A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 1_C világgazdasági növekedési ciklus

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

Meglátásom szerint a Fidesz által sugallt „javuló gazdasági helyzet érzet”nek 3 fő forrása/motorja azonosítható:

A) duplájára megugró államadósság

B) jelentős EU támogatások

C) az elmúlt 100 év leghosszabb (2009-2019) világgazdasági növekedési ciklusa.

 

C) hosszú világgazdasági növekedési ciklus

 

A 2008-ban kiteljesedő „jelzálogpiaci válságot” követően a világ nagy gazdaságai számos és erőteljes gazdaság-támogató intézkedést vezettek be, melyek nem csak saját gazdaságuk felpörgetését eredményezték, de hatásuk tovagyűrűzött a kisebb (és nyitott gazdasággal rendelkező) országokra – köztük hazánkra – is. S ez a gazdasági felfutás kitartott egészen 2019-ig.

 

a) kicsi, nyitott gazdaság

 

Hazánk egy kicsiny, de nyitott gazdasággal rendelkező ország. A nyitott kb. annyit tesz, hogy folyamatos gazdasági kapcsolatban állunk a külfölddel. A Magyarországon működő nagyvállalatok termelésének (és szolgáltatásainak) jelentős részét teszik ki a külföldi megrendelések (exportálunk) és természetesen mi is rendelünk meg külföldről termékeket, szolgáltatásokat (importálunk). A kicsiny gazdaság pedig annyit tesz, hogy világgazdasági szerepünk nem meghatározó, nem mi irányítunk.

 

Ha a világgazdaság felfutó ágban van, a hazánkban működő cégekhez is több megrendelés fut be, gépjárművekre (Suzuki, Audi, Mercedes, Rába), gyógyszerekre (Richter), pénzügyi szolgáltatásokra (OTP), mezőgazdasági termékekre (bor, primőr zöldségek, tejes bárány, szalámi, stb.). Gazdasági recessziók idején pedig természetesen megcsappanhat a megrendelések mennyisége.

fotó: Clem Onojeghuo, https://www.pexels.com/hu-hu/foto/fa-kezmuvesseg-asztalos-acsmesterseg-175709/

Ha mondjuk az egyén szintjén szeretnék hasonlatot állítani: tegyük fel, hogy én egy asztalos vagyok. Ha a környékbelieknek jól megy, akkor rendelnek tőlem szép új ajtót igazi fából, asztalt, szekrényt, talán még székelykaput és faragott házszámtáblát is. Azonban, ha a környezetemben lévők gazdasági helyzete romlik, akkor úgy vannak vele, hogy kibír még az az asztal 2-3 évet, elnyekereg még az a kapu 4-5 évet, nem olyan szükséges az a cirádás háztábla.

 

Vagyis, attól, hogy sok a megrendelésem, még nem állíthatom magamról, hogy „Jani jobban teljesít”. Mint ahogy szűkösebb időkben sem azért nem gyártok több bútort, mert nem lennék rá képes. Egyszerűen a hozzám beérkező megrendelések száma külső adottság. Azaz függök a környezetem gazdasági helyzetétől, mint ahogyan Magyarország is a világgazdaság állapotától.

 

b) néhány világgazdasági alapfolyamat

 

Ha hazánkban drágul a takarmány ára, akkor az beépül a vágóállat árakba, majd végül a húskészítmények áraiba is. Hasonlóan, ha külföldről importálunk nyersanyagot (vagy félkész terméket), akkor annak árváltozása beépül az itt előállított termékek árának változásába. Pl. a kínából behozott acéláru árának változása az itthon előállított gépek árába, vagy a külföldről behozott üzemanyag árának növekedése megemeli az itthoni fuvarozás árát, de ha a külföldi késztermékek (telefon, laptop) árai nőnek és azokat importáljuk, az ugyanúgy növeli a hazai árakat. Ezen felsorolt hatásokat nevezzük importinflációnak.

fotó: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/apropenz-cent-csendelet-ermek-210679/

 

És ha már világgazdaság és külkereskedelem, említést kell tennünk a valuta árfolyamokról. Nagyon röviden: ha egy vállalat külföldre termel (exportál), akkor ő külföldi pénznemben kapja bevételét, és minél erősebb a külföldi valuta (azaz, minél gyengébb a forint), az átváltáskor annál több forintot kap egy külföldi pénzegységért cserébe -> tehát az exportőr cégeknek hasznos a gyenge forint.

Fordított esetben, ha egy vállalat (vagy te, kedves olvasó) behoz termékeket, akkor minél drágábban tud beszerezni egy egységnyi külföldi pénzt, annál drágábban tud külföldről terméket vásárolni -> vagyis számára hátrányos a gyenge magyar forint.

 

No de mitől függ egy adott ország valutájának (devizájának) árfolyama (pl. EURHUF)? Természetesen függ az adott ország gazdaságpolitikájától, az abból eredő gazdasági mutatóktól (infláció, GDP, munkanélküliség), a politikai stabilitástól, a jegybanki alapkamattól.

 

Pl. ha egy országban magas a kamat, akkor többen „viszik oda” a pénzüket, ám ahhoz hogy magyar forintban helyezzenek el betétet, előbb át kell váltaniuk pénzüket, azaz forintot kell vásárolniuk, viszont ha valamiből sokan szeretnének vásárolni, akkor annak felmegy az ára, ennek révén tehát erősödhet az adott pénznem. A játék azonban kétélű, mert ha megrendül a bizalom (pl. háborús helyzet a régióban), akkor mindenki gyorsan el szeretné vinni a pénzét egy biztonságosabbnak tűnő országba és gyorsan kiveszik, átváltják forintjukat, azaz eladnak forintot nagy mennyiségben, ezzel pedig jelentősen gyengülhet a HUF.

Viszont, ha a nagy játékosok eszköze az állampapír hozama épp azért lesz magas, mert nem akar hitelezni az államnak senki, akkor attól, hogy végül a magas kamat hatására akad is befektető, még nem nő meg a bizalom és nem erősödik a deviza. A dolog tehát nagyon összetett; és még számos érdekes és mély részletet lehetne említeni – terjedelmi korlát miatt azonban ez most elmarad.

saját fotó és szerkesztés

Összességében tehát, elmondható, hogy egy ország gazdasági helyzete millió szálon kapcsolódik/függ a többi ország gazdasági állapotától, vagyis a világgazdasági helyzettől. (És persze a politikaitól, társadalmitól, stb. is.) Egy kicsiny, nyitott gazdaság – mint például hazánk – pedig csaknem teljes mértékben kiszolgáltatott az erősebb gazdaságokból induló jelentős gazdasági hullámoknak. Legyenek azok fellendülések vagy hanyatlások. Azaz, Magyarország nem vezeti a világgazdaságot, csupán részesül a jó (időnként pedig a rossz) világgazdasági ciklusokból.

 

Az Orbán V. által felvázolt „magyar gazdasági csoda” tehát nem létezik. A „Magyarország jobban teljesít” szöveg valótlan dolgot sugall és félrevezető. Mert, ahogy a 2008-as vagy a 2019-es válságot sem a Fidesz idézte elő, és az ukrán-helyzet során sem azért zuhan minden részvény árfolyama, mert hirtelen az összes magyar cég tönkrement, úgy a nagy világgazdasági fellendüléseket sem kishazánk generálja. A Fidesz szerepe pedig mindegyik esetben NULLA !

 

Ez persze nem azt jelenti, hogy a gazdaságpolitikának nincs semmi jelentősége. Viszont mivel hazánk kicsiny, nyitott gazdaság, így a világgazdasági folyamatoknak nem elindító vagy motorjai vagyunk, sokkal inkább részesedői/elszenvedői. Azaz a gazdaságpolitikának ezen hullámok előrejelzésében, jobb kihasználásában vagy éppen tompításában (ezáltal a társadalmi különbségek csökkentésében) lenne nagyobb szerepe.

Lehetne persze akár meghatározó szerepünk is egy-egy dologban, ehhez azonban valamiben kiválót kellene nyújtanunk, ennek eléréséhez a megfelelő gazdaságpolitikai eszköz az oktatás és a kutatás-fejlesztés ösztönzése, támogatása (lásd lentebb).

c) ciklikusság

 

A világgazdaságban a 2009-től 2019-ig tartó időszak egy nagyon hosszú és nagyon erős gazdasági fellendülés volt. Ezt arra kellett volna az országnak felhasználnia, hogy gazdaságilag megerősödik és komoly tartalékot halmoz fel.

Nos, az 1_A fejezet GDP arányos államadósság grafikonján viszont egyértelműen látszik, hogy a gazdasági recesszióból való kilábaláshoz éppúgy meg kellett növelni államadósságunk arányát, mint azt a 2008-2009-es években láthattuk. Vagyis a gazdasági megerősödés bőven nem teljesült.

 

Minden háztartás tudja, hogy jó időszakokban félreteszünk, rosszabb időkben pedig feléljük a tartalékainkat. A nemzetek gazdaságpolitikája esetén ezt nevezzük anticiklikus gazdaságpolitikának. Nos, hazánk az elmúlt évtizedben ezzel teljesen szembe ment, s a jó időszakban is még pluszban pörgette a gazdaságot – holott az állami megrendeléseket általában a gyengébb időszakokban szokták a nemzeti költségvetésből megfinanszírozni, hogy a bajba került vállalkozásokat megrendelésekkel lássák el. (Nem véletlen tehát, hogy a 2019-es események során, a magyar gazdaságpolitika a hazai szereplők számára legalacsonyabb szintű gazdasági támogatást nyújtó országok között volt az EU-ban.)

 

d) hogy Magyarország tényleg jobban teljesítsen

 

Bár, a Fidesz vezetésével nem előre mentünk, inkább hátra; azért lehet még kiút!

Jó példa lehet akár Japán, mely ország a II. Világháborút követően a nulláról állt fel azáltal, hogy rengeteg erőforrást tolt az oktatásba. Hazánkban az elmúlt 12 évben sajnos ennek pont az ellenkezőjét láthattuk. De ha már Viktorunk az illiberális országokat tekinti példának, ott van Kína, mely – nem feltétlenül mindig jogtisztán ugyan, de – erőteljesen rálépett a technológia fejlődés útjára. Hazánk sajnos kutatás-fejlesztés (K+F) terén bőven sereghajtó az EU-ban.

El kell ismerni, Orbán Viktor és a Fidesz gazdaságpolitikusai próbálkoztak ugyan a „kínai mintával”. Merthogy a külföldi vállalatok hazánkba csábításának egyik mögöttes fő indoka, hogy a hazánkban letelepedő vállalatok magas technológiai tudása a beszállítói láncon keresztül átszivárog a helyi gazdaságba. Bár az itt működő külföldi vállalatokkal konkurálni képes társaságok ugyan nem is jönnek létre egyelőre; azonban a megszerzett magasabb technológiai tudás révén, a beszállítók a későbbiek során már megállhatják a helyüket a nemzetközi vizeken is. Nos, ez volt az eszme, azonban ez sajnos az elmúlt 20 év során sem igazán látszik megvalósulni. (A kínaihoz hasonló szintű technológiai robbanást legalábbis biztos, hogy nem érzékelünk.)

 

Pozitívumként kell azonban mindenképp megemlíteni, az adott multinacionális társaságok régióiban kialakult duális képzést. (Még akkor is, ha ez egyrészt a vállalatok igényéből fakadó – és nem kormányzati – kezdeményezés volt. Másrészt pedig tudjuk, hogy nem újkeletű dolog, hiszen a ’90-es évek végén is működött már ilyesmi hazánkban, szakmai vagy nyári szakmai gyakorlat néven.)

 

Azonban ideje lenne továbblépnünk, és elmozdulni a magasabb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek irányába (nem csak autóipar létezik); hogy ne csupán Európa (és esetleg Ázsia) összeszerelő üzeme legyünk! A kezdeti szándék és a kezdőlépés jó volt ugyan, azonban „az, hogy valaki egyszer jól használja a kalapácsot, még nem teszi indokolttá, hogy a későbbiek során is mindent szögnek néz”.

 

Összegzés:

() hazánk gazdasága, kicsiny, nyitott gazdaság

() ebből fakadóan nem irányítjuk, csupán részesülünk/elszenvedjük a világ folyamatait:
- gazdasági hullámok (fellendülés, recesszió)

- társadalmi változások (gazdasági migráció)

- politika (háborúk)

- természetföldrajzi hatások (természeti katasztrófák)

() az érkező negatív hatások tompítása és a pozitívumok felerősítése csak úgy lehetséges, ha kevésbé függünk a környezetünktől; kicsiny, nyitott gazdaságként erre egyetlen útként a tudásintenzitás növelése mutatkozik megoldásként:

- oktatás

- kutatás + fejlesztés.

 

Tehát, ha valóban azt akarjuk, hogy „Magyarország jobban teljesítsen”, akkor: tanulás, tanulás, tanulás! Valamint az oktatásra fordított összeg növelése (pl. a stadionok és kisvasút helyett) és hatékony felhasználása.

 

 

---------

forrás:

https://akk.hu/statisztika/allamadossag-finanszirozas/allamhaztartas-maastrichti-adossaga

https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=TIVA_2021_C1

https://www.oecd-ilibrary.org/education/education-at-a-glance-2021_0fab223e-en

 

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 1_B EU támogatások

 

Gazdaságpolitikai meglátásaim, a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

  

Meglátásom szerint a Fidesz által sugallt „javuló gazdasági helyzet érzet”nek 3 fő forrása/motorja azonosítható:

A) duplájára megugró államadósság

B) jelentős EU támogatások

C) az elmúlt 100 év leghosszabb (2009-2019) világgazdasági növekedési ciklusa.

  

B) EU támogatások

 

Magyarország az EU csatlakozástól 2020 végéig, több mint négyszer annyi támogatásban részesült, mint amennyit az EU költségvetésébe befizetett. (Befizetés: 16 896 millió euró, kapott támogatás: 70 468 millió euró.)

Az ábrán számolgatás nélkül, szabad szemmel is jól látható, hogy a kapott támogatások jelentős része, a Fidesz utolsó három ciklusára esik. A 2010-2020-as időszak nettó szaldója összesen kb. 46,5 milliárd euró.

 

Némi számolgatás után pedig arra a következtetésre ragadtatja el magát az ember (a szerző), hogy a 2010-2020-as időszakban, az évről-évre kapott EU támogatások nettósított összege (jelentős hullámzással ugyan, de) lefedi az éves GDP növekmények csaknem egészét.

 

adatok és grafikon: hungary.representation.ec.europa.eu

Szerencsére, mára a legtöbben már nem vitatják hazánk nettó kedvezményezett státuszát. Azonban úgy vallják, hogy a hazánkban működő Nyugat-európai társaságok az itt megtermelt haszon nagy részét hazautalják, s így végsősoron mégis csak vesztesei vagyunk az EU tagságnak – majd levonják a következtetést, hogy ki kellene lépnünk az Unióból. 

Egyrészt, tegyük a kezünket a szívünkre és nyilatkozzunk, ha nekünk lenne külföldön vállalkozásunk, mi hazautalnánk-e az ott megtermelt haszon egy részét (a szükséges újrabefektetésen felül). Valószínűleg igen.

Másrészt, ha valóban kilépnénk az EU-ból, ezen társaságok elhagynák-e az országot? Valószínűleg nem (és valószínűleg nem is szeretnénk). Vagyis az itt megtermelt haszon egy részének kitalicskázása ugyanúgy megmaradna. Ráadásul a kilépés következtében megjelenő vámok és adók hatására, ezen nagy társaságok, nyeresége még csökkenne is, így lehetséges, hogy mindez kevesebb munkavállalóval, vagy csökkentett bértömeggel járna.

Kilépésünkkel az EU tagságunkból fakadó nettó haszonélvezeti pozíciónk viszont eltűnne.

 

Ha engem rendszeresen jelentős pénzösszeggel támogat a nagybátyám, és én ebből vásárolok mindenfélét (akár hasznos dolgokat is), attól még az eredmény nem az én érdemem. Vagyis az, hogy hazánk jelentős fejlesztéseket finanszíroz EU támogatások felhasználásával, még nem jelenti azt, hogy Magyarország jobban teljesít, maximum csupán annyit, hogy a támogatásokat okosan használjuk fel.

 

Utóbbi kapcsán találunk azért ellenpéldát a magyar és/vagy EU-s forrású közbeszerzéseknél egyaránt:

- értelmetlen projektek (40cm magas kilátó),

- túlárazások (2009-2015 között, egyes esetekben akár 140-320%),

- valós verseny nélkül megnyert közbeszerzések, egyetlen kormányközeli pályázóval (2019-ben 51%).

 ----------

források:

https://hungary.representation.ec.europa.eu/strategia-es-prioritasok/az-eu-koltsegvetese-magyarorszagon_hu

https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20160310/a-kozbeszerzeseknel-140-320-kozotti-tularazas-is-lehet-228543

https://transparency.hu/wp-content/uploads/2021/01/TI-Magyarorszag_CPI-2020_jelentes.pdf

https://civitasintezet.hu/wp-content/uploads/2021/01/fekete_konyv.pdf

 

 

A Fidesz gazdaságpolitikai csúsztatásai - 1_A államadósság

 

Ismeretségi körben gyakran felmerül témaként Magyarország gazdasági helyzete, gazdaságpolitikája. Felötlött bennem, hogy írhatnék néhány rövid bejegyzést ennek kapcsán. Mindezt a közérthetőséget előtérbe helyezve, lehetőleg adatözön és szakzsargon nélkül – ezáltal, akár a szigorúan vett szakmaiság esetleges sérülése mellett is –, a lehető legrövidebben összefoglalva. (szint: ismeretterjesztő, típus: véleményező)

 

Az elmúlt évtized alatt számtalanszor hallhattuk, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Illetve van olyan ismerősöm is, aki megfogalmazta, hogy ez bizonyára így is van, hiszen ő sokkal jobban él, mint 12 évvel ezelőtt. Nos, nézzük mi áll a „magyar gazdasági csoda” és a növekvő jólét hátterében!

 

Meglátásom szerint a Fidesz által sugallt „javuló gazdasági helyzet érzet”nek 3 fő forrása/motorja azonosítható:

A) duplájára megugró államadósság

B) jelentős EU támogatások

C) az elmúlt 100 év leghosszabb (2009-2019) világgazdasági növekedési ciklusa.

 

A) államadósság

A magyar Államadósságkezelő Központ (ÁKK) honlapján közzétett adatok szerint a magyar bruttó államadósság a 2010-es szintről (21 284 milliárd forint) 2021 végére a duplájára (42 527 milliárd forint)  emelkedett. Az ÁKK által publikált adatok a kormány, az ellenzék és az EU által egyaránt elfogadottak. (Az EU a számítási metodika kapcsán eltérő állásponton van, de erre most nem térnék ki.)

Dícséretes a magyar kormány részéről (pontosabban inkább az ÁKK-nak jár az érdem), hogy az adósságszerkezetet megpróbálták eltolni a forint alapú túlsúly felé. Szintén elismerésre méltó a szándék, hogy fontos (sőt, alaptörvénybe illesztett) célként lett kitűzve az államadósság GDP arányos csökkentése, melynek sikerességéről bőszen publikált is a kormány 2012-től 2019 végéig. Azonban onnantól kezdve a GDP arányos változás, nem lett ilyen formában kommunikálva a lakosság felé (nehogy a szakmán kívül másnak is feltűnhessen az újra növekvő arány), és még a csökkentést szabályozó törvényt is (gyakorlatilag a feleslegessé válás szintjéig) felpuhították.

A GDP arányos államadósság számítását talán úgy lehet a legkézzelfoghatóbban bemutatni, hogy az államadósságot elosztjuk az adott ország által egy év alatt megtermelt „jövedelemmel”. A növekvő adósság tehát növekvő arányt és „nagyobb gondot” jelent. Hazánk esetében ez az arány az elmúlt évben 80% körül ingadozott. Ez azt jelenti, hogy az ország által egy év alatt előállított 100 egységnyi értékre 80 egységnyi adósságállomány jut.

Meg kell azonban jegyeznünk, ha a nemzet által megtermelt érték (GDP) nagyobb mértékben nő, mint az adósság, úgy növekvő államadósság mellett is csökkenhet a GDP arányos mutató. Ez látható a lenti ábrán is, ahol a két diagrammot egy grafikonra helyeztem. Vagyis, bár Magyarország bruttó államadóssága évről-évre nő, vannak olyan időszakok, amikor a GDP arányos államadóság csökkenést mutat.

