Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget
előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár
a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető
legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)
Meglátásom szerint a Fidesz által sugallt „javuló
gazdasági helyzet érzet”nek 3 fő forrása/motorja azonosítható:
A) duplájára megugró államadósság
B) jelentős EU támogatások
C) az elmúlt 100 év leghosszabb (2009-2019)
világgazdasági növekedési ciklusa.
C) hosszú
világgazdasági növekedési ciklus
A 2008-ban kiteljesedő „jelzálogpiaci válságot”
követően a világ nagy gazdaságai számos és erőteljes gazdaság-támogató intézkedést
vezettek be, melyek nem csak saját gazdaságuk felpörgetését eredményezték, de
hatásuk tovagyűrűzött a kisebb (és nyitott gazdasággal rendelkező) országokra –
köztük hazánkra – is. S ez a gazdasági felfutás kitartott egészen 2019-ig.
a) kicsi, nyitott gazdaság
Hazánk egy kicsiny, de nyitott gazdasággal
rendelkező ország. A nyitott kb. annyit tesz, hogy folyamatos gazdasági
kapcsolatban állunk a külfölddel. A Magyarországon működő nagyvállalatok
termelésének (és szolgáltatásainak) jelentős részét teszik ki a külföldi
megrendelések (exportálunk) és természetesen mi is rendelünk meg külföldről
termékeket, szolgáltatásokat (importálunk). A kicsiny gazdaság pedig annyit
tesz, hogy világgazdasági szerepünk nem meghatározó, nem mi irányítunk.
Ha a világgazdaság felfutó ágban van, a hazánkban
működő cégekhez is több megrendelés fut be, gépjárművekre (Suzuki, Audi,
Mercedes, Rába), gyógyszerekre (Richter), pénzügyi szolgáltatásokra (OTP),
mezőgazdasági termékekre (bor, primőr zöldségek, tejes bárány, szalámi, stb.).
Gazdasági recessziók idején pedig természetesen megcsappanhat a megrendelések
mennyisége.
Vagyis,
attól, hogy sok a megrendelésem, még nem állíthatom magamról, hogy „Jani jobban
teljesít”. Mint ahogy szűkösebb időkben sem azért nem gyártok több bútort, mert
nem lennék rá képes. Egyszerűen a hozzám beérkező megrendelések száma külső
adottság. Azaz függök a környezetem gazdasági helyzetétől, mint ahogyan
Magyarország is a világgazdaság állapotától.
b) néhány világgazdasági alapfolyamat
Ha hazánkban drágul a takarmány ára, akkor az
beépül a vágóállat árakba, majd végül a húskészítmények áraiba is. Hasonlóan, ha
külföldről importálunk nyersanyagot (vagy félkész terméket), akkor annak
árváltozása beépül az itt előállított termékek árának változásába. Pl. a
kínából behozott acéláru árának változása az itthon előállított gépek árába,
vagy a külföldről behozott üzemanyag árának növekedése megemeli az itthoni
fuvarozás árát, de ha a külföldi késztermékek (telefon, laptop) árai nőnek és
azokat importáljuk, az ugyanúgy növeli a hazai árakat. Ezen felsorolt hatásokat
nevezzük importinflációnak.
És ha már világgazdaság és külkereskedelem,
említést kell tennünk a valuta árfolyamokról. Nagyon röviden: ha egy vállalat
külföldre termel (exportál), akkor ő külföldi pénznemben kapja bevételét, és
minél erősebb a külföldi valuta (azaz, minél gyengébb a forint), az átváltáskor
annál több forintot kap egy külföldi pénzegységért cserébe -> tehát az
exportőr cégeknek hasznos a gyenge forint.
Fordított esetben, ha egy vállalat (vagy te, kedves
olvasó) behoz termékeket, akkor minél drágábban tud beszerezni egy egységnyi
külföldi pénzt, annál drágábban tud külföldről terméket vásárolni -> vagyis
számára hátrányos a gyenge magyar forint.
No de mitől függ egy adott ország valutájának
(devizájának) árfolyama (pl. EURHUF)? Természetesen függ az adott ország
gazdaságpolitikájától, az abból eredő gazdasági mutatóktól (infláció, GDP, munkanélküliség),
a politikai stabilitástól, a jegybanki alapkamattól.
Pl. ha egy országban magas a kamat, akkor többen
„viszik oda” a pénzüket, ám ahhoz hogy magyar forintban helyezzenek el betétet,
előbb át kell váltaniuk pénzüket, azaz forintot kell vásárolniuk, viszont ha
valamiből sokan szeretnének vásárolni, akkor annak felmegy az ára, ennek révén
tehát erősödhet az adott pénznem. A játék azonban kétélű, mert ha megrendül a
bizalom (pl. háborús helyzet a régióban), akkor mindenki gyorsan el
szeretné vinni a pénzét egy biztonságosabbnak tűnő országba és gyorsan
kiveszik, átváltják forintjukat, azaz eladnak forintot nagy mennyiségben, ezzel
pedig jelentősen gyengülhet a HUF.
Viszont, ha a nagy játékosok eszköze az állampapír
hozama épp azért lesz magas, mert nem akar hitelezni az államnak senki, akkor
attól, hogy végül a magas kamat hatására akad is befektető, még nem nő meg a
bizalom és nem erősödik a deviza. A dolog tehát nagyon összetett; és még számos
érdekes és mély részletet lehetne említeni – terjedelmi korlát miatt azonban ez
most elmarad.
