Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget
előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár
a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető
legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)
2. Ösztönzők és támogatások:
A) családi otthonteremtési
kedvezmény (CSOK)
B) benzin-árstop
C) élelmiszer-árstop
D) rezsicsökkentés
A rászorulók támogatása és a
népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.
A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)
A szándék egyértelműen jó és
üdvözlendő, azonban a jelen megvalósítás formájában nem hatékony, mert:
a) a piaci szereplők a
várakozásaik alapján hozzák meg (gazdasági) döntéseiket:
- a lakást értékesíteni
szándékozók éppúgy tájékozottak, mint a vásárlók, így tisztában voltak/vannak a
CSOK létével, és az ennek hatására megnövekedett lakásvásárlási kedvvel,
- ebből fakadóan a kormány által nyújtott támogatások összege, nagyrészt beépült az
értékesítendő lakások árába, ezzel jelentősen megemelve az ingatlanpiaci
árakat,
- meg kell azonban jegyezni, hogy
az áremelkedésben az alacsony kamatkörnyezet miatt az ingatlanpiac felé
befektetési céllal áramló tőkének is szerepe volt,
b) jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán:
- sőt, segíti a tehetősebbeket,
hiszen az ingatlannal már rendelkezők is élhetnek a CSOK-kal,
- a megvásárolni kívánt ingatlan
alapterületére és árára már nincs felső határ,
- tehát: nagyobb vagyon + CSOK
támogatás + alacsony kamatú hitel = újabb nagy ház kedvezően,
- míg a szegényebbek, ha élhetnek
is a CSOK-kal, át kell gondolniuk, hogy miből fognak felnevelni 2-3 gyereket,
c) megelőlegező CSOK-nál, a
kormány nem hívja fel kellőképpen a figyelmet, az esetleges (családvállalás) nem teljesülésének kockázatára, mégpedig,
hogy a CSOK összegét a késedelmi
kamattal növelten kell visszafizetni, a határidő leteltét követő 60 napon belül;
míg egy bérlakásprogram esetén egy
ilyen nem szerencsés kimenetel jóval kisebb kockázattal jár,
d) a CSOK felvehető már meglévő gyerekre is, ezen módon viszont nem
ösztönzi a családvállalást,
Elek Zsuzsanna és Szikora
Dorottya tanulmánya szerint, 2016-ban a CSOK igénylők 70%-a tartozott ebbe a
körbe. 3
b) kicsit másképp
Véleményem szerint, a használt
ingatlan vásárlás, az ingatlan felújítás és az ingatlan bővítés bevonása a támogatotti
körbe jó elképzelés.
Azonban az új ingatlan vásárlásra
egyenként kiadott 10 (illetve +10 + 5) milliók helyett hatékonyabb megoldás
lehetne egy állami, új ingatlan építési program. Létezett ilyen például
Hódmezővásárhelyen a 2000-es évek elején. Kétféle megoldásban is. Az egyik egy
zöldmezős, új városrész kialakítás volt, fiatal, családalapítást tervezők bevonásával.
A másik egy városrész rehabilitációs program volt, szintén fiatal párok
részére. Utóbbi gyakorlatilag megfeleltethető a jelenlegi kormány rozsdaövezeti
programjának.
Mivel az állami szerepvállalás egyik kiemelt célja kell legyen a társadalom
vagyoni egyenlőtlenségeinek (polarizációjának) csökkentése, ezért célszerű
lehetne bevezetni az igénylők vonatkozásában egy jövedelmi/vagyoni korlátot, a
támogatotti körbe vont ingatlanok esetén pedig visszavezetni az ingatlan
alapterület- és ingatlan ár maximumot.
A legtöbbünk nem rendelkezik
élete elején akkora jövedelemmel, vagyonnal, hogy egyből új ingatlan
vásárlásban gondolkodhassunk; vagy akár csak beférjünk a CSOK jelenlegi keretei
közé. Ezért célszerű lehet a fiatal párok számára egy „életindító, fészekrakást
megalapozó” állami bérlakás program kidolgozása. Természetesen jó minőségű,
korszerű ingatlanokkal, jövedelemtől függően kedvezményes lakhatási költséggel.
Jó példa erre, a Budapest XIII. kerületében 2001. óta futó „Fecske lakás”
program.4
A kormány elmúlt 12 év alatt megvalósított prociklikus gazdaságpolitikája, valamint a jelenlegi választás miatti hyper túlköltekezése következtében, a költségvetési lehetőségek meglehetősen szűkösek. Így el kell gondolkozni azon is, hogy a bérlakásprogram nem a CSOK mellett, hanem helyett kerüljön bevezetésre – köszönjük Fidesz!
