A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_E összegzés

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

 

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.

Azonban az Orbáni gazdaságpolitika kommunizmusba visszavivő elemei kifejezetten kártékonyak.

 

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

+ a családvállalás ösztönzése és a családosok támogatása fontos,

-- nem csak a lakásvásárlók, de a lakásértékesítők is számoltak a támogatással, így értékesítési áraikba jelentősen beépítették azt, ezért mára a támogatási szaldó (áremelő hatás mínusz támogatási összeg) nagyon minimálisra csökkent,

-- a megvalósítás ezen formája jelentősen megemelte az inflációt: ingatlan- és építőanyagárak,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel az ingatlannal már rendelkezők is élhetnek a CSOK-kal, továbbá nincs az ingatlanárra felső korlát, így a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését (polarizáció)

-- a program egyik fő célja a gyerekvállalás ösztönzése, azonban a KSH adatai alapján egyelőre nem látszik az elérni kívánt hatás.

 

adatok forrása: www.ksh.hu, grafikon: saját szerkesztés

B) üzemanyagár hatósági szabályozása

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel a nagyobb mennyiségben történő lakossági fogyasztást éppúgy támogatja, ezért a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését,

-- a kormánydöntés értelmében az üzemanyag értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- a kisebb, helyi vállalkozások nem rendelkeznek egy ilyen intézkedés elviseléséhez elegendő tartalékkal, így az állam által juttatott utólagos kedvezmények (adó és járulék) ellenére is csődközeli helyzetbe kerülhetnek,

-- az intézkedés hatására több kisebb, helyi benzinkút bezárt, a nagyobb külföldi üzemanyagtársaságok ideiglenesen szintén felfüggesztették az értékesítést, ebből fakadóan az egyetlen piacon maradt hazai nagyvállalatra (és foglalkoztatóra) hatalmas veszteséget kényszerít a kormány,

-- a piaci folyamatokba történő, ilyen módú és mértékű beavatkozás visszaveti a vállalkozást indítók számát, mert azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat és tönkretehet egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatot, vagy akár egy egész ágazatot,

-- végeredményben a folyamat veszélyezteti az összes hazai szereplő ellátásbiztonságát.

 

fotó: Harrison Haines - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/tenger-tajkep-strand-homok-2869635/

C) alapvető élelmiszerek hatósági árasítása

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- a kormánydöntés értelmében az élelmiszer értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- az intézkedés hatására a nagyobb boltok emelik más termékeik árát,

-- a kisebb boltok szűkebb termékkörük és a vevővesztés veszélye miatt inkább elviselik a veszteséget,

-- akár a kis, akár a nagyobb boltok próbálják beszerzéskor lenyomni a hatósági árassá tett termékek beszerzési árát, azt a nagy termelők egy ideig elviselik, a kis szereplőknek (jellemzően hazai, családi vállalkozások) viszont túl nagy veszteség,

-- az importból fedezett árukínálat kárvallottjai szintén a hazai termelők lesznek,

-- az intézkedés azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat a piaci folyamatokba ezzel veszteséget okozva egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatnak, vagy akár egy egész ágazatnak.

 

fotó: Klaus Nielsen - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/elelmiszer-torott-homaly-barna-6294430/

D) lakossági rezsicsökkentés

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel a nagyobb mennyiségben történő lakossági fogyasztást éppúgy támogatja, ezért a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését,

-- az egyetemes szolgáltatói kör az intézkedés hatására csődközeli helyzetbe kerülhet,

-- az MVM a hatósági árszabás miatt hatalmas veszteséget kénytelen elviselni (lásd tőkeemelések),

-- az állami vállalatban felhalmozódó óriási veszteség (államadósság) szűkíti a későbbi évek költségvetési mozgásterét,

-- az energiapiaci árak lendületes növekedése és a gyengülő forintárfolyam miatt, a veszteségek gyorsuló ütemben nőnek,

-- a kormánydöntés értelmében a háztartási energia (gáz, villany) értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- a halmozódó óriási veszteségekből fakadóan:

csökkenhetnek az energiaipari beruházások,

esetleg veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság,

-- a piaci folyamatokba történő, ilyen módú és mértékű beavatkozás azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat és tönkretehet egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatot, vagy akár egy egész ágazatot.

 

fotó: Pok Rie - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/eg-napnyugta-felhok-ipar-189524/

 

E) Összességében a Fidesz intézkedései:

 

-- a támogatások nem érik el a kívánt hatást,

-- céljukkal ellentétben, növelik a társadalmi egyenlőtlenséget,

-- jelentős zavarokat okoznak a piaci folyamatokban,

-- ellehetetlenítik a piaci szereplőket (köztük számos magyar vállalkozást),

-- veszélyeztetik az ellátásbiztonságot,

-- rontják az ország gazdasági és politikai megítélését.

grafika: saját szerkesztés

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_C élelmiszer-árstop

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

 

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél. Azonban az Orbáni gazdaságpolitika kommunizmusba visszavivő elemei kifejezetten kártékonyak.

C) alapvető élelmiszerek hatósági árasítása

 

a) kormányrendelet:

- az árstop a rendeletben meghatározott alapvető élelmiszerekre vonatkozik¹

- időbeli hatálya: február 1. – május 1.

