A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_E összegzés

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

 

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.

Azonban az Orbáni gazdaságpolitika kommunizmusba visszavivő elemei kifejezetten kártékonyak.

 

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

+ a családvállalás ösztönzése és a családosok támogatása fontos,

-- nem csak a lakásvásárlók, de a lakásértékesítők is számoltak a támogatással, így értékesítési áraikba jelentősen beépítették azt, ezért mára a támogatási szaldó (áremelő hatás mínusz támogatási összeg) nagyon minimálisra csökkent,

-- a megvalósítás ezen formája jelentősen megemelte az inflációt: ingatlan- és építőanyagárak,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel az ingatlannal már rendelkezők is élhetnek a CSOK-kal, továbbá nincs az ingatlanárra felső korlát, így a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését (polarizáció)

-- a program egyik fő célja a gyerekvállalás ösztönzése, azonban a KSH adatai alapján egyelőre nem látszik az elérni kívánt hatás.

 

adatok forrása: www.ksh.hu, grafikon: saját szerkesztés

B) üzemanyagár hatósági szabályozása

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel a nagyobb mennyiségben történő lakossági fogyasztást éppúgy támogatja, ezért a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését,

-- a kormánydöntés értelmében az üzemanyag értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- a kisebb, helyi vállalkozások nem rendelkeznek egy ilyen intézkedés elviseléséhez elegendő tartalékkal, így az állam által juttatott utólagos kedvezmények (adó és járulék) ellenére is csődközeli helyzetbe kerülhetnek,

-- az intézkedés hatására több kisebb, helyi benzinkút bezárt, a nagyobb külföldi üzemanyagtársaságok ideiglenesen szintén felfüggesztették az értékesítést, ebből fakadóan az egyetlen piacon maradt hazai nagyvállalatra (és foglalkoztatóra) hatalmas veszteséget kényszerít a kormány,

-- a piaci folyamatokba történő, ilyen módú és mértékű beavatkozás visszaveti a vállalkozást indítók számát, mert azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat és tönkretehet egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatot, vagy akár egy egész ágazatot,

-- végeredményben a folyamat veszélyezteti az összes hazai szereplő ellátásbiztonságát.

 

fotó: Harrison Haines - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/tenger-tajkep-strand-homok-2869635/

C) alapvető élelmiszerek hatósági árasítása

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- a kormánydöntés értelmében az élelmiszer értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- az intézkedés hatására a nagyobb boltok emelik más termékeik árát,

-- a kisebb boltok szűkebb termékkörük és a vevővesztés veszélye miatt inkább elviselik a veszteséget,

-- akár a kis, akár a nagyobb boltok próbálják beszerzéskor lenyomni a hatósági árassá tett termékek beszerzési árát, azt a nagy termelők egy ideig elviselik, a kis szereplőknek (jellemzően hazai, családi vállalkozások) viszont túl nagy veszteség,

-- az importból fedezett árukínálat kárvallottjai szintén a hazai termelők lesznek,

-- az intézkedés azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat a piaci folyamatokba ezzel veszteséget okozva egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatnak, vagy akár egy egész ágazatnak.

 

fotó: Klaus Nielsen - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/elelmiszer-torott-homaly-barna-6294430/

D) lakossági rezsicsökkentés

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel a nagyobb mennyiségben történő lakossági fogyasztást éppúgy támogatja, ezért a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését,

-- az egyetemes szolgáltatói kör az intézkedés hatására csődközeli helyzetbe kerülhet,

-- az MVM a hatósági árszabás miatt hatalmas veszteséget kénytelen elviselni (lásd tőkeemelések),

-- az állami vállalatban felhalmozódó óriási veszteség (államadósság) szűkíti a későbbi évek költségvetési mozgásterét,

-- az energiapiaci árak lendületes növekedése és a gyengülő forintárfolyam miatt, a veszteségek gyorsuló ütemben nőnek,

-- a kormánydöntés értelmében a háztartási energia (gáz, villany) értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- a halmozódó óriási veszteségekből fakadóan:

csökkenhetnek az energiaipari beruházások,

esetleg veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság,

-- a piaci folyamatokba történő, ilyen módú és mértékű beavatkozás azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat és tönkretehet egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatot, vagy akár egy egész ágazatot.

 

fotó: Pok Rie - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/eg-napnyugta-felhok-ipar-189524/

 

E) Összességében a Fidesz intézkedései:

 

-- a támogatások nem érik el a kívánt hatást,

-- céljukkal ellentétben, növelik a társadalmi egyenlőtlenséget,

-- jelentős zavarokat okoznak a piaci folyamatokban,

-- ellehetetlenítik a piaci szereplőket (köztük számos magyar vállalkozást),

-- veszélyeztetik az ellátásbiztonságot,

-- rontják az ország gazdasági és politikai megítélését.

grafika: saját szerkesztés

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_D rezsicsökkentés_megoldás

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

 

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.

 

D) lakossági rezsicsökkentés – megoldási javaslat

 

a) problémák

Az előző bejegyzés alapján láthatjuk, hogy a rezsicsökkentés jelenlegi formájában:

- a jómódúakat jobban támogatja,

- az energiaszolgáltatóknak hatalmas veszteségeket okoz (az egyetemes szolgáltatói körben),

- előző pontból fakadóan:

csökkenhetnek az energiaipari beruházások,

esetleg veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság,

- összességében pedig jelentősen nő az államadósság.