A szegényebb társadalmi
réteget segíteni kívánó, állami társasház építési (felújítási) vagy bérlakás
program előnyei a jelenleg futó CSOK-kal szemben:
a) a nagyobb volumenben
végrehajtott beruházások alapvetően hatékonyabbak, azaz, ha az állam nem egy-egy lakás vagy családi ház megvásárlására ad
támogatást, hanem ő maga építtet
társasházakat, (esetleg városrészeket),
úgy kisebb az inflációs hatás, mert:
- sokkal jobb költséghatékonyságot
ér el, így alacsonyabb a kivitelezési költség, mint egyéni projektenként,
- az ingatlanpiacon pótlólagos
kínálatot teremt, azaz nem idéz elő kereslet oldali árnyomást,
b) a rászorulókat támogatja:
- hármas korlát bevezetésével:
jövedelemi/vagyoni-, ingatlan alapterület- és ingatlan ár maximum,
- vagyis a mindenki adóforintjai elvonásának
visszaosztásából nem a tehetősebb réteget dotálja,
c) bérlakás program (CSOK mellett
vagy helyett):
- szociológiai szempontból lehet
érdekes/hasznos egy bérlakás program, hiszen stabil hátteret nyújt a családot
alapítóknak, ugyanakkor nem juttatja a támogatottakat aránytalanul nagy
előnyhöz a családot vállalni nem tudókhoz képest,
- valamint szorgos munkával
megvan a kitörési lehetőség egy saját ingatlan megszerzéséhez, azonban a
kevésbé igyekvők nem jutnak aránytalanul nagy támogatáshoz a családot vállalni
nem tudókhoz képest, viszont a stabil lakhatási háttér és ezzel a családalapításra
való ösztönző erő megmarad,
- vagyis a bérlakás program
jobban ösztönzi az aktív munkaerőpiaci jelenlétet (szorgos munkát) és az
önképzést.
Összegzés:
- a családvállalás ösztönzése és
a családosok támogatás fontos,
- a kezdeti szakasz után igénylőknél
már nem érvényesül a támogatás hatása, mivel annak mértéke jelentősen beépült a
lakásárakba,
- a megvalósítás ezen formája
jelentősen megemelte az inflációt: ingatlan- és építőanyagárak,
- jelen program nem tesz
különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán.
Végsősoron elmondható, hogy a CSOK két alapvető célja – ingatlanhoz jutás (valós) árkedvezménnyel és gyermekvállalás ösztönzése – jelenleg nem, vagy csak alacsony hatékonysággal teljesül. (Kevés, mint halottnak a CSOK.)
Gondolatkísérlet
(leegyszerűsítésekkel):
- Egy 2019-es MNB tanulmány
alapján: „becslések szerint a 10 millió forintos CSOK kétharmadát felemésztette
a lakás-árak emelkedése Budapesten”.8
- vagyis, az ingatlanárak átlagosan 6,7m
forinttal emelkedtek, így a (maximális) támogatásból realizált összeg: 10m –
6,7m = 3,3m forint
- láthatjuk tehát, hogy a CSOK
révén, a támogatásban részesülők, még így is 3,3m forinttal kedvezőbben
juthatnak ingatlanhoz
- azonban az MNB tanulmányban
szereplő lakás-ár emelkedés MINDEN (, a kategóriába eső) lakásra érvényes, nem
csak a CSOK-kal megvásároltakra !
- természetesen a 6,7m
emelkedésben más tényezők is szerepet játszhattak,
- sajnos nincs rá adatom, így feltételezéssel élek, azzal kalkulálok,
hogy a lakásértékesítők a támogatás felét beépítették várakozásaikba, azaz 5m
forinttal drágábban adták ingatlanjaikat,
- így mindenki, aki gyerekvállalás nélkül, azaz
támogatás nélkül vásárolt ingatlant,
a CSOK árfelhajtó hatása miatt, 5m
forinttal volt kénytelen többet fizetni.
Következtetés:
- gyerekvállalók előnye (piaci ár
– CSOK) = 3,3 m forint
- CSOK nélkül vásárlók hátránya = 5,0 m forint
- társadalmi összhasznosság ?!
Ismét hangsúlyozom! A
családvállalást támogatni kell!
Azonban a megvalósítás jelenlegi
módozatával nem tudok egyetérteni.
------------
források:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600016.KOR
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600017.KOR
3 https://ujegyenloseg.hu/forditott-ujraelosztas-a-lakaspolitikaban-a-csok-versengo-celjai/
4 https://www.budapest13.hu/onkormanyzat/onkormanyzati-jo-gyakorlatok/fecske-lakas/
https://akk.hu/statisztika/allamadossag-finanszirozas/allamhaztartas-maastrichti-adossaga
https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0001.html
ui.: meglehetősen rövid
határidővel írom bejegyzéseim, így előfordulhat, hogy valahol porszem kerül a
gépezetbe – minden építő jellegű hozzászólást szívesen fogadok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése