A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 1_A államadósság

 

Ismeretségi körben gyakran felmerül témaként Magyarország gazdasági helyzete, gazdaságpolitikája. Felötlött bennem, hogy írhatnék néhány rövid bejegyzést ennek kapcsán. Mindezt a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

Az elmúlt évtized alatt számtalanszor hallhattuk, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Illetve van olyan ismerősöm is, aki megfogalmazta, hogy ez bizonyára így is van, hiszen ő sokkal jobban él, mint 12 évvel ezelőtt. Nos, nézzük mi áll a „magyar gazdasági csoda” és a növekvő jólét hátterében!

 

Meglátásom szerint a Fidesz által sugallt „javuló gazdasági helyzet érzet”nek 3 fő forrása/motorja azonosítható:

A) duplájára megugró államadósság

B) jelentős EU támogatások

C) az elmúlt 100 év leghosszabb (2009-2019) világgazdasági növekedési ciklusa.

 

A) államadósság

A magyar Államadósságkezelő Központ (ÁKK) honlapján közzétett adatok szerint a magyar bruttó államadósság a 2010-es szintről (21 284 milliárd forint) 2021 végére a duplájára (42 527 milliárd forint)  emelkedett. Az ÁKK által publikált adatok a kormány, az ellenzék és az EU által egyaránt elfogadottak. (Az EU a számítási metodika kapcsán eltérő állásponton van, de erre most nem térnék ki.)

Dícséretes a magyar kormány részéről (pontosabban inkább az ÁKK-nak jár az érdem), hogy az adósságszerkezetet megpróbálták eltolni a forint alapú túlsúly felé. Szintén elismerésre méltó a szándék, hogy fontos (sőt, alaptörvénybe illesztett) célként lett kitűzve az államadósság GDP arányos csökkentése, melynek sikerességéről bőszen publikált is a kormány 2012-től 2019 végéig. Azonban onnantól kezdve a GDP arányos változás, nem lett ilyen formában kommunikálva a lakosság felé (nehogy a szakmán kívül másnak is feltűnhessen az újra növekvő arány), és még a csökkentést szabályozó törvényt is (gyakorlatilag a feleslegessé válás szintjéig) felpuhították.

A GDP arányos államadósság számítását talán úgy lehet a legkézzelfoghatóbban bemutatni, hogy az államadósságot elosztjuk az adott ország által egy év alatt megtermelt „jövedelemmel”. A növekvő adósság tehát növekvő arányt és „nagyobb gondot” jelent. Hazánk esetében ez az arány az elmúlt évben 80% körül ingadozott. Ez azt jelenti, hogy az ország által egy év alatt előállított 100 egységnyi értékre 80 egységnyi adósságállomány jut.

Meg kell azonban jegyeznünk, ha a nemzet által megtermelt érték (GDP) nagyobb mértékben nő, mint az adósság, úgy növekvő államadósság mellett is csökkenhet a GDP arányos mutató. Ez látható a lenti ábrán is, ahol a két diagrammot egy grafikonra helyeztem. Vagyis, bár Magyarország bruttó államadóssága évről-évre nő, vannak olyan időszakok, amikor a GDP arányos államadóság csökkenést mutat.

Valamint meg kell említeni, hogy nagy jelentőséggel bír, hogy az államadósságot (a felvett hiteleket) mire fordítjuk. Amennyiben termelő beruházásokat valósítunk meg belőle, melyek magasabb jövedelemtermelő képeséggel bírnak, mint a felvett hitelek kamatai, úgy hosszú távon a hitelfelvétel megtérül, visszafizethetővé válik, majd az adósságállomány folyamatos csökkentésére fordítható. Azonban, ha alacsony megtérülésű (pl. stadionépítés) vagy jóléti kiadások (mint a rendszerváltás előtt) finanszírozására fordítjuk a felvett hiteleket, akkor már középtávon egyre komolyabb gondokkal szembesülhetünk.

Fontos természetesen az is, hogy az állam milyen kamatok mellett tud hitelt felvenni. Ezt alapvetően befolyásolja az adott ország gazdasági teljesítménye, valamint politikai stabilitása. Mindezek mellett is nagyon változó lehet az, hogy a különböző időszakokban milyen kamat mellett jut hitelhez az állam. Ez függhet belső (pl. gazdasági teljesítmény), vagy külső tényezőktől (pl. egy világszintű, vagy akárcsak regionális gazdasági sokk, vagy akár háborús helyzet jelentősen megnöveli az adott régió országainak kockázatát és ezáltal a fizetendő kamatot is).

  

Összegezve tehát az A) pontot elmondható, hogy az államadósság bruttó állománya a duplájára, GDP arányos szintje, pedig – a jelenlegi kormány által kritizált – 2009-es szintre emelkedett.

 

Egy nem közgazdász magyar állampolgár számára ebből kiemelve a lényeget: amennyiben én úgy finanszírozom a jólét-érzetem, hogy közben az adósságom a duplájára növelem, és az adósság-visszafizető képességem sem nő, abban az esetben még hátrább is vagyok, mint ahonnan indultam; hiszen hosszú távon felemészt az adósságom és annak kamatterhei (adósságcsapda).

 

Tehát a FIDESZ állításával szemben: Magyarország nem előre ment, hátra.

Azaz Magyarország NEM teljesít jobban az államadósság tekintetében.

 

kép: saját fotó és szerkesztés

Látható tehát, hogy az államadósság GDP arányos szintje visszaemelkedett a 12 évvel ezelőtti szintre. De ezt egy nagyon hosszú növekedési és egy rövidebb recesszív szakasz mellett tette. Mi történik, ha rövidülnek a növekedési fázisok?!

-> csökkenő GDP + növekvő bruttó államadósság = elszálló GDP arányos államadósság !!!

 

Mit is jelent ez?

- ha egy ország gazdasági növekedése lassul, netán visszaesik

- vagyis az ország által „megtermelt érték” az előző évihez képest, csak ’kicsit nő’ vagy csökken

- akkor 100 egység helyett pl. 95-ből kell 80-at adósságtörlesztésre fordítani

- így 20 egység helyett 15-öt tud elkölteni: oktatásra, egészségügyre, szociális juttatásra, stb.

- s ha ez nem elég a kiadásokra (mert nem elég, és ebből keletkezik az adósság)

- akkor még több hitelt kényszerül felvenni

- ahhoz, hogy ugyanannyiból vagy kevesebből próbáljon magasabb eredményt elérni

- vagyis növekedése erősen be van korlátozva.

 

Így tehát a magasan rögzült adósságállomány nagy kockázata, hogy a GDP termelésben kicsi negatív eltérés is érezhetően fájdalmas változást idéz elő.

Márpedig Magyarország adósságállománya jelenleg magas, a gazdasági stagnálás (esetleg visszaesés) kockázata – a háborús helyzet nélkül is – jelentős. Ráadásul a világgazdasági környezet a következő években valószínűleg már közel sem lesz olyan támogató, mint a 2010-2019-es időszakban.

Így akárki is lesz kormányon, az elkövetkező 4-12 évben, lehetőségeit erősen bekorlátozza a Fidesz irányítása alatt felhalmozott hatalmas adósságállomány.

 

És akkor még nem is beszéltünk a devizában felvett adósságállomány kamattörlesztéseinek azon növekményéről, melyet a gyengébb forint idéz elő – de ez mára már minden magyar ember számára ismert a devizahitel tárgyköréből…

 

---------

forrás:

https://akk.hu/statisztika/allamadossag-finanszirozas/allamhaztartas-maastrichti-adossaga