14 március, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_A CSOK

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

 

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.

 

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)


A szándék egyértelműen jó és üdvözlendő, azonban a jelen megvalósítás formájában nem hatékony, mert:

a) a piaci szereplők a várakozásaik alapján hozzák meg (gazdasági) döntéseiket:

- a lakást értékesíteni szándékozók éppúgy tájékozottak, mint a vásárlók, így tisztában voltak/vannak a CSOK létével, és az ennek hatására megnövekedett lakásvásárlási kedvvel,

 - ebből fakadóan a kormány által nyújtott támogatások összege, nagyrészt beépült az értékesítendő lakások árába, ezzel jelentősen megemelve az ingatlanpiaci árakat,

- meg kell azonban jegyezni, hogy az áremelkedésben az alacsony kamatkörnyezet miatt az ingatlanpiac felé befektetési céllal áramló tőkének is szerepe volt,


b) jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán:

- sőt, segíti a tehetősebbeket, hiszen az ingatlannal már rendelkezők is élhetnek a CSOK-kal,

- a megvásárolni kívánt ingatlan alapterületére és árára már nincs felső határ,

- tehát: nagyobb vagyon + CSOK támogatás + alacsony kamatú hitel = újabb nagy ház kedvezően,

- míg a szegényebbek, ha élhetnek is a CSOK-kal, át kell gondolniuk, hogy miből fognak felnevelni 2-3 gyereket,

c) megelőlegező CSOK-nál, a kormány nem hívja fel kellőképpen a figyelmet, az esetleges (családvállalás) nem teljesülésének kockázatára, mégpedig, hogy a CSOK összegét a késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni, a határidő leteltét követő 60 napon belül;

míg egy bérlakásprogram esetén egy ilyen nem szerencsés kimenetel jóval kisebb kockázattal jár,

d) a CSOK felvehető már meglévő gyerekre is, ezen módon viszont nem ösztönzi a családvállalást,

Elek Zsuzsanna és Szikora Dorottya tanulmánya szerint, 2016-ban a CSOK igénylők 70%-a tartozott ebbe a körbe. 3


b) kicsit másképp

 

Véleményem szerint, a használt ingatlan vásárlás, az ingatlan felújítás és az ingatlan bővítés bevonása a támogatotti körbe jó elképzelés.

Azonban az új ingatlan vásárlásra egyenként kiadott 10 (illetve +10 + 5) milliók helyett hatékonyabb megoldás lehetne egy állami, új ingatlan építési program. Létezett ilyen például Hódmezővásárhelyen a 2000-es évek elején. Kétféle megoldásban is. Az egyik egy zöldmezős, új városrész kialakítás volt, fiatal, családalapítást tervezők bevonásával. A másik egy városrész rehabilitációs program volt, szintén fiatal párok részére. Utóbbi gyakorlatilag megfeleltethető a jelenlegi kormány rozsdaövezeti programjának.

 

Mivel az állami szerepvállalás egyik kiemelt célja kell legyen a társadalom vagyoni egyenlőtlenségeinek (polarizációjának) csökkentése, ezért célszerű lehetne bevezetni az igénylők vonatkozásában egy jövedelmi/vagyoni korlátot, a támogatotti körbe vont ingatlanok esetén pedig visszavezetni az ingatlan alapterület- és ingatlan ár maximumot.

 

A legtöbbünk nem rendelkezik élete elején akkora jövedelemmel, vagyonnal, hogy egyből új ingatlan vásárlásban gondolkodhassunk; vagy akár csak beférjünk a CSOK jelenlegi keretei közé. Ezért célszerű lehet a fiatal párok számára egy „életindító, fészekrakást megalapozó” állami bérlakás program kidolgozása. Természetesen jó minőségű, korszerű ingatlanokkal, jövedelemtől függően kedvezményes lakhatási költséggel. Jó példa erre, a Budapest XIII. kerületében 2001. óta futó „Fecske lakás” program.4

A kormány elmúlt 12 év alatt megvalósított prociklikus gazdaságpolitikája, valamint a jelenlegi választás miatti hyper túlköltekezése következtében, a költségvetési lehetőségek meglehetősen szűkösek. Így el kell gondolkozni azon is, hogy a bérlakásprogram nem a CSOK mellett, hanem helyett kerüljön bevezetésre – köszönjük Fidesz! 


A szegényebb társadalmi réteget segíteni kívánó, állami társasház építési (felújítási) vagy bérlakás program előnyei a jelenleg futó CSOK-kal szemben:

a) a nagyobb volumenben végrehajtott beruházások alapvetően hatékonyabbak, azaz, ha az állam nem egy-egy lakás vagy családi ház megvásárlására ad támogatást, hanem ő maga építtet társasházakat, (esetleg városrészeket), úgy kisebb az inflációs hatás, mert:

- sokkal jobb költséghatékonyságot ér el, így alacsonyabb a kivitelezési költség, mint egyéni projektenként,

- az ingatlanpiacon pótlólagos kínálatot teremt, azaz nem idéz elő kereslet oldali árnyomást,

b) a rászorulókat támogatja:

- hármas korlát bevezetésével: jövedelemi/vagyoni-, ingatlan alapterület- és ingatlan ár maximum,

 - vagyis a mindenki adóforintjai elvonásának visszaosztásából nem a tehetősebb réteget dotálja,

c) bérlakás program (CSOK mellett vagy helyett):

- szociológiai szempontból lehet érdekes/hasznos egy bérlakás program, hiszen stabil hátteret nyújt a családot alapítóknak, ugyanakkor nem juttatja a támogatottakat aránytalanul nagy előnyhöz a családot vállalni nem tudókhoz képest,

- valamint szorgos munkával megvan a kitörési lehetőség egy saját ingatlan megszerzéséhez, azonban a kevésbé igyekvők nem jutnak aránytalanul nagy támogatáshoz a családot vállalni nem tudókhoz képest, viszont a stabil lakhatási háttér és ezzel a családalapításra való ösztönző erő megmarad,

- vagyis a bérlakás program jobban ösztönzi az aktív munkaerőpiaci jelenlétet (szorgos munkát) és az önképzést.


Összegzés:

- a családvállalás ösztönzése és a családosok támogatás fontos,

- a kezdeti szakasz után igénylőknél már nem érvényesül a támogatás hatása, mivel annak mértéke jelentősen beépült a lakásárakba,

- a megvalósítás ezen formája jelentősen megemelte az inflációt: ingatlan- és építőanyagárak,

- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán.


Végsősoron elmondható, hogy a CSOK két alapvető célja – ingatlanhoz jutás (valós) árkedvezménnyel és gyermekvállalás ösztönzése – jelenleg nem, vagy csak alacsony hatékonysággal teljesül.  (Kevés, mint halottnak a CSOK.)


kép forrása: Rodolfo Clix - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/feny-kek-pohar-technologia-1036936/


Gondolatkísérlet (leegyszerűsítésekkel):

- Egy 2019-es MNB tanulmány alapján: „becslések szerint a 10 millió forintos CSOK kétharmadát felemésztette a lakás-árak emelkedése Budapesten”.8

- vagyis, az ingatlanárak átlagosan 6,7m forinttal emelkedtek, így a (maximális) támogatásból realizált összeg: 10m – 6,7m = 3,3m forint

- láthatjuk tehát, hogy a CSOK révén, a támogatásban részesülők, még így is 3,3m forinttal kedvezőbben juthatnak ingatlanhoz

- azonban az MNB tanulmányban szereplő lakás-ár emelkedés MINDEN (, a kategóriába eső) lakásra érvényes, nem csak a CSOK-kal megvásároltakra !

- természetesen a 6,7m emelkedésben más tényezők is szerepet játszhattak,

- sajnos nincs rá adatom, így feltételezéssel élek, azzal kalkulálok, hogy a lakásértékesítők a támogatás felét beépítették várakozásaikba, azaz 5m forinttal drágábban adták ingatlanjaikat,

- így mindenki, aki gyerekvállalás nélkül, azaz támogatás nélkül vásárolt ingatlant,

a CSOK árfelhajtó hatása miatt, 5m forinttal volt kénytelen többet fizetni.

 

Következtetés:

- gyerekvállalók előnye (piaci ár – CSOK)              = 3,3 m forint

- CSOK nélkül vásárlók hátránya                            = 5,0 m forint

- társadalmi összhasznosság ?!

 

Ismét hangsúlyozom! A családvállalást támogatni kell!

Azonban a megvalósítás jelenlegi módozatával nem tudok egyetérteni.

 

 

------------

források:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600016.KOR

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600017.KOR

3 https://ujegyenloseg.hu/forditott-ujraelosztas-a-lakaspolitikaban-a-csok-versengo-celjai/

4 https://www.budapest13.hu/onkormanyzat/onkormanyzati-jo-gyakorlatok/fecske-lakas/

https://www.mnb.hu/statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/vi-arak/mnb-lakasarindex

https://akk.hu/statisztika/allamadossag-finanszirozas/allamhaztartas-maastrichti-adossaga

https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0001.html

8 https://www.mnb.hu/letoltes/banai-pankov-nagy-hogyan-alakitotta-at-a-csok-a-hazai-lakas-es-hitelpiaco.pdf

 

 

ui.: meglehetősen rövid határidővel írom bejegyzéseim, így előfordulhat, hogy valahol porszem kerül a gépezetbe – minden építő jellegű hozzászólást szívesen fogadok

 

 

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése