6 https://www.youtube.com/watch?v=kZS6PNA4vmM

7 https://www.youtube.com/watch?v=e-goP4a4nUM

8 https://www.kormanyhivatal.hu/download/2/09/01000/Lakoss%C3%A1gi%20t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3.pdf

9 https://ceenergy.hu/Bemutatkozas

10 https://fgsz.hu/a-foldgazrol/a-foldgaz-szerepe/statisztikai-adatok