Az Orbán V. által felvázolt „magyar gazdasági
csoda” tehát nem létezik. A „Magyarország jobban teljesít” szöveg valótlan
dolgot sugall és félrevezető. Mert, ahogy a 2008-as vagy a 2019-es válságot sem
a Fidesz idézte elő, és az ukrán-helyzet során sem azért zuhan minden részvény
árfolyama, mert hirtelen az összes magyar cég tönkrement, úgy a nagy
világgazdasági fellendüléseket sem kishazánk generálja. A Fidesz szerepe pedig mindegyik
esetben NULLA !
Ez persze nem azt jelenti, hogy a
gazdaságpolitikának nincs semmi jelentősége. Viszont mivel hazánk kicsiny,
nyitott gazdaság, így a világgazdasági folyamatoknak nem elindító vagy motorjai
vagyunk, sokkal inkább részesedői/elszenvedői. Azaz a gazdaságpolitikának ezen
hullámok előrejelzésében, jobb kihasználásában vagy éppen tompításában (ezáltal
a társadalmi különbségek csökkentésében) lenne nagyobb szerepe.
Lehetne persze akár meghatározó szerepünk is
egy-egy dologban, ehhez azonban valamiben kiválót kellene nyújtanunk, ennek
eléréséhez a megfelelő gazdaságpolitikai eszköz az oktatás és a
kutatás-fejlesztés ösztönzése, támogatása (lásd lentebb).
c) ciklikusság
A világgazdaságban a 2009-től 2019-ig tartó időszak
egy nagyon hosszú és nagyon erős gazdasági fellendülés volt. Ezt arra kellett
volna az országnak felhasználnia, hogy gazdaságilag megerősödik és komoly
tartalékot halmoz fel.
Nos, az 1_A fejezet GDP arányos államadósság
grafikonján viszont egyértelműen látszik, hogy a gazdasági recesszióból való
kilábaláshoz éppúgy meg kellett növelni államadósságunk arányát, mint azt a
2008-2009-es években láthattuk. Vagyis a gazdasági megerősödés bőven nem
teljesült.
Minden háztartás tudja, hogy jó időszakokban
félreteszünk, rosszabb időkben pedig feléljük a tartalékainkat. A nemzetek
gazdaságpolitikája esetén ezt nevezzük anticiklikus gazdaságpolitikának. Nos,
hazánk az elmúlt évtizedben ezzel teljesen szembe ment, s a jó időszakban is
még pluszban pörgette a gazdaságot – holott az állami megrendeléseket általában
a gyengébb időszakokban szokták a nemzeti költségvetésből megfinanszírozni,
hogy a bajba került vállalkozásokat megrendelésekkel lássák el. (Nem véletlen
tehát, hogy a 2019-es események során, a magyar gazdaságpolitika a hazai
szereplők számára legalacsonyabb szintű gazdasági támogatást nyújtó országok
között volt az EU-ban.)
d) hogy Magyarország tényleg jobban teljesítsen
Bár, a Fidesz vezetésével nem előre mentünk, inkább
hátra; azért lehet még kiút!
Jó példa lehet akár Japán, mely ország a II.
Világháborút követően a nulláról állt fel azáltal, hogy rengeteg erőforrást
tolt az oktatásba. Hazánkban az elmúlt 12 évben sajnos ennek pont az
ellenkezőjét láthattuk. De ha már Viktorunk az illiberális országokat tekinti
példának, ott van Kína, mely – nem feltétlenül mindig jogtisztán ugyan, de –
erőteljesen rálépett a technológia fejlődés útjára. Hazánk sajnos kutatás-fejlesztés
(K+F) terén bőven sereghajtó az EU-ban.
Pozitívumként kell azonban mindenképp megemlíteni,
az adott multinacionális társaságok régióiban kialakult duális képzést. (Még akkor
is, ha ez egyrészt a vállalatok igényéből fakadó – és nem kormányzati –
kezdeményezés volt. Másrészt pedig tudjuk, hogy nem újkeletű dolog, hiszen a
’90-es évek végén is működött már ilyesmi hazánkban, szakmai vagy nyári szakmai
gyakorlat néven.)
Azonban ideje lenne továbblépnünk, és elmozdulni a
magasabb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek irányába (nem csak autóipar
létezik); hogy ne csupán Európa (és esetleg Ázsia) összeszerelő üzeme legyünk! A
kezdeti szándék és a kezdőlépés jó volt ugyan, azonban „az, hogy valaki egyszer
jól használja a kalapácsot, még nem teszi indokolttá, hogy a későbbiek során is
mindent szögnek néz”.
Összegzés:
() hazánk gazdasága, kicsiny, nyitott gazdaság
() ebből fakadóan nem irányítjuk, csupán
részesülünk/elszenvedjük a világ folyamatait:
- gazdasági hullámok (fellendülés, recesszió)
- társadalmi változások (gazdasági migráció)
- politika (háborúk)
- természetföldrajzi hatások (természeti katasztrófák)
() az érkező negatív hatások tompítása és a
pozitívumok felerősítése csak úgy lehetséges, ha kevésbé függünk a
környezetünktől; kicsiny, nyitott gazdaságként erre egyetlen útként a
tudásintenzitás növelése mutatkozik megoldásként:
- oktatás
- kutatás + fejlesztés.
---------
forrás:
https://akk.hu/statisztika/allamadossag-finanszirozas/allamhaztartas-maastrichti-adossaga
https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=TIVA_2021_C1
https://www.oecd-ilibrary.org/education/education-at-a-glance-2021_0fab223e-en
Nagyon jó cikk Jani! Elolvastam, ajánlom mindenkinek!
VálaszTörlésKöszönöm!
VálaszTörlés