 

b) feltételek

Bármely szolgáltatás kerüljön is a támogatott körbe:

- jövedelmi vagy mennyiségi feltételt, vagy ezek kombinációját kellene alkalmazni,

jövedelmi pl. a minimálbér kétszerese (család esetén átlagot számolva)

mennyiségi pl. egy kétgyermekes család átlagfogyasztása

- vagyis csak a rászoruló végfogyasztók számára kellene biztosítani a kedvezményt,

- mindezt oly módon, hogy a szolgáltató így keletkező veszteségét kompenzálja az állam,

- folytatni az épületenergetikai támogatási programot (külső szigetelés, nyílászárócsere, fűtési rendszer modernizáció).¹

 

c) egy lehetséges metódus – lépcsőzetesség:

- minden háztartásban, amely az átlagos jövedelemkorláton belül esik, a jelenlegi 20% kedvezmény,

- 1-4 gyermeket nevelő háztartásnál jövedelemkorláttal 20%  +  gyermekenként 5% kedvezmény,

- 5 vagy több gyermeket nevelő háztartás esetén jövedelemkorlát nélkül összesen 66% kedvezmény,

- a jövedelemkorláton felüli háztartások nem részesülnének alaptámogatásban, azonban a gyermekek utáni kedvezménysávokat ők is érvényesíthetnék,

- szóba jöhet esetleg a fűtéstámogatás mint cafeteria elem

(bár lehet, hogy ezzel az elemmel a célzott jövedelem-kategória kedvezményezettjei nem érhetők el).

 

d) így az alábbi célok érhetőek el:

- a rezsicsökkentés rászorultság alapú,

- a családtámogatás biztosított,

- a gyermekvállalás ösztönözve van,

- nem növekszik a társadalmi egyenlőtlenség (hisz a tehetősebbek nem kapnak nagyobb kedvezményt),

- a felszabaduló összeg az energia szolgáltatóknál maradna, így csökkentve a veszteségüket,

- az energia szolgáltatók fennmaradó veszteségét kompenzálni, ezáltal előzve meg a veszteségükből fakadó munkabér vagy létszám csökkentést, (továbbá biztosítva, hogy legyen fedezet a rendszerkarbantartásra).

 

saját fotó és szerkesztés

 

Szükséges természetesen a javaslatban szereplő mértékek finomhangolása, valamint pontos illesztése a szociális- és adópolitikához. Előbbi kapcsán kutakodtam is kicsit a KSH oldalán, azonban amit a jövedelmi tizedeknél találtam³, nem merem itt közzé tenni. Elég szomorú amit megmutat és még szomorúbb amit elrejt.

 

Adópolitika esetén arra gondolok, hogy célszerű lehet pl. visszavezetni az szja sávos megoldását. Pl. 15-17,5-20%, az szja egy nagy adóbevételi forrás, így kis mértékeltolásokkal is jelentős többletbevételre tehet szert a költségvetés - helyzettől függően szűkítve vagy tágítva a sávokat. Ugyanakkor fontos lehet jogszabályban rögzíteni az elvonás felső határát.

 

Fent részletezett javaslatommal összességében valószínűleg nem maradna sokkal több pénz az állami költségvetésben. Ugyanakkor ezzel megvalósulna egy szerkezeti változás a rezsicsökkentésen belül. Mégpedig a tehetősebb réteg felől a rászorultabbak irányába tolva a támogatás súlyát. Valamint a családosokhoz csoportosítva át nagyobb segítséget.

Ha valakiben felmerül, sajnos nem vagyok családos. Viszont mindannyian látjuk már sok éve a magyarországi népességszám csökkenést. És ezt jelentősen súlyosbítja a Covid19 szomorú hatása. Tehát nincs helye egyéni érdekeknek (egy normális politikában egyébként sincs), ösztönözni kell a családvállalást.

 

Továbbá, a háztartási energia (gáz és áram) árának csökkenésével, célszerű lesz az alaptámogatás mértékét is csökkenteni. Tehát, ahogy csökken a gázár, úgy csökken az alaptámogatás, azaz végeredményben nem fizet többet a lakossági fogyasztó.

Hiszen a támogatások mértéke jelenleg óriási terhet ró a költségvetésre. Valamint ezzel párhuzamosan, pontosabban időben megelőzve, el kell kezdeni egy korrekt kommunikációt a lakosság irányába, hogy mindenki érthesse az alapfolyamatok lényegét.

 

A jelenlegi kormány például számos gazdasági intézkedése kapcsán, csupán a dolgok „kellemes” részéről nyilatkozik. Pedig mindannyian tudjuk, ha egy konkrét költségvetésből gazdálkodunk, akkor ha valamire többet költünk (támogatunk), valami másra kevesebb jut.

 

Bízok benne, hogy sikerült megmutatni, hogy a kormány állításával szemben, egy ellenzékből politizáló közgazdász sem megszüntetni, csupán a gazdasági helyzethez igazítani akarja a rezsicsökkentést. Továbbá a juttatások és elvonások alkalmazása révén rámutatni a társadalmi egyenlőtlenségek mértékcsökkentésének lehetőségére.

 

Ezen fejezet következtetéseit az előző rész során feldolgozott információk (és korábban megszerzett ismereteim) alapján vontam le; ugyanakkor segítség volt számomra a Weiner-Szép szerzőpáros által 2020-ban a portfolio.hu portálon publikált cikk, mely nagy alapossággal és mélységében dolgozza fel a rezsicsökkentés számos gazdasági aspektusát.

 

----------

forrás:

1 https://www.portfolio.hu/krtk/20201013/mire-mentunk-a-rezsicsokkentessel-451630

2 https://www.ksh.hu/apps/shop.lista?p_lang=HU&p_temakor_kod=ZH&p_kapcsolodo=hazteletsz

3 https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0005.html