Valamint meg kell említeni, hogy nagy jelentőséggel bír, hogy az államadósságot (a felvett hiteleket) mire fordítjuk. Amennyiben termelő beruházásokat valósítunk meg belőle, melyek magasabb jövedelemtermelő képeséggel bírnak, mint a felvett hitelek kamatai, úgy hosszú távon a hitelfelvétel megtérül, visszafizethetővé válik, majd az adósságállomány folyamatos csökkentésére fordítható. Azonban, ha alacsony megtérülésű (pl. stadionépítés) vagy jóléti kiadások (mint a rendszerváltás előtt) finanszírozására fordítjuk a felvett hiteleket, akkor már középtávon egyre komolyabb gondokkal szembesülhetünk.

Fontos természetesen az is, hogy az állam milyen kamatok mellett tud hitelt felvenni. Ezt alapvetően befolyásolja az adott ország gazdasági teljesítménye, valamint politikai stabilitása. Mindezek mellett is nagyon változó lehet az, hogy a különböző időszakokban milyen kamat mellett jut hitelhez az állam. Ez függhet belső (pl. gazdasági teljesítmény), vagy külső tényezőktől (pl. egy világszintű, vagy akárcsak regionális gazdasági sokk, vagy akár háborús helyzet jelentősen megnöveli az adott régió országainak kockázatát és ezáltal a fizetendő kamatot is).

  

Összegezve tehát az A) pontot elmondható, hogy az államadósság bruttó állománya a duplájára, GDP arányos szintje, pedig – a jelenlegi kormány által kritizált – 2009-es szintre emelkedett.

 

Egy nem közgazdász magyar állampolgár számára ebből kiemelve a lényeget: amennyiben én úgy finanszírozom a jólét-érzetem, hogy közben az adósságom a duplájára növelem, és az adósság-visszafizető képességem sem nő, abban az esetben még hátrább is vagyok, mint ahonnan indultam; hiszen hosszú távon felemészt az adósságom és annak kamatterhei (adósságcsapda).

 

Tehát a FIDESZ állításával szemben: Magyarország nem előre ment, hátra.

Azaz Magyarország NEM teljesít jobban az államadósság tekintetében.

 

kép: saját fotó és szerkesztés

Látható tehát, hogy az államadósság GDP arányos szintje visszaemelkedett a 12 évvel ezelőtti szintre. De ezt egy nagyon hosszú növekedési és egy rövidebb recesszív szakasz mellett tette. Mi történik, ha rövidülnek a növekedési fázisok?!

-> csökkenő GDP + növekvő bruttó államadósság = elszálló GDP arányos államadósság !!!

 

Mit is jelent ez?

- ha egy ország gazdasági növekedése lassul, netán visszaesik

- vagyis az ország által „megtermelt érték” az előző évihez képest, csak ’kicsit nő’ vagy csökken

- akkor 100 egység helyett pl. 95-ből kell 80-at adósságtörlesztésre fordítani

- így 20 egység helyett 15-öt tud elkölteni: oktatásra, egészségügyre, szociális juttatásra, stb.

- s ha ez nem elég a kiadásokra (mert nem elég, és ebből keletkezik az adósság)

- akkor még több hitelt kényszerül felvenni

- ahhoz, hogy ugyanannyiból vagy kevesebből próbáljon magasabb eredményt elérni

- vagyis növekedése erősen be van korlátozva.

 

Így tehát a magasan rögzült adósságállomány nagy kockázata, hogy a GDP termelésben kicsi negatív eltérés is érezhetően fájdalmas változást idéz elő.

Márpedig Magyarország adósságállománya jelenleg magas, a gazdasági stagnálás (esetleg visszaesés) kockázata – a háborús helyzet nélkül is – jelentős. Ráadásul a világgazdasági környezet a következő években valószínűleg már közel sem lesz olyan támogató, mint a 2010-2019-es időszakban.

Így akárki is lesz kormányon, az elkövetkező 4-12 évben, lehetőségeit erősen bekorlátozza a Fidesz irányítása alatt felhalmozott hatalmas adósságállomány.

 

És akkor még nem is beszéltünk a devizában felvett adósságállomány kamattörlesztéseinek azon növekményéről, melyet a gyengébb forint idéz elő – de ez mára már minden magyar ember számára ismert a devizahitel tárgyköréből…

 

---------

forrás:

https://akk.hu/statisztika/allamadossag-finanszirozas/allamhaztartas-maastrichti-adossaga

OTP: rövid távon long, közép távra erős short gyanú

 

Még kereskedői pályája elején megtanulja az ember, hogy oldalazásba nem nyúl bele (hacsak nem elég széles egy sávkereskedéshez), mert könnyen bedarálhatja a tőkéjét. Így nem is volt ügyletem az elmúlt időszakban, maradt csupán az elemzés.

 

Most viszont úgy tűnik, hogy itt az idő alkalmazni az egyik alapvető kereskedési elvet. Mégpedig, hogy vegyük meg a kitörést (ha lesz). Az OTP grafikonján H4 és D1 időtávokon is felismerhető egy zászló gyertyaformáció.

https://tvc-invdn-com.investing.com/data/tvc_c7c8a65fa38234f486d65f8825f278ac.png

 

Ha megjön a forgalom, a H4-es időtáv célárát (kb. 17000) véleményem szerint mindenképp elérjük. Napos időtávon 17300 – 17400 közé esik a célár, az eddig történő elfutásra való várakozást az támasztja alá, hogy a certiket szeretik kiütni.

 

https://tvc-invdn-com.investing.com/data/tvc_c807bfa869c8dce19c038c4c6f18183f.png

 

A gazdasági sajtóban és az elemzőházak írásaiban jóval magasabb célárak is olvashatók (18000-20000). Egyértelműen el kell ismerni, hogy az OTP részvényei egy erős és okosan akviráló vállalat jól kereskedhető papírjai és a kamatemelések (illetve az arra irányuló várakozások) is segíthetik a további emelkedésben.

Meglátásom szerint azonban annyira közel értünk egy lehetséges korrekció bekövetkeztéhez, hogy az első bizonytalanságnál célszerű lesz elkezdeni leépíteni a long pozíciót és az első short jelzésnél elkezdeni kiépíteni egy short pozit közepes időtávra.

 

Összegezve: rövidtávon longos várakozás, stabil közeli és bizonytalan távolabbi célárakkal, valamint folyamatos short jelzés figyelés egy erősebb korrekcióra számítva.

 

Arany – 100-as mozgóátlagok közé szorulva

 

A XAU/USD grafikonját szemlélve arra lehetünk figyelmesek, hogy az arany árfolyammozgása beszorult egy 4 dollár szűk sávba. A sáv alsó szélét a H4-en vett eMA100 tartja, míg felső szélén a D1-en vett eMA100 funkcionál ellenállásként.

 

Úgy tűnik, a júliusi dupla csúcs minta ismétlődik. Ezek alapján pedig lefelé várnám.

OTP short - vékony RRR

Az utóbbi pár hétben az OTP árfolyama egész követhető módon mozgott. Az elmúlt néhány napban pedig teljesen beszűkült az árfolyammozgás. Ebből elképzelhető egy felfelé történő elmozdulás is (az elhagyott emelkedő trendvonalig), azonban a következő napokra a shortos irányt vélem valószínűbbnek, és pozíció felvételét tervezem. (Van ugyan hosszabb programom mára, de hátha sikerül gép előtt lennem a megfelelő időpillanatokban!)

 

H1-en az eMA200 már ellenállás (ez kb. 16050 forintos szintél mozog). Ennek érintéséről már lehet shortot nyitni. Ezen az idősíkon kialakulhat egy dupla csúcs, melynek első hulláma egy tripla-, míg második hulláma egy dupla csúcs lehet alacsonyabb time framen. A nyakvonal kb. 15800-nál húzódik, ennek letörését követően a (z elsődleges) célár 15550 forintra adódik.

H4-en egy csökkenő trendcsatornában mozog az árfolyam. Ennek felső szélénél járunk, vagyis közel ideális short pozíció nyitási szint. Ezen idősíkon az elsődleges célár a tripla támasz zóna, melyet a csatorna alsó széle, a vízszintes trendvonal és az eMA200 alkot.

Napos bontásban ezen short hullám célára véleményem szerint 14800 környékén lehet, ahol is a vízszintes trendvonal és az eMA100 képez kettős támaszt.

kép forrása: internet

Mondhatnám, hogy a stop losst szűken a H1 idősíkon ellenállásként szolgáló eMA200 fölé helyezem, azonban egy alacsony forgalmú (nyári) piacon kis volumennel is gyorsan ki lehetne szúrni e fölé. Így H1-en az előző csúcs (16230) fölé, kb. 16280-ra helyezném. Ebből és a H1-es dupla csúcs célárából a risk-reward arány kb. 1:1 lenne (amennyiben a 16050 – 15800 sávban szállunk be), ami elsőre nem tűnik túl kecsegtetőnek.

 

Az eMA200 erős ellenállásnak tűnik, így véleményem szerint akár 16050-ről el lehet kezdeni a poziépítést. A D1-en vett célár is elérhető ugyan, azonban a pókerhez hasonlóan, a tőzsdén sem elég csupán annyi, hogy jó lapunk van, a pszichés nyomást is bírni kell. És a fentebb említett alacsony forgalom nagy volatilitást eredményezhet, ami erősen próbára teheti a poziba vetett hitünk.

 

Így célárként a H4-en vett TP1 zóna közepével (kb. 15380) kalkulálok. A pozinyitások átlagát pedig 16050 és 15800 közé teszem. Az ebből számított RR kb. 1:1,53. Igen, elismerem, nyitottam már pozit jobb RR aránnyal.

OTP oldalazás - jöhetnek a kilengések

Sajnos az elmúlt 2,5 évben nem volt időm (és energiám) elemzést kitenni ide a blogomra. A tanulás és munka mellett megpróbáltam ugyan kereskedni (esetleg néha a magánéletre figyelni), azonban az ismert magyar mondás igazsága (mégpedig, hogy egy seggel több lovat megülni nem lehet) bebizonyosodott számomra is, ugyanis a mélyebb elemzések (és a kellő szintű egyirányú koncentráció) hiányában jelentősen romlott a kereskedési teljesítményem.

