tdtjani: Fidesz

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fidesz. Összes bejegyzés megjelenítése

02 április, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 3_C politikai sokszínűség

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

3. Sokszínűség

A) „kicsi én”

B) pénztáros Lőrinc

C) politikai sokszínűség

C) politikai sokszínűség

Számos Fideszes szavazó hozza fel kritikaként, hogy egy sokszínű ellenzék kormányzásra képtelen és ezért eleve bukásra van ítélve. Ennek ellenkezőjéről szeretnék bemutatni egy, a szomszédunkban megtörtént példát.

a) gazdaságpolitikai rendszerváltás

Még 2015-ben futottam bele egy előadás videóanyagába, melynek tartalmára azóta is többször hivatkoztam. Az „a” részben Orbán Krisztián „Miért rosszabb a magyar oligarchia, mint a cseh? avagy Leszakadásunk története” című előadásában elhangzottakat kívánom feldolgozni. Az előadó a cseh és a magyar rendszerváltás folyamatát és a rendszerváltás utáni helyzetet elemzi gazdaságpolitikai szemszögből. És rámutat, hogy pont a politikai sokszínűség volt az egyik fő tényező, melynek eredményeként Csehország gazdasága végül elhúzott Magyarország gazdasági teljesítménye mellett.

(A dolog pikantériája, hogy az előadás kimondatlanul is a magyarországi rendszerváltást megelőző [és onnan átörökített] kommunista/szocialista rendszer kritikája. Ma viszont pontosan láthatjuk, hogy ezt az előadásban kritizált rendszert fejlesztette tökélyre a Fidesz 2010 után, hogy saját érdekeit érvényesítse, kiteljesítse.)

Orbán, előadásában két modellt különböztet meg (az általa alapul vett AJR modellnek megfelelően):

- az egyikben a rendszerváltást követően a politikai elit gyakorlatilag ugyanaz az embercsoport maradt, ennek révén továbbra is az ő érdekszférájuk érvényesült, ezzel egy homogén gazdaságpolitikai elit és az általuk kedvezményezett szűk vállalkozói réteg tudott leginkább előre haladni (Magyarország példája)

- míg a másik modellben a politikai rendszerváltás úgy valósult meg, hogy az egykor vezető politikai szerepet betöltő személyek a későbbiekben – jogszabály által meghatározott módon – már nem juthattak hasonló szerepkörhöz; ezáltal egy sokszínű és versengő politikai színtér alakult ki, melyben a közös fő érdekeket követően, minden politikai erő a saját gazdasági érdekkörét kívánta támogatni, ezáltal létrejöhetett egy széleskörű és – a politikai körhöz hasonló módon – színes vállalkozói réteg, mely szintén versenyre volt kényszerítve. (Csehország)

kép forrása: saját szerkesztés

Kiindulási pontok és alapvetések:

() politikai elit:

- a magyar rendszerváltásnál a meghatározó szereplők nem változnak, a hatalom átörökítődik,

- a cseh rendszernél új, kicsi, versengő szereplők lépnek a politikai színtérre,

() gazdasági szereplők és erőforrás-elosztás

- a magyar rendszernél a politikai erőtér változatlanságával a kapcsolatrendszer is fennmarad, így a „gazdasági húsosfazékhoz” is azonos szereplők férnek hozzá jobban,

azonban kb. 12 év alatt lezajlik a privatizációs folyamat is, melynek révén erős (és helyzetbe hozott) külföldi szereplők kerülnek be a magyarországi gazdasági erőtérbe,

- a cseh rendszernél a „kuponos privatizáció” révén kialakul egy új és roppant ambíciózus, de töredezett és versengő hazai gazdasági szereplőkör,

a kupon összevásárlások által a gyorsabb és „fineszesebb” szereplők jutnak gazdasági erőforrásokhoz: vállalatok és tőke,

létrejön egy új cseh tulajdonosi osztály, a hazai ipar döntő többsége cseh tulajdonban van,

() akié a gazdaság, azé a politika

- a magyar államapparátus gyakorlatlanul mozog az új környezetben, „ügyetlenül” végrehajtott privatizáció, ráutaltság a külföldi szereplők tudására,

a külföldi szereplők tapasztaltak a piaci versenyben és az érdekérvényesítésben, így erős szereplővé válnak hazánkban is,

itthon a hazai gazdasági szereplők nincsenek a piaci versenyhez szokva, számukra marad a politikai kapcsolatrendszeren keresztül érvényesíthető járadékvadászat,

- Csehországban az új és kicsi gazdasági szereplők között erős a verseny, mindenki megpróbálja érvényesíteni a saját érdekeit, azaz lobbizik a politikai szereplőknél

minden politikai aktor a saját érdekkörét támogatja, az új és kicsi politikai pártok szintén versengők,

a hazai vagyont birtokló új és fiatal vállalkozói réteg képes kontrollt gyakorolni a cseh politikán,

folyamatos egymásrautaltság az érdekérvényesítés miatt, oda-vissza ráhatások,

előzőből fakadóan erős korrupciós jelenlét, azonban a piaci verseny hozadéka magasabb,

a versenyben életben maradt vállalkozások megerősödnek, és versenyképes szereplőkké válhatnak a külpiacokon is,

() gazdasági növekedés

- itthon a bevonzott külföldi tőke révén gyors növekedés (vagy annak illúziója) tapasztalható

a privatizáció eszmerendszere jó, megvalósítása rossz

cél lett volna, a külföldi technológiai tudás beáramoltatása a magyar gazdaságba, valamint az értékesítés révén megszerzett friss tőke hatékony felhasználása,

azonban egyik sem valósult meg

- a csehek ’organikus’ növekedése lassabban indul,

azonban a versenyképes vállalkozások kialakulása miatt stabilabbá válik

azok megerősödése és külpiacra lépése révén pedig egyértelműen lekörözik a magyar teljesítményt

kép forrása: saját szerkesztés

A gazdasági stabilitás és növekedés feltételrendszere:

- hatalom át nem örökítés = politikai szereplők és intézményrendszer valós leváltása, cseréje,

- privatizáció folyamata = külföldnek vagy hazai szereplőknek,

- magántulajdon szentsége = az újonnan megszerzett védelme és a korábban elvett visszajuttatása,

- független igazságszolgáltatás = bíróságok, ügyészség, rendőrség,

- külföldi hitelek = államadósság részleges vagy teljes elengedése,

- pénzintézetek = bankrendszer, bankok tulajdonlása, kinek hiteleznek,

- sajtó = tulajdonlása, szabadsága, befolyásoló képessége

Orbán Krisztián a vizsgált AJR-modell egyik eszenciájaként emeli ki:

„Akkor jönnek létre gazdasági növekedést ösztönző gazdasági intézmények, amikor a politikai intézmények:

- a tulajdonjog széleskörű védelmében érdekelt csoportokat juttatnak hatalmi helyzetbe,

- hatékonyan korlátozzák a hatalommal rendelkezőket és

- más vállalkozásformákkal összehasonlítva kicsi a járadékvadászat útján megszerezhető jövedelem.”

Ezen megfogalmazásnál intézmény alatt a „szabályok és normák rendszerét” érti az előadó.

Az előadás fényében megállapítható, hogy a cseh gazdaságpolitikai rendszerváltás sikere a részletezett feltételrendszer mellett leginkább az új, töredezett és versengő politikai- és gazdasági szereplőkör megjelenésének köszönhető. Az említett két csoport természetesen egymásra oda-vissza hatva formálja a gazdaságpolitikai környezetet.

Összességében tehát kimondható: a politikai sokszínűség nem hogy hátrányt nem jelent, de megfelelő intézményrendszer mellett, bizonyítottan előnyére válik egy adott ország gazdasági teljesítményének. Ebből fakadóan az adott ország állampolgárai jólétének.

fotó: pixabay - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/budapest-ejszaka-epiteszet-epulet-53377/

b) Magyarország gazdaságpolitikai érái 1990-től (továbbra is az előadást alapul véve)

() rendszerváltás

A ’80-as évek végére a felhalmozódó, külföld felé fennálló adósságunk oly mértékben megnőtt, hogy kikényszerített egy gazdasági- utóbbi pedig egy politikai rendszerváltást (még ha a politikai csak részlegesen valósult is meg).

() 1990-2002

- gazdaságpolitikai átrendeződés

- privatizáció lezajlása

- beáramló külföldi tőke és külföldi gazdasági szereplők megjelenése

- a technológiai fejlődés (reménye)

- jóléti növekedés

- 2002-re az értékesíthető állami vagyon elfogy, a lendület kifullad

- ahogy a politikai választásokkor lenni szokott, a nép csak az adott helyzetet értékeli (figyelembe nem véve az állapotot előidéző folyamatot)

() 2002-2010

- a hatalomra kerülő politikai erő igazándiból nem tud mit kezdeni a kifulladt gazdasági lendülettel,

- kísérletek természetesen vannak,

- de a 2008-as válság végképp elkaszálja a lehetőséget a további próbálkozásokra

() 2010-2022

- Orbán Viktor a hatalomra kerülő Fidesz élén, az előző politikai ciklusok sikertelenségének következtében legitimizáltnak érzi, hogy még egyszer a baloldalt nem szabad hagyni visszatérni a politikai kormányrúdhoz,

- érzetéből kifolyólag mindent elkövet, hogy politikai érdekszféráját bebetonozza a magyar gazdaságpolitika intézményrendszerébe,

- ennek során azonban az elmúlt 50 év politikai éráinak káros elemeit építi vissza a magyar társadalom- és gazdaságpolitika intézményrendszerébe.

fotó: Nappy - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ferfi-szemely-kezek-uzlet-936137/

Nézzük végig ismét az egészséges gazdaságpolitikai rendszer kialakulásának feltételeit:

Hatalomátörökítés

A politikai szereplők és intézményrendszer valós leváltása, és teljes cseréje megtörtént.

Privatizáció

Ebben az esetben vagy nem értelmezhetjük, vagy meg kell említsük az állami tulajdonban lévő értékek Fideszes érdekszférába történő átkerülését. pl. mezőgazdasági földterületek, nagy állami gazdaságok

Magántulajdon sérthetetlensége

Teljes mértékben az ellenkezője történik. Termőföld-bérlések kirántása a gazdálkodók kezéből, dohányipari koncessziók elvétele a családi vállalkozásoktól. És mindezek átjátszása kormányközeli szereplőkhöz.

Független jogrendszer és igazságszolgáltatás

Ehelyett az igazságszolgáltatás teljes eluralása van folyamatban, még az alkotmánybíróságba is a Fidesz saját emberei lettek beültetve. Jellemző a piaci szereplőkkel nem egyeztetett döntések meghozatala (különadók, árstop). Meg kell említsük a napjainkban felmerülő „sztrájkjog megkérdőjelezését”.

Külföldi hitelek

Itt egyértelmű pozitívumként kell értékelni a GDP arányos adósságmérték javításának szándékát, továbbá a hazai finanszírozási részarány növelésére tett lépéseket, illetve a kedvezőbb kamatozású kötvényekre történő cseréket.

Negatívum viszont, hogy az államadósság bruttó állománya a duplájára, GDP arányos szintje, pedig – a jelenlegi kormány által kritizált – 2009-es szintre emelkedett.

Bankrendszer

Nehezen lehet elmenni a Fideszes érdekszféra egyes bankokban (MKB, Budapest Bank, Takarékbank) történő tulajdonszerzésének homályos körülményei mellett. Valamint érdemes lehet figyelni, hogy mekkora részarányt szereznek a hazánkban működő pénzintézeti rendszerben (bank, biztosítás, alkusz, befektetési alapkezelő, vagyonkezelő társaságok) a kormányközeli személyek. Továbbá, hogy mekkora kárt okoz a kormány, egyes nagy nemzetközi ügyletekbe történő utolsó pillanatos beavatkozásával (VIG-AEGON).

Sajtó

Ezen a téren elmondható, hogy lábbal tiporja a kormány a terület minden aspektusát. Az ellenzéki sajtó megszüntetése, eluralása, felvásárlása (Népszabadság, Index, TV2). Az M1 köztelevízió jellegének megszűntetése. A közölt hírek jelentéstartalom módosító formába öntése.

Nemzetközi kapcsolatok

EU-val és V4-gyel való kapcsolatok szétzilálása.

Fékek és ellensúlyok

Gyakorlatilag minden kontroll leépítve vagy megkerülve.

Járadékvadászat és korrupció

Szebben virágzik mint az AJR tanulmány által vizsgált időszakban.

fotó: Emily - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/konyvek-konyv-konyvtar-konyvespolc-768125/

De nézzük, Orbán Krisztián milyen konkrét kritikákat fogalmazott meg az 1990 utáni magyar gazdaságpolitikai rendszer kapcsán:

„- bankcsődök,

- rendszerváltás után 20 évig van egy MSzP éra, és amikor nem ők vannak hatalmon, akkor is megkerülhetetlenek, mert

- a választási struktúra úgy alakul ki, hogy ők legyenek az állandó stabil néppárt,

- politikai hatalom immunitása (= politikust Magyarországon nem nagyon lehet elítélni),

- a külföldi cégeknek nagyon magas súlya van a gazdaságban,

- hosszútávon kialakul a járadékvadászok és a szűk oligarcha réteg együttműködése,

- nem egy versenyző oligarchia, hiszen szűk csoport, és mindenki abban érdekelt, hogy a pártvezetés legfelsőbb köreivel jóban tudjon lenni, így egymáshoz is ’kéz kezet mos alapján’ viszonyulnak,

- létrejön a politikusvállalkozó.”

Továbbá megfogalmazza, hogy:

„A cseh rendszer úgy állt be, hogy az oligarcha, amikor a saját érdekét képviseli, akkor közben valamennyit a közjóért is tesz, ennek révén a cseh rendszer jobb növekedést eredményez.

Ezzel szemben, amikor a magyar oligarcha tesz valamit, abból nem sok előnye származik a közjónak, sőt már annak is örülünk, ha tevékenysége nem katasztrófális a közjónak.”

Véleményem szerint a felsoroltak tökéletesen ráilleszthetők a Fidesz által az elmúlt 3 ciklusban kialakított gazdaságpolitikai rendszer elemeire is.

fotó: Jarod Barton - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/varos-napnyugta-tajekozodasi-pont-ejszaka-4863968/

Vagyis a „b” pont alapján elmondható, hogy megérett a helyzet a jelenlegi gazdaságpolitikai rendszer átalakítására. Azt viszont furcsa kimondani, hogy a cél a ’90-es évek cseh mintája… Mindehhez pedig jól illeszkedne egy sokszínű, az alapvető értékekben, irányokban megegyezni képes, mégis versengő politikai többpárt-rendszer.

A sok tagból álló szervezetekkel szemben kritikaként szokták felhozni a döntési lomhaságot. Ez jogos ugyan, de azt gondolom, hogy jellemzője minden olyan rendszernek, ahol minden tag véleményét meghallgatják és számításba veszik a közös döntés meghozatala előtt. Véleményem szerint ez a demokráciára épülő rendszer is lehet jó és működőképes, még ha Orbán Viktor idegenkedik is az ilyesmitől…

--------

forrás:

https://www.youtube.com/watch?v=dB4zxLYhoxI&t=3s

ui.: egyedül dolgozom, jelenleg rohamtempóban, bízom benne, hogy ennek ellenére nem maradtak a cikkben elefánt méretű hibák

31 március, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 3_A kicsi én

3. Sokszínűség

A) „kicsi én”

B) pénztáros Lőrinc

C) politikai sokszínűség

A) „kicsi én”

Fut a kormánykampányban a „kicsi én” plakát-projekt. Hogy a Fidesz kommunikációs és reklámszakembereinek hogy sikerült egy volt Fidesz szavazót egy mindenkori szocialista vezetővel azonosítani az komoly kérdés, de ez az ő dolguk.

Azonban a „kicsi én” egy roppant fontos kérdésre világít rá, mépgedig az adott politikai erőn belüli homogenitásra. Pontosabban az adott politikai erő vezetőjének/legerősebb személyiségének dominanciájára, valamint a többi tagnak az ő véleményétől való lehető legminimálisabb eltérésre.

És ha itt megállunk egy kicsit és elgondolkozunk, ráébredünk, hogy a Fidesz kampánystáb a „kicsi én” párhuzammal pont a jelenlegi kormánypárt egyik legszembetűnőbb jellemvonására, legnagyobb gyengeségére mutatott rá.

Az elmúlt 12 év során megfigyelhettük, hogy a Fideszen belül mindenki csaknem szóról-szóra ugyanazt szajkózza, mint Orbán Viktor. Sőt, többen még a beszédritmikáját is megpróbálták imitálni. A párton belül, csak nagyon kevesen engednek meg maguknak a főnökétől eltérő gondolatiságot. Az egyik ilyen személy talán Lázár János. Hogy ez azért van-e, mert neki megengedett, vagy még éppen eltűrt, netán ebben a formában ez az előre megírt dramaturgia része, nos azt nem tudom. Azonban ahogy ezeket a sorokat írom, rögtön meg is állok, hisz végigfut agyamon a felismerés: a „kicsi én” projekt itt is fut!

Orbán Viktor	Lázár János
felcsúti kisvasút	hódmezővásárhelyi tram train
minden Fideszes politikus csak azt nyilatkozhatja, amit a vezér	minden önkormányzati képviselő csak azt nyilatkozhatta, amit a polgármester
vagyonnyilatkozat: szinte semmim sincs	emberszeretet: mindenki annyit ér, amennyije van
soha nem látott nagyságú államadósság	soha nem látott nagyságú önkormányzati adósság
felcsúti magánkastély és körülölelő birtok	batidai vadászkastély és környező földterületek

A kormánypárti média a másik oldalra mutogat, miközben a párhuzam a saját táborában sokkal nyilvánvalóbb: minden párttag az elnök kicsinyített másaként viselkedik.

A Fidesznél hiányzik a „több szem többet lát” szemlélet, vagy ha meg is van, a több száj nem szól többet. És úgy tévútra jutni is könnyebb, ha nincs ellenvélemény. Márpedig pontosan látjuk, hogy senki nem mer megszólalni. Diktatúra a párton belül is – láttunk már ilyet…

És ha senki nem mer megszólalni a párton belül, akkor a vezér nem veszi észre saját rendszere hibáit. Pedig az intézményrendszer általa kinevezett vezetői szolgáltatják az adatokat:

- miniszterelnökség: Lázár János irányítása alatt napi 10 órás munkarend, kötelező túlmunkával¹,

- FVM: a „Földet a gazdáknak” programban a helyi gazdálkodók által megvásárolt földterületek össznagysága (hektárban) jóval kisebb, mint a nem helybeliek által vásárolt földterületek összmérete, ráadásul utóbbiak számos esetben nem is mezőgazdasági profilúak²,

- KSH: a 2010-2020-as időszak születésszámai elmaradnak a 2002-2009-es időszak adataitól³,

- ÁKK: a 2010-2022-es időszak során, Magyarország bruttó államadóssága a duplájára nőtt⁴,

- MNB: a kormány gazdaságpolitikáját a nemzeti bank jelenlegi elnöke is kritizálja⁵.

MTI-fotó, szerző: Benkő Vivien Cher, fotó-azonosító: D_MTI20220329016

Visszatérve a kezdeti párhuzamra. Amikor a teniszszövetség elnökét eltávolították, mivel mintegy 4,7 milliárd forintra rúgtak a problémák (hiány és adótartozás). Kit ültettek az elnöki székbe, hogy megoldja a gazdasági nehézségeket? Lázár Jánost, Hódmezővásárhely egykori polgármesterét, akinek a vezetésével 22,5 milliárd forintos adósságot halmozott fel a város önkormányzata (mindezt a BM 5,6 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásán felül)^6,7,8. – frappáns döntés…!

És nem az a legnagyobb probléma, hogy a Fidesz vezető politikusai cseppet sem értenek a közgazdaságtanhoz. Sokkal inkább az, hogy annyira makacsok, hogy inkább kiragadják a szakpolitikai döntéseket is a szakértők kezéből, csak hogy keresztül vigyék tervüket és bizonyítsanak. Melynek végeredményét pontosan láthatjuk: egyikük eladósítja a szülővárosát, másikuk a hazáját.

--------

forrás:

1 https://www.origo.hu/itthon/20141125-terjedhet-a-tizoras-munkaido.html

2 http://kielegyenafold.hu/angyan_jelentesek.php

3 https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0001.html

4 https://akk.hu/statisztika/allamadossag-finanszirozas/allamhaztartas-maastrichti-adossaga

5 https://magyarnemzet.hu/pc19/2021/08/matolcsy-gyorgy-elerhettuk-volna-az-1936-os-fejlettsegi-csucsot

6 https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/ezek-az-orszag-legnagyobb-penznyeloi-itt-a-teljes-lista.585744.html

7 https://168.hu/itthon/marki-zay-peter-megdobbent-amikor-rajott-mit-hagy-ra-a-fidesz-hodmezovasarhelyen-146096

8 https://www.hodpress.hu/2021/08/27/visszafizette-a-varos-az-14-milliardos-tartozas-utolso-60-milliojat/

24 március, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_E összegzés

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.

Azonban az Orbáni gazdaságpolitika kommunizmusba visszavivő elemei kifejezetten kártékonyak.

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

+ a családvállalás ösztönzése és a családosok támogatása fontos,

-- nem csak a lakásvásárlók, de a lakásértékesítők is számoltak a támogatással, így értékesítési áraikba jelentősen beépítették azt, ezért mára a támogatási szaldó (áremelő hatás mínusz támogatási összeg) nagyon minimálisra csökkent,

-- a megvalósítás ezen formája jelentősen megemelte az inflációt: ingatlan- és építőanyagárak,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel az ingatlannal már rendelkezők is élhetnek a CSOK-kal, továbbá nincs az ingatlanárra felső korlát, így a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését (polarizáció)

-- a program egyik fő célja a gyerekvállalás ösztönzése, azonban a KSH adatai alapján egyelőre nem látszik az elérni kívánt hatás.

adatok forrása: www.ksh.hu, grafikon: saját szerkesztés

B) üzemanyagár hatósági szabályozása

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel a nagyobb mennyiségben történő lakossági fogyasztást éppúgy támogatja, ezért a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését,

-- a kormánydöntés értelmében az üzemanyag értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- a kisebb, helyi vállalkozások nem rendelkeznek egy ilyen intézkedés elviseléséhez elegendő tartalékkal, így az állam által juttatott utólagos kedvezmények (adó és járulék) ellenére is csődközeli helyzetbe kerülhetnek,

-- az intézkedés hatására több kisebb, helyi benzinkút bezárt, a nagyobb külföldi üzemanyagtársaságok ideiglenesen szintén felfüggesztették az értékesítést, ebből fakadóan az egyetlen piacon maradt hazai nagyvállalatra (és foglalkoztatóra) hatalmas veszteséget kényszerít a kormány,

-- a piaci folyamatokba történő, ilyen módú és mértékű beavatkozás visszaveti a vállalkozást indítók számát, mert azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat és tönkretehet egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatot, vagy akár egy egész ágazatot,

-- végeredményben a folyamat veszélyezteti az összes hazai szereplő ellátásbiztonságát.

fotó: Harrison Haines - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/tenger-tajkep-strand-homok-2869635/

C) alapvető élelmiszerek hatósági árasítása

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- a kormánydöntés értelmében az élelmiszer értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- az intézkedés hatására a nagyobb boltok emelik más termékeik árát,

-- a kisebb boltok szűkebb termékkörük és a vevővesztés veszélye miatt inkább elviselik a veszteséget,

-- akár a kis, akár a nagyobb boltok próbálják beszerzéskor lenyomni a hatósági árassá tett termékek beszerzési árát, azt a nagy termelők egy ideig elviselik, a kis szereplőknek (jellemzően hazai, családi vállalkozások) viszont túl nagy veszteség,

-- az importból fedezett árukínálat kárvallottjai szintén a hazai termelők lesznek,

-- az intézkedés azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat a piaci folyamatokba ezzel veszteséget okozva egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatnak, vagy akár egy egész ágazatnak.

fotó: Klaus Nielsen - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/elelmiszer-torott-homaly-barna-6294430/

D) lakossági rezsicsökkentés

+ a rászorulók támogatása fontos,

-- jelen program nem tesz különbséget a támogatottak jövedelmi helyzete, rászorultsága kapcsán,

-- mivel a nagyobb mennyiségben történő lakossági fogyasztást éppúgy támogatja, ezért a program elősegíti a társadalmi vagyoni egyenlőtlenségek növekedését,

-- az egyetemes szolgáltatói kör az intézkedés hatására csődközeli helyzetbe kerülhet,

-- az MVM a hatósági árszabás miatt hatalmas veszteséget kénytelen elviselni (lásd tőkeemelések),

-- az állami vállalatban felhalmozódó óriási veszteség (államadósság) szűkíti a későbbi évek költségvetési mozgásterét,

-- az energiapiaci árak lendületes növekedése és a gyengülő forintárfolyam miatt, a veszteségek gyorsuló ütemben nőnek,

-- a kormánydöntés értelmében a háztartási energia (gáz, villany) értékesítőket nem kompenzálják, így jelentős veszteséget okoznak az egész ágazatnak,

-- a halmozódó óriási veszteségekből fakadóan:

csökkenhetnek az energiaipari beruházások,

esetleg veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság,

-- a piaci folyamatokba történő, ilyen módú és mértékű beavatkozás azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármikor beavatkozhat és tönkretehet egy – piaci alapon egyébként működőképes – vállalatot, vagy akár egy egész ágazatot.

fotó: Pok Rie - https://www.pexels.com/hu-hu/foto/eg-napnyugta-felhok-ipar-189524/

E) Összességében a Fidesz intézkedései:

-- a támogatások nem érik el a kívánt hatást,

-- céljukkal ellentétben, növelik a társadalmi egyenlőtlenséget,

-- jelentős zavarokat okoznak a piaci folyamatokban,

-- ellehetetlenítik a piaci szereplőket (köztük számos magyar vállalkozást),

-- veszélyeztetik az ellátásbiztonságot,

-- rontják az ország gazdasági és politikai megítélését.

grafika: saját szerkesztés

23 március, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_D rezsicsökkentés_megoldás

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél.

D) lakossági rezsicsökkentés – megoldási javaslat

a) problémák

Az előző bejegyzés alapján láthatjuk, hogy a rezsicsökkentés jelenlegi formájában:

- a jómódúakat jobban támogatja,

- az energiaszolgáltatóknak hatalmas veszteségeket okoz (az egyetemes szolgáltatói körben),

- előző pontból fakadóan:

csökkenhetnek az energiaipari beruházások,

esetleg veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság,

- összességében pedig jelentősen nő az államadósság.

b) feltételek

Bármely szolgáltatás kerüljön is a támogatott körbe:

- jövedelmi vagy mennyiségi feltételt, vagy ezek kombinációját kellene alkalmazni,

jövedelmi pl. a minimálbér kétszerese (család esetén átlagot számolva)

mennyiségi pl. egy kétgyermekes család átlagfogyasztása

- vagyis csak a rászoruló végfogyasztók számára kellene biztosítani a kedvezményt,

- mindezt oly módon, hogy a szolgáltató így keletkező veszteségét kompenzálja az állam,

- folytatni az épületenergetikai támogatási programot (külső szigetelés, nyílászárócsere, fűtési rendszer modernizáció).¹

c) egy lehetséges metódus – lépcsőzetesség:

- minden háztartásban, amely az átlagos jövedelemkorláton belül esik, a jelenlegi 20% kedvezmény,

- 1-4 gyermeket nevelő háztartásnál jövedelemkorláttal 20% + gyermekenként 5% kedvezmény,

- 5 vagy több gyermeket nevelő háztartás esetén jövedelemkorlát nélkül összesen 66% kedvezmény,

- a jövedelemkorláton felüli háztartások nem részesülnének alaptámogatásban, azonban a gyermekek utáni kedvezménysávokat ők is érvényesíthetnék,

- szóba jöhet esetleg a fűtéstámogatás mint cafeteria elem

(bár lehet, hogy ezzel az elemmel a célzott jövedelem-kategória kedvezményezettjei nem érhetők el).

d) így az alábbi célok érhetőek el:

- a rezsicsökkentés rászorultság alapú,

- a családtámogatás biztosított,

- a gyermekvállalás ösztönözve van,

- nem növekszik a társadalmi egyenlőtlenség (hisz a tehetősebbek nem kapnak nagyobb kedvezményt),

- a felszabaduló összeg az energia szolgáltatóknál maradna, így csökkentve a veszteségüket,

- az energia szolgáltatók fennmaradó veszteségét kompenzálni, ezáltal előzve meg a veszteségükből fakadó munkabér vagy létszám csökkentést, (továbbá biztosítva, hogy legyen fedezet a rendszerkarbantartásra).

saját fotó és szerkesztés

Szükséges természetesen a javaslatban szereplő mértékek finomhangolása, valamint pontos illesztése a szociális- és adópolitikához. Előbbi kapcsán kutakodtam is kicsit a KSH oldalán, azonban amit a jövedelmi tizedeknél találtam³, nem merem itt közzé tenni. Elég szomorú amit megmutat és még szomorúbb amit elrejt.

Adópolitika esetén arra gondolok, hogy célszerű lehet pl. visszavezetni az szja sávos megoldását. Pl. 15-17,5-20%, az szja egy nagy adóbevételi forrás, így kis mértékeltolásokkal is jelentős többletbevételre tehet szert a költségvetés - helyzettől függően szűkítve vagy tágítva a sávokat. Ugyanakkor fontos lehet jogszabályban rögzíteni az elvonás felső határát.

Fent részletezett javaslatommal összességében valószínűleg nem maradna sokkal több pénz az állami költségvetésben. Ugyanakkor ezzel megvalósulna egy szerkezeti változás a rezsicsökkentésen belül. Mégpedig a tehetősebb réteg felől a rászorultabbak irányába tolva a támogatás súlyát. Valamint a családosokhoz csoportosítva át nagyobb segítséget.