 

b) nagykereskedők:

- a nagyobb (általában multinacionális) élelmiszerhálózatok, más termékeik árának emelésével megpróbálhatják kompenzálni a kormány rájuk kényszerített döntését,

- vagy megpróbálhatják olcsóbban beszerezni az adott termékkört; azaz a nagyobb bolthálózatoknak (Tesco, Lidl, Aldi, SPAR, CBA) ez kevésbé fog fájni,

- megpróbálhatnak olcsó importált (alacsonyabb minőségű) árut a polcokra helyezni;

 

c) kiskereskedők:

- a kis vállalkozások megpróbálhatnak ugyan árat emelni más termékeken, de ezzel könnyen vevőt veszíthetnek:

gondoljunk csak bele, egy multi forgalmaz 2000 féle terméket, ha 6 árát befagyasztják, elég egy aprót emelnie a másik 1994-en és kompenzálta veszteségét, míg egy kisker forgalmaz 50 féle terméket, így ha kompenzálni akarja a 6 stopolását, akkor 44-en vagy kevesebben kellene emelnie, ami valószínűleg már érezhető a vásárlóknak, azaz lehet, hogy vevőt veszít, így valószínűleg inkább benyeli a veszteséget, minthogy vevő vesztést kockáztasson,

- (az árkorlátozás hatálya alá eső termékek forgalmazott mennyiségét nem csökkenthetik mert azért büntetést szab ki a hatóság),

- esetleg megpróbálják azokat olcsóbban beszerezni (utóbbihoz valószínűleg nincs megfelelő alkupozíciójuk);

 

d) hatás:

- akár a kis, akár a nagyobb boltok próbálják beszerzéskor lenyomni a hatósági árassá tett termékek beszerzési árát, azt a nagy termelők egy ideig elviselik, a kis szereplők (jellemzően hazai, családi vállalkozások) viszont nem bírják ki,

- az importból fedezett árukínálat kárvallottjai szintén a hazai termelők lesznek;

 

e) következtetés:

összességében tehát a FIDESZ azon döntésével, hogy az alapvető élelmiszerek árának befagyasztását nem kompenzálja a kereskedőknél, hátrányos helyzetbe hozza a kisebb, általában helyi vállalkozásokat, legyenek azok boltok vagy termelők;

fotó: Italo Melo - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/madar-allat-tanya-csirke-2446695/

f) a kormányinfón elhangzott, hogy:

- az állam nem kompenzálja a kereskedők veszteségét, Gulyás Gergely hozzátette, hogy ők (a boltosok) is részt vállalhatnak a társadalmi szolidaritásban, közös teherviselésben,

- a kormány részéről az is említésre került, hogy ezen lépés segíthet az infláció letörésében

- nos, gyanítom a kormány sem gondolja komolyan, hogy a választási osztogatás következtében a lakosságra öntött pénz hatását, néhány termék pár havi árstopja semlegesíti majd (és akkor még szót sem ejtettünk az egyéb infláció felhajtó elemekről)

- amennyiben a kormány a szolidaritást komolyan venné, már rég visszavezette volna a többkulcsos szja-t, mely valóban hatékony eszköze a társadalmi szolidaritásnak és korábban működött is már hazánkban,

de a közös teherviselés jegyében az is elképzelhető lenne, hogy ne csak a távközlési-, banki-, chips és üdítő-, energia-, stb. társaságokat terheljék egyszeri vagy hosszas különadózással, hanem esetleg néhány kormányközeli társaság iparága is bekerülhetne a különadózók körébe (útépítés, informatika, stb.). 

(2.B+2.C) összegzés

 

Amennyiben a valóban rászorulókat kívánjuk támogatni, az egy érthető és indokolt célkitűzés. Természetesen a kivitelezés csak akkor elfogadható, ha ennek során a gazdasági szereplőket kompenzáljuk veszteségeikért.

Azonban a jelen módú megvalósítással a kormány (gazdaságinak nem nevezhető) csupán politikai döntést (nettó szavazatvásárlást) kíván megvalósítani; melynek egyenes következménye lesz, hogy számos helyi kisvállalkozást fog ellehetetleníteni.

 

Hasonló a hatása a tervezett időszakon túl fenntartott, vagy ad hoc jelleggel bevezetett szektorális különdaóknak is. A szakszerűtlen beavatkozások következtében: csökkenhetnek a bérek, elbocsátások történhetnek, vagy akár vállalkozások szűnhetnek meg.

 

Tehát, ha a FIDESZ durván és meggondolatlanul avatkozik be a gazdasági folyamatokba, akkor vállalkozások fognak bezárni. Új kis- és közepes vállalkozások, pedig nem létesülnek, mert ott lesz a félelem, hogy bármelyik ágazatra születhet hasonló megszorítás (árstop, különadó). Azaz, a kormány bármikor beavatkozhat és tönkretehet egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatot, vagy akár egy egész ágazatot.

 

 

Összefoglalva tehát, célszerű lenne a rászoruló végfogyasztókat támogatni, azon gazdasági szereplőket, melyeken keresztül ez megvalósul kompenzálni, a gazdaság egészében pedig hagyni érvényesülni a piaci folyamatokat, ezzel teret engedve az egészséges gazdasági versenynek és a vállalatok általi piaci foglalkoztatásnak.

 

 

Mégegyszer:

- A nehéz anyagi körülmények között élőket támogatni szükséges.

- De a kormány nem teheti meg, hogy úgy segít, hogy közben tönkretesz egy vállalkozást, vagy akár egy egész ágazatot.

- Hiszen ebben az esetben pont az fogja elveszíteni a munkáját, akit eredetileg támogatni akartunk.

 

  

+1

Gulyás Gergely nyilatkozata alapján: „a csirkefarhát a magyarok egyik kedvenc eledele”.

Véleményem szerint ezzel a legtöbb magyar állampolgár nem tud egyetérteni.

 

 -----

forrás:

¹ https://kormany.hu/arstop