Sajnos továbbra sem tudok csak a kereskedésre összpontosítani, azonban havi 1 (rajzolgatós) elemzést megpróbálok majd kitenni. (Kicsit izgulok is, milyen lesz a visszatérés.)

 

kép forrása: internet

Egy ideje nézegetem az OTP grafikonját, s bevallom, kb. 1 hónappal ezelőtt úgy gondoltam, egyenes irányú mozgással fogjuk megnézni a 12.000-es szintet. Azonban az elmúlt időszak oldalazása azt mutatja, van még erő a papírban, s nem törjük ilyen egyszerűen a támaszokat.

 

A mai napon egy lehetséges dupla csúcsos kaszkád-jelenségre figyeltem fel az instrumentum különböző idősíkú grafikonjain. (Ha jól emlékszem a véralvadás kapcsán, még 2000-ben említette tanárnőnk ezt a jelenség típust – még mielőtt bárkiben is felmerülne, az albuminnak nagy valószínűséggel nem sok köze van az OTP charthoz! :D )

 

Visszatérve a grafikonhoz, a vízesés jellegű folyamat első lépcsőjét a 15 perces grafikonon véltem felfedezni. Nap végére az eMA100 törésével ennek az alakzatnak „sacc per kb.” teljesült is a célára.

S ezáltal létrejött egy újabb dupla csúcs (a kaszkád-rendszer második lépcsője), mely már H1 idősíkon is észlelhető. Ezen alakzat nyakvonalát – mely kb. 13.480-13.510 közötti sávban helyezkedik – erősíti a H1 timeframe 100-as és 200-as exponenciális mozgóátlaga, valamint ezen idősík Bollingerének alsó szalagja. Amennyiben ezen támaszok megreccsennek, gyorsan a 13.240-13.260-as ártartományban találhatjuk magunkat.

 

Ha elérkezünk az imént említett sávba, abban az esetben az árfolyammozgás egy újabb dupla csúcsot rajzol elénk (mely a kaszkád folyamat 3 elemét képezi). Ekkor a további árfolyammozgás mikéntjének pontosabb kikövetkeztetése érdekében haladjunk Batsányi János nyomdokain és „vigyázó szemünket az RSI-re vessük!” Az említett indikátor túladottsága ugyanis egészen jól jelezte az árfolyam felpattanását az utóbbi időben a vonatkozó idősíkon. Vagyis, ha az RSI ekkorra túladottá válik, számíthatunk egy tripla csúcs (pirossal) kialakulására, ellenkező esetben egy rövidebb oldalazás után (sárgával) eshetünk tovább a célár (12.750-12.780) felé.

(H1 idősíkon zavaróak tudnak lenni a rések. Bár, amikor eszembe jutott, hogy mit olvastam 2007-ben a rések kapcsán egy oktatóanyagban - melyet Macs_karom -tól kaptam még a Daytrader fórumon [régi szép idők] – az jelentős segítség volt a következtetésekhez. De a réselmélet OTP grafikonon való megvalósulásáról talán majd egy másik írásban.)

 

Felbontást váltva, H4-en láthatóvá válik, hogy 12.800 ft környékén már elérnénk az elmúlt pár hónap során kialakult sávozó mozgás ártartományának alját, így innen heves felpattanásra számítanék, egészen az elhagyott emelkedő trendvonal magasságába (13.700-13.800).

 

Folytatva a jövőbe látó tudományom csiszolását, napos grafikonon további oldalazó mozgást vázoltam fel, melynek végén a sáv letörésére és a 12.000 forintos szint visszatesztelésére számítok. Meg kell azonban jegyeznem, ha az utolsó két nap sírkő doji és hullócsillag gyertyáját követően nem törjük a napos periódusú grafikonon látható, tavaly szeptember óta életben lévő emelkedő trendvonalat, úgy pontatlanná válik az egész elképzelésem.

 

Kicsit hosszabb távon elérhetőnek tartom akár a 16.000 forintos árszintet is. Azonban tapasztalataim szerint egy erős és stabil emelkedés megvalósulásához szükséges egy tisztességes korrekció – ezért is várom a masszív 12.000-es szint visszatesztelését.

D3-as bontású charton jelöltem, hogy mely trendfordító gyertyaalakzatok utalnak az általam hamarosan bekövetkezni vélt árfolyamesésre:

- evening doji star

- bearish engulfing

- gravestone doji + confirmation + gravestone doji

- valamint a Bollinger szalagok beszűkülése is erőteljesebb árfolyam elmozdulás lehetőségét jelzi;

továbbá, hogy mitől tartom erős támasznak a 12.000-es szintet:

- vízszintes támasz-ellenállás zóna immár 2018 vége óta

- eMA100

- eMA200.

 

 

Összefoglalva:

a) rövid távú célár (a napokban)

12.800 környéke

b) májusban (a következő emelkedő hullám végén)

11.800 – 12.000 közti sáv (sell in may…)

c) nyár (június-augusztus közepe)

kiderül mekkora a nem teljesítő hitelek aránya

alacsony forgalmú, lassú, szötymörgős konszolidációs szakasz

d) ősszel (szeptember-október)

- céltartalékolás visszaírások

- forintgyengülés -> MNB alapkamat emelés     

                          -> növekvő banki marzsok

                                                                         -> forinterősödés -> magyar piacra visszatérő külföldi játékosok

- akvizíciós tervek beérése. 