Ha valakiben felmerül, sajnos nem vagyok családos. Viszont mindannyian látjuk már sok éve a magyarországi népességszám csökkenést. És ezt jelentősen súlyosbítja a Covid19 szomorú hatása. Tehát nincs helye egyéni érdekeknek (egy normális politikában egyébként sincs), ösztönözni kell a családvállalást.

Továbbá, a háztartási energia (gáz és áram) árának csökkenésével, célszerű lesz az alaptámogatás mértékét is csökkenteni. Tehát, ahogy csökken a gázár, úgy csökken az alaptámogatás, azaz végeredményben nem fizet többet a lakossági fogyasztó.

Hiszen a támogatások mértéke jelenleg óriási terhet ró a költségvetésre. Valamint ezzel párhuzamosan, pontosabban időben megelőzve, el kell kezdeni egy korrekt kommunikációt a lakosság irányába, hogy mindenki érthesse az alapfolyamatok lényegét.

A jelenlegi kormány például számos gazdasági intézkedése kapcsán, csupán a dolgok „kellemes” részéről nyilatkozik. Pedig mindannyian tudjuk, ha egy konkrét költségvetésből gazdálkodunk, akkor ha valamire többet költünk (támogatunk), valami másra kevesebb jut.

Bízok benne, hogy sikerült megmutatni, hogy a kormány állításával szemben, egy ellenzékből politizáló közgazdász sem megszüntetni, csupán a gazdasági helyzethez igazítani akarja a rezsicsökkentést. Továbbá a juttatások és elvonások alkalmazása révén rámutatni a társadalmi egyenlőtlenségek mértékcsökkentésének lehetőségére.

Ezen fejezet következtetéseit az előző rész során feldolgozott információk (és korábban megszerzett ismereteim) alapján vontam le; ugyanakkor segítség volt számomra a Weiner-Szép szerzőpáros által 2020-ban a portfolio.hu portálon publikált cikk, mely nagy alapossággal és mélységében dolgozza fel a rezsicsökkentés számos gazdasági aspektusát.

----------

forrás:

1 https://www.portfolio.hu/krtk/20201013/mire-mentunk-a-rezsicsokkentessel-451630

2 https://www.ksh.hu/apps/shop.lista?p_lang=HU&p_temakor_kod=ZH&p_kapcsolodo=hazteletsz

3 https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0005.html

22 március, 2022

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 2_D rezsicsökkentés_működés

2. Ösztönzők és támogatások:

A) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

B) benzin-árstop

C) élelmiszer-árstop

D) rezsicsökkentés

A rászorulók támogatása és a népesség megőrzés/gyarapodás ösztönzése mindig is üdvözlendő cél. Azonban az Orbáni gazdaságpolitika kommunizmusba visszavivő elemei kifejezetten kártékonyak.

D) lakossági rezsicsökkentés – működése a gyakorlatban

() energiapiac működése mese szinten (részletezve lásd a magyarázó részben)

a) elméletben:

Egy nagy állami vállalat megtermeli vagy megvásárolja az energiát, majd eladja a nagyobb szereplőknek, ők pedig tovább értékesítik a fogyasztóknak (lakosság és vállalatok). A fogyasztók kapnak gázt és áramot, a piaci és állami szereplők nyereséget termelnek és mindenki boldog.

b) elmélet Magyarországon:

A jóságos állam „kiskereskedelmi-” és „fogyasztói hatósági árat” állapít meg (rezsicsökkentés). Kivonást végzünk. Az előállítási ár magasabb, mint a hatósági értékesítési ár. A fogyasztók boldogok az olcsó energia miatt, a piaci szereplők szomorúak a veszteség miatt, az állami vállalat vesztesége növeli az államadósságot. Unokáink szomorúak a hatalmas államadóssághegy miatt, melyet az „olcsó” fogyasztásunkkal halmoztunk fel.

c) háttérinfó Magyarországhoz:

A földgázt felhasználjuk a fűtéshez, illetve az áramelőállítás jelentős részéhez is gázerőművekben. Az állam nagyon nagy mennyiségű földgázt vásárol Oroszországtól. A kormány államtitoknak minősíti a szerződésben foglalt árat. Így a Fidesz révén fogalmunk sincs, hogy végül bukunk-e (és ha igen, mekkorát) a rezsicsökkentésen.

fotó: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/acel-cso-felszereles-fem-357440/

() tippek nyereségre, veszteségre

a) Fidesz

A kormány szerint az olcsó orosz gáz és az olcsón termelt Paks1-es áram miatt, még a rezsicsökkentés mellett is keletkezik nyereségünk. Azonban az elmúlt hónapok hatalmas energiaár-robbanása miatt már elképzelhetők veszteségek a rendszerben.¹

b) gazdasági szakportálok

Nos, ahány cikk, annyi meglátás.² Januárban például olvastam a legnagyobb magyarországi gazdasági hírportálon egy színvonalas cikket³. Ott azon a véleményen voltak, ha a holland TTF árhoz viszonyítjuk a rezsicsökkentett gázárat, akkor valószínűsíthető, hogy 2014-től 2021 közepéig még így is nyereség képződött az MVM gázüzletágán. Illetve Paks1 olcsó áramtermelése miatt az eddigi áramtermelésen is nyereséget vélelmezett a cikk szerzője.

Azonban egyértelműen kiemelte, hogy a piaci körülmények jelentős változása miatt, információik és januárban végzett számításaik alapján „évente durván 400-450 milliárd forintos vesztesége keletkezhet az MVM-nek a rezsicsökkentés változatlan fenntartásából akkor, ha stabilan 360-nál marad az EUR/HUF, illetve egész évben 60 euró/MWh körül ragad a tőzsdei TTF gázár”. Valamint hozzáteszi, hogy magasabb euró- és gázárak mellett az említett óriási veszteség akár többszörösére is emelkedhet.

Ezen felül a cikk utal rá, hogy a 2020 decemberében és 2021. szilveszterén, az MVM-nél végrehajtott 210 és 208 milliárd forintos hatalmas tőkeemeléseket^4,5 sem jókedvében eszközölte az állam.

ábra: saját szerkesztés

c) hol van a kutya elásva

- gazdasági ciklikusság

A magyarázó részben taglaltaknak megfelelően, a gazdaságban megfigyelhető a piaci árak hullámzása. Míg a hatósági ár, egy konkrét szám, mely vízszintes vonalként jelenik meg a grafikonon. Nos, az energiahordozók hullámzó árai pedig hol efölött az ár fölött, hol pedig alatta tartózkodnak.

Így amikor a hatósági ár alacsonyabb, mint a piaci, elmondhatjuk, hogy „rezsi csökkentés” történt. Más években, ha éppen a piaci ár kedvezőbb, mint az általunk fizetett hatósági ár, nos abban az esetben „rezsi növelés” valósult meg.

Ha a lakosságot egy sokkszerű áremelkedéstől óvjuk, az véleményem szerint gazdaságilag és szociológiailag is indokolt lehet. Azonban, ha csupán politikai hangzatosságról van szó, az egyrészt nem korrekt, másrészt a kormánynak ki kellene mondania azt is, amikor „rezsi növelést” hajt végre. Vannak olyan energia-politikai vélemények, melyek szerint 2013-2018 között az utóbbi történt.^6,7

Ebben az értelemben pedig a „rezsi csökkentés” fogalomhasználat mint kampányelem, egy pofátlan képmutatás.

- gáz

A gáz beszerzési ára kapcsán nehéz elképzelni, hogy annyival a piaci ár alatt történik, hogy még így is nyereséggel lehessen rezsicsökkentett áron tovább értékesíteni (lásd magyarázó rész). Hozzá kell azonban tennem, hogy közel sem rendelkezem olyan szintű energiapiaci ismerettel és kapcsolatrendszerrel, mint a nagy gazdasági hírportálok.

Illetve, meg kell említeni, hogy kormányközi tárgyalásokon is elképzelhető, hogy az egyik fél jóval olcsóbban ad valamit, amennyiben a másik fél kompenzálja ezért valami módon (pl. egyéb megrendelés révén). Ez esetben viszont már az „új feltételekkel” módosítani szükséges a beszerzési árat.

- áram

Ismereteim szerint, a lakosság felé értékesített elektromos energia beszerzési áraként a „Paks1 előállítási árat” tekinteni nem megalapozott. Hiszen nem megoldható hogy Paks1 csak a lakosságnak termeljen, így az országos elektromos áram előállítás „átlagos árát” célszerű alapul venni.

Ennek számítása meglehetősen bonyolult (lásd magyarázó szakasz). Összességében azonban jelentősen meghaladhatja a „Paksi üzem” előállítási költségeit.

Ezzel a feltétellel pedig már sokkal inkább veszteséget termel a rezsicsökkentett áramértékesítés.

- EURHUF

Ahogy az 1_C fejezetben szóba került, kicsiny nyitott gazdaságunkban sok mindenre nagy hatással van, hogyan alakul a forint árfolyama. Ha gázbeszerzésünk során pl. euróval fizetünk, akkor fontos, hogy egy-egy időszakban forintunk gyengült vagy erősödött-e. Ha gyengült, akkor egy euróért több forintot vagyunk kénytelenek fizetni, így pedig az euróban elszámolt termékekért is arányosan többet kell adnunk.

Vagyis az elmúlt fél év során elszállt energiaárak okozta problémát még tetézi, ha időközben forintunk is gyengül.

d) summa

Mindent összevetve, ha teljesen megengedőek vagyunk, és feltételezzük, hogy tavaly őszig nem is keletkezett vesztesége az MVM-nek a rezsicsökkentés miatt, az egyetemes szolgáltatók már addig is veszteséget halmozhattak fel.

Továbbá, mind a kormány utalása, mind a hivatkozott cikk kalkulációja alapján arra számíthatunk, hogy jelen gazdasági helyzet fennállása mellett hatalmas veszteségek képződhetnek a rendszerben, megközelítve akár az 1 000 milliárd forintos értéket is.

grafikon forrása: www.investing.com

() kérdőjelek

a) a rászorulók támogatásának szándéka érthető és indokolt, azonban a jelenlegi megoldás duplán igazságtalan:

- egyrészt a tehetősebbek kevésbé vannak rászorulva, a rezsi-támogatásra

- másrészt mivel háztartásukban jóval nagyobb az energiafelhasználás is, így mennyiségileg is nagyobb támogatásban részesülnek

- előzőek elősegítik a polarizációs folyamat gyorsulását,

- a „Fidesz stílusában”: Nemzeti Konzultáció: akarje-e Ön, hogy a gazdagok nagyobb rezsicsökkentésben részesüljenek, mint a szegények?

b) a szolgáltatók nincsenek kompenzálva a keletkezett veszteségért,

c) kérdés, hogy a rezsicsökkentésből fakadó veszteséges működés esetén, a szolgáltatók miből fogják finanszírozni a rendszerkarbantartást

() Összegzés

Tudjuk, hogy a világgazdaság teljesítménye hullámzó, benne az egyes termékek ára úgyszintén. Ez természetesen elmondható a gáz- és villanypiaci árakról is. Továbbá biztos, hogy a világpiaci energiaár és a hatóságilag módosított (rezsicsökkentett) ár jelentős különbözete meg kell jelenjen valahol a rendszerben. Jelenleg (és várhatóan a közeljövőben):

- veszteség az MVM-nél,

- veszteség az egyetemes szolgáltatóknál,

- az energiapiaci árak lendületes növekedése és a gyengülő forintárfolyam miatt, a veszteségek gyorsuló ütemben nőnek,

- jelenleg kedvező (nyereség) a lakosságnak, amely hosszabb távon azonban visszaüt az állami cégben felhalmozódó (állam)adósság révén,

- ráadásul a rezsicsökkentés, alapvető céljával szemben, a társadalom gazdasági egyenlőtlenségeit is inkább növeli.

Következtetésként levonható, hogy a rezsicsökkentés intézményrendszere a jelenlegi formájában nem fenntartható, azaz módosításra szorul.

MAGYARÁZÓ RÉSZ

Itt jegyzem meg, hogy sem műszaki, sem energetikai végzettséggel nem rendelkezem; bízom benne, hogy az utána olvasásokkal minimalizálni tudom a bakik számát.

() a törvény és hatálya

2013. évi LIV. törvény⁸ alapján, a lakosság (szegények és tehetősek egyaránt) olcsóbban veheti igénybe a „rezsi-szolgáltatásokat.”

(Tehát jelenleg a Magyarországon élő milliárdosok is ugyanakkora kedvezményt kapnak a közműszolgáltatások igénybevételénél, amennyiben magánszemélyként fogyasztanak. {pl. Mészáros Lőrinc medencéjének fűtése is ugyanezen kedvezményes áron van elszámolva – bár nem tűnik rászorulónak})

A Rezsitörvény hatálya alá esik:

- 20%-os díjkedvezménnyel: földgáz-, áram-, távhő-,

- 10%-os díjkedvezménnyel: víz- és szemétszállítási díj,

- a törvényt kiterjesztették a PB-gázra és kéményseprésre is (szintén 10%).

Véleményem szerint a lakosság részére piaci áron lehetne értékesíteni a szemétszállítást és kéményseprést. A víz számomra kérdéses: lehetne piaci áras, hiszen Magyarországon biztonságosan és jó minőségben, nagyobb áringadozások nélkül kinyerhető; azonban jelentős részét képezheti a rezsinek, illetve az energiaárak a kitermelési költségek növekedésén keresztül beépülhetnek.

Azonban az elmúlt időszak során elszállt energiaárak miatt, mindenképpen indokolt a lakosság támogatása a földgáz-, PB gáz-, áram-, távhő díjak esetén. Ezek közül egy pontban kezelem a földgázt és PB gázt hiszen a lakossági felhasználásban kb. azonos kategória, másik pontban az elektromos áramot, a távhőre nem térek ki külön mivel véleményem szerint előállításilag ez kb. megfeleltethető az előző két pont mixének. Ugyanakkor a tűzifa és szén támogatotti körbe történő beemelését meggondolandónak tartom.

() az energiapiac szerkezete

a) Földgáz esetén az állam képviseletében az MVM szerzi be a földgázt⁹, és egyeduralkodó az egyetemes szolgáltatás területén, azaz nagy többségében ő értékesít a lakossági fogyasztók részére

b) A villanypiacon szintén az MVM áll a hierarchia csúcsán, ő állítja elő, vagy vásárolja meg az elektromos áramot és értékesíti az egyetemes szolgáltatók részére, az egyetemes szolgáltatók pedig tovább értékesítik a lakosság részére (azonban az MVM-nek is van egyetemes szolgáltatói üzletága). Az egyetemes szolgáltatók száma tizenkét év alatt a kormány-stratégia következtében hatról háromra csökkent (állami tulajdonba kerültek).

() az előállítás szerkezete

a) földgáz esetén hozzávetőlegesen 80% import és 20% hazai kitermelés¹⁰

a fogyasztóhoz eljutó gáz forrása: import, hazai kitermelés, és a gáztárolókba (korábban betárolt) gáz

b) elektromos áram vonatkozásában: kb. 30% import és 70% hazai előállítás,

a Magyarországon megtermelt áramból nagyjából¹¹:

- 50% Paks1

- 20% földgáz üzemű erőművi

- 16% szénalapú előállítás

- 6% biomassza felhasználással

- 7% megújuló (nap és szél), mely fokozatosan nő

() rendszer-kiegyenlítés

Az energiatermelés során, hogy az energiaellátás biztonságát megőrizzék, számos biztonsági és kiegészítő egység léte és működése szükséges.

a) műszaki megvalósítás a földgáz esetén¹²:

- kitermelő egységek

- vezetékrendszer: szállítási szakasz, tárolási vezeték szakasz, gázszolgáltatói szakasz (a fogyasztóhoz)

- gáztárolók

- rendszerszabályozó (szakmai irányító központ és adminisztratív személyzet)

A földgáz piacon megfigyelhető a szezonalitás. Télen értelemszerűen nagyobb, míg nyáron kisebb a felhasználás. Ennek kiegyenlítése a földgáz tárolók nyári időszaki feltöltésével (és téli felhasználásával) történik.

Természetesen gázszállító rendszerünk további elemeket is tartalmaz, pl. számos nyomásszabályozó, átadó vagy szűrő-mérő állomás. Illetve megtörténik a gáz szagosítása is. A termelő-szállító-ellátó rendszereken számos szakember dolgozik a megfelelő és biztonságos működés érdekében.

Így mire a gáz a fogyasztóhoz ér, a gáztőzsdei árra még rárakódik a rendszer üzemeltetésének, karbantartásának díja. Ezért sem célszerű egy elemzésben a holland gáztőzsde TTF árát a lakossági gázárhoz viszonyítani. Nem is beszélve a mérethatékonyságról: óriás piaci szereplőként százezer köbmétert rendelve a gáztőzsdén, jobb az egységárunk, mint ha lakossági fogyasztóként ötven köbmétert vásárolunk.

b) elektromos áram vonatkozásában¹³:

- erőművek:

nagyerőművek (Paks és Mátra),

rendszert kiegészítő kisebb erőművek,

tartalék erőművek: ha egy másik kiesik vagy plusz energiaigény lép fel,

megújuló energiára alapulók: a környezetstratégia és diverzifikáció miatt,

- áramtőzsdei kereskedők egy-egy azonnali importigény lebonyolításához,

- rendszerszabályozó (szakmai irányító központ és adminisztratív személyzet),

- hatalmas vezetékhálózat és trafóállomások

Az áramtermelés rendszer-kiegyenlítési szempontból jóval bonyolultabb, hiszen az elektromos áramot jelenleg (nagy mennyiségben) hosszú távon tárolni nem tudjuk. (Hazánkban rendszerszinten nincs tárolási megoldás. De vannak előremutató kisebb projektek.¹⁴) Így, ha pl. az látszik, hogy az áramtermelés és fogyasztás nincs balanszban, a következő órákban, mert:

- megugrott a lakossági felhasználás -> beindítanak egy kisebb erőművet,

- kiesik a termelésből egy közepes erőmű -> beindítanak egy másik közepeset,

- kiesik egy paksi blokk -> beindítanak egy rakat másik erőművet,

- nem hatékony beindítani egy erőművet mert jó árban van áram a nemzetközi piacon -> egy 0-24-es áramtőzsdei szakit riadóztatnak és megveszi ott,

- hirtelen leesik a fogyasztás -> túltermelés keletkezik -> a rendszer egyrészt zárt, másrészt tárolásra nem képes -> valahol azonnal fel kell használni a többletet -> nappal is bekapcsolják az utcán a világítást.

Láthatjuk tehát, hogy az áramtermelésben és -felhasználásban számtalan különböző extrémitás előfordulhat, melyet kezelni kell. Azonban, hogy minden helyzet kezelhető lehessen, egy roppant bonyolult és számos elemből álló rendszer fenntartása szükséges. Akár olyan elemeké is, melyek évente csak 2-3 alkalommal vannak üzembe helyezve, fenntartási költségüket azonban így is finanszírozni kell.

Ha az áram előállítási költségét szeretnénk meghatározni Magyarországon, akkor ennek az egész hóbelebancnak az átlagát kell kiszámolnunk. Tehát kalkulálnunk kell egy csomó erőművi üresjárati fenntartással, számos 0-24-es ügyeleti szakemberrel, mindenféle tartalékegységek létesítésével és üzemeltetésével, az importáram beszerzési árával; de ide kell számoljuk a felsővezető szakiktól kezdve a karbantartókon és adminisztratív személyzeten át egészen a takarító személyzetig terjedően mindenki fizetését is. Hiszen a rendszerkiegyenlítés üzemeltetéséhez mind-mind szükségesek.

Továbbá nem feledkezhetünk meg a Co2 kvótáról, melyet az üzemeltetésük során szén-dioxidot kibocsátó erőművek (szenes és gázos) kötelesek fizetni – mely így a termelési költséghez hozzáadódva, végül beépül az előállított elektromos áram árába. A kvótadíj 2013 óta mintegy tízszeresére növekedett, ezzel jelentősen növelve az áram árát is.

() földgázpiac a gyakorlatban:

a) az eredmény

- amikor az állam földgázt vásárol, azt egy állami vállalaton (MVM) keresztül teszi, megveszi a földgázt világpiaci áron, majd a lakosság felé tovább értékesíti azt, a „rezsicsökkentett” hatósági áron,

- amennyiben ez a hatósági ár alacsonyabb, mint a beszerzési ár, úgy a földgázt beszerző állami vállalatnak hatalmas vesztesége keletkezik,

- mivel a beszerző (és egyben tovább értékesítő) társaság egy állami vállalat, így ez a hatalmas veszteség az államadósságot növeli, évről-évre,

- vagyis a rezsicsökkentés ilyen formán történő végrehajtására csak az tud jó szívvel rábólintani, aki szívesen élne alacsonyabb költségek mellett úgy, hogy eközben gyermeke, unokája adósságát növeli,

b) az államtitok

- azonban a kormány az Oroszországi gázszerződést (is) államtitoknak minősítette, így nem tudhatjuk, hogy a beszerzett földgáz ára magasabb, vagy alacsonyabb-e a megszabott hatósági árnál,

- azaz, jelen pillanatban csak nagyon kevesek tudják megítélni, hogy a rezsicsökkentéssel veszteséget termel-e az MVM, és ha igen, milyen nagyot

() árampiac a gyakorlatban:

a) láthattuk a 2_B fejezetben, hogy a benzin értékesítése egy többlépcsős folyamat:

- a nagykereskedők beszerzik/előállítják világpiaci áron, majd tovább értékesítik a kiskereskedőknek, utóbbiak pedig a fogyasztóknak,

- illetve, fontos volt megfigyelni, hogy ahol az állam „hatósági árasított”, ott a piaci szereplőknek vesztesége keletkezett,

b) nagyon hasonló a piaci felépítés a villanypiacon is:

- van egy központi (legnagyobb) szereplő, ez az MVM, ő előállítja, esetenként megveszi az elektromos áramot világpiaci áron, ezt tovább értékesíti a „kiskereskedőknek”, ők pedig egyetemes szolgáltatói minőségben, tovább értékesítik ezt a lakosságnak (mint végfogyasztóknak) hatósági fogyasztói áron (ez a jelenlegi rezsicsökkentett ár),

- amennyiben a végfogyasztó nem lakossági ügyfél (vállalkozás, önkormányzat [kórház]), úgy a „kiskereskedelmi szereplő” már nem egyetemes szolgáltatói minőségében piaci áron értékesíti az áramot számára,

- vélelmezhetően, ebben az ágazatban is komoly veszteségek keletkeznek, mióta az állam hatósági áras értékesítésre kötelezte a szereplőket (tehát a rezsicsökkentés kezdete óta)

c) a veszteség szintjei:

- a gáz és áram világpiaci ára kb. 4-8 szorosára emelkedett az egy évvel ezelőtti szinthez képest¹⁵,

- az első szintű és legnagyobb mértékű veszteség (piaci- és hatósági ár különbözete) az MVM-nél keletkezik,

- az elektromos áram előállítása jelentős részben (hazánkban kb. 20%) gázerőművekben, földgáz felhasználásával történik, ehhez az áramszolgáltatók világpiaci áron szerzik be a földgázt,

- a lakosság számára ez kevésbé érzékelhető, hiszen az MVM állami, és nem pedig piaci szereplő; azaz nem fog hangosan kiabálni, ha az állami döntések miatt vesztesége keletkezik (szimplán tudomásul veszi, hogy ő is az államhatalom része és lenyeli a méretes veszteséget),

- a második szinten az egyetemes szolgáltatók vannak, ők megveszik az áramot az MVM-től kiskereskedelmi hatósági áron és tovább értékesítik a lakosságnak fogyasztói hatósági áron,

(itt elvileg keletkezik egy minimális nyereség; ugyanakkor a meglehetősen szűk árrés miatt, ez az üzlet a körülmények nagyon minimális változása esetén is átfordulhat veszteségesbe; ami ilyen nagy összmennyiségnél már milliárd forintokban mérhető)

- a benzinnél ugye a kiskereskedő 480-on veszi és 480-on adja, az árampiacon a két hatósági ár között elvileg azért keletkezik egy nagyon szűk elméleti nyereség, mely mint látjuk egyrészt elméleti, másrészt esetleges,

- a nagy különbség a kiskereskedő benzinkutakhoz képest, hogy az egyetemes szolgáltatóknak az árampiacon, fenn kell tartaniuk az elektromos hálózatot, különben nem tudnák eljuttatni az áramot a fogyasztóhoz – igen ám! de ennek költsége van, és a szolgáltatók egyből jelezték is hogy a hálózatkarbantartásra már nem jut pénz,

- így hát az egyetemes szolgáltató karbantart és felemészti azt a piciny nyereségét is, mely a két árrés között keletkezett volna,

- a szolgáltatók csak bízni tudtak benne, hogy a lakossági üzletágon elszenvedett veszteséget kompenzálja majd a nagyfogyasztói szegmens (vállalatok, önkormányzatok, kórházak) nyeresége,

- 2021. decemberétől azonban a legkisebb kis- és középvállalatok is „rezsicsökkentett” áron vásárolhatják az áramot az egyetemes szolgáltatótól – amennyiben addigi szolgáltatójukkal szerződést tudnak bontani – egészen 2022. június végéig,¹⁶

- 2021. október végén be is következett az első csőd a hazai piacon működő elektromos áram szolgáltatók piacán.¹⁷

() az árak hullámzása (ciklikusság)

Tudjuk, hogy a gazdaságban az árak hullámzása figyelhető meg. Pl. egyik évben olcsóbban, másik évben drágábban veszünk körtét, aztán van hogy egész sokáig csak drágán, míg a következő pár évben megint olcsóbban. Mi lehet a háttérben?

Ha túl kevés volt a csapadék kevés lesz a termés, ha túl sok volt a csapadék a termés megrothadhat a fán – azaz mindkét esetben kevesebb lesz a termés, vagyis emelkednek az árak. De ha kártevő támadja meg a fát, és évekig nem lehet visszaszorítani a „kis nyavalyást” nos, akkor évekig kevesebb lesz a termés, így magasabb az ár. S ha végre lesz pár év, mikor optimálisak a körülmények, akkor nagyon magas terméshozam érhető el, viszont ha valamiből sok van a piacon, akkor annyak alacsonyabb az ára.

Persze ez most csak a kínálati oldali példa. A kereslet ugyanúgy meghatározó, hiszen ha épp senki sem akar körtét venni, akkor a termelők jobb híján csökkentik az árat (vagy épp tárolják az adott terméket, ha ez [a termék jellegéből és/vagy a tárolási kapacitásokból fakadóan] lehetséges).

Hasonlóképp működik ez a piac többi termékével (olaj, gáz, stb.) is, csak másabb tényezők mozgatják a kitermelhető mennyiséget, és ennek következtében az árat. Ilyen tényezők lehetnek: energiahordozót kitermelő nagyhatalmak egymással folytatott játszmái, a kitermelés költsége (hagyományos vs. palagáz), az energiahordozó iránt megugró (vagy épp visszaeső) kereslet, gazdaságpolitikai vagy épp környezetstratégiai irányvonalak (ESG), geopolitikai helyzet (háborúk).

A gazdaságban természetesen minden mindennel összefügg. Az árak változása lehet az egyik tényező, mely hatást gyakorol a gazdaság ciklikusságára. Ugyanakkor az árváltozás mint tényező, megjelenhet a kiváltó vagy éppen a következmény oldalon is egy-egy gazdasági ciklus vonatkozásában.

() források

Az információgyűjtést úgy kezdtem, hogy letöltöttem az MVM honlapjáról az elérhető két utolsó üzleti év beszámolóját, azonban ezekhez nem találtam kiegészítő mellékletet (mely az adatértelmezés segítésére szolgál). Ezt követően a e-beszamolo portálról letöltöttem az utolsó 10 üzleti év beszámolóit, ahol ilyen nem volt, ott a kiegészítő mellékletet, azonban ezek mind az MVM csoportszintű adatait mutatták. Továbbá az sem segítette a kutatást, hogy az állami társaságok 1-2 évente nevet váltanak, (papíron átalakulnak), így nem minden esetben áll rendelkezésre nyilvános beszámoló az előző évekről.

Bogarásztam az említett dokumentumokat, hátha ki tudok valamit szűrni a közvetített szolgáltatások vagy a vevő értékvesztések sorokból, stb. De, mivel az orosz gázimport beszerzési ára államtitok, így természetesen a beszámolók sem adhatnak következtetésre alkalmas adatokat, megfogalmazásokat.

Így végül gazdasági portálok szakmai cikkeiből és korábban gyűjtött információimból próbáltam következtetéseket levonni. Illetve rengeteg, az energiapiac (gáz és áram) működésére vonatkozó információt próbáltam begyűjteni, végiggondolni; hogy megérthessem a folyamatok működését, hiszen ez mégiscsak ismeretlen terep számomra.

---------

forrás:

1 https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211111/gulyas-gergely-szazmilliardokba-kerulhet-a-rezsicsokkentes-kibovitese-a-tavhoszektor-is-szamithat-allami-segitsegre-510332

2 https://index.hu/gazdasag/2012/12/12/e.on/

3 https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220126/kiszamoltuk-tobb-szazmilliard-forintba-kerul-a-rezsicsokkentes-az-adofizetoknek-sok-mulik-putyin-ukrajnai-lepesen-is-523039

4 https://mvm.hu/hu-HU/Befektetoknek/PenzugyiBeszamolok 2019. évről, 171. oldal

5 https://bet.hu/site/newkib/hu/2021.12./Tajekoztatas_az_MVM_Zrt.-nel_lezajlott_208_milliard_forint_osszegu_tokeemelesrol_128657567

6 https://www.youtube.com/watch?v=kZS6PNA4vmM

7 https://www.youtube.com/watch?v=e-goP4a4nUM

8 https://www.kormanyhivatal.hu/download/2/09/01000/Lakoss%C3%A1gi%20t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3.pdf

9 https://ceenergy.hu/Bemutatkozas

10 https://fgsz.hu/a-foldgazrol/a-foldgaz-szerepe/statisztikai-adatok