így szépen megindulhatunk felfelé akár a 16.000-es magasságokba

 

 

kép forrása: internet

Jelenleg ezzel tudok indulni a „fedett pályás jövőbe látó” bajnokságon. - mert ne álltassuk magunk! Mindannyian csak a saját korlátaink által támasztott határokig látunk. 

S bár a tanulási készség, a szellemi frissesség és a rugalmasság egy ideig fenn (talán szinten is) tartható; azonban a kor előrehaladtával ezek növelése már (a rugalmasságé pedig sajnos a leg) kevésbé képzelhető el.

 

Nos, meglátjuk, hogy csak álmodtam valamit, vagy az általam vízionált árfolyammozgás találkozik is valamelyest a valósággal!

DAX short

Manapság már szinte akármibe kezd az ember, szüksége van idegennyelv-tudásra, így hát tanulom én is. Viszont két és fél hónap intenzív tanulást követően, ma adtam magamnak egy szabadnapot. Este gyors végigpörgettem a számomra legfontosabb grafikonokat (magyar blue chipek, plusz 3 fő index). A DAX egész izgalmasnak tűnik.

(Nem zárható ki, hogy 12400-ig még visszaszúr, de véleményem szerint valószínűbb, hogy) a 12200-nál lévő (kanócok miatt nem) rést még visszatölti, majd szötymörög még ott egy kicsit, míg végül a halvány szürkével jelölt 12156-nál lévő trendvonal meghatározó szinten ellenállássá válik, az alsó csökkenő trendvonal szintén lefelé szorítja.

A hetes charton kirajzolódott egy szép fej-váll alakzat, melynek jobb válla egy dupla csúcs. Két-három héten belül, a 100-as mozgóátlag ellenállássá válhat (kezdésnek mondjuk az első gyertya [vagyis ez a hét] lehet egy apró doji az MA100-on). Ha az árfolyam képes lesz letörni a:

- MA100

- nyakvonal

- Bollinger alsó szalagja

által képzett tripla támaszt, könnyen a célár-tartományig (, de legalább 11200-ig) szánkázhatunk (pl. okt-nov. hónapokban). Jelenleg azonban úgy tűnik, a Bollinger szalagok még nincsenek túlságosan beszűkülve.

A havi grafikonon két divergenciát is felfedezhetünk. A 2015-ös és a 2018-as csúcsok között, három év alatt kialakult divergencia, akár egy hosszabb távú esés előjele is lehet. Elképzelhetőnek tartok egy olyan forgatókönyvet, mely során október-november hónapokban kap egy méretes pofont a piac, decemberben korrektív jelleggel elszüttyögünk egy kicsit (mikulás rally, meg hasonló okosságok), 2019-ben pedig majd jól széjjelDAXnak bennünket is – mivel ez nem túl pozitív előjel a BUX index számára sem.

Irány: short

Időtáv: több hónap

Beszállási pont: 12200

Stop loss szint: 12700

Célár: 10400

Risk-reward arány: 1:3,5

technikai elemzés Richter

(Hétfőn és kedden volt pár short ügyletem az EUR-CAD és az USD-CAD devizapárokon. Szépen le is zártam mindet nullában. Szerdán persze estek is szépen. De ez van, nagyon fáradt voltam már és munkahelyen is vagyok. Pedig USD-CADon nagyon szépen látszik az alakzat és technikailag gyönyörűen mozgott M5ön. EUR-CADon pedig szépen működtek a trendvonalaim.) Szóval most pihentetésként jöjjön egy kis magyar blue chip, tisztán technikailag:

H1

H1-en szépen látszik egy fordított fej-váll alakzat, illetve az, hogy az ebből való kitörés gátja az eMA100. A Bollinger szalagok összeszűkültek, így hamarosan várható egy erőteljesebb elmozdulás. Az alakzatból ugye könnyen számíthatunk célárat, azonban én azt gondolom, hogy ennek mellőzésével első körben ne nagyon gondolkodjunk 5000 feletti értékekben.

H4

Nos, igen, valószínűleg ezen az idősíkon látszik a legszebben, miért is 5000 az első megálló. Csökkenő trendvonal + horizontális trendvonal + eMA100 (a kerek számot már meg sem említem), eső piacon egy emelkedő alakzatból való kitörést kőkeményen megfog majd egy ilyen tripla ellenállás. Mondjuk nagyon búslakodni azért nem kell, hisz ez is 3%-os emelkedés lehet, s akár egy nap alatt megcsinálhatja a "Ricsi".

D1

Hm, azt gondolom naposon is látható, hogy eső trendben vagyunk, nem is kell ecsetelni, annyi itt az ellenállás. Ezek közül is leginkább a vastagon húzott eső trendvonalat emelném ki, mely szépen funkcionált aljakon, réseken, csúcsokon át.

W1

És a hetes grafikon..., no kérem, itt látszik csak igazán, hogy miért ne próbáljunk meg "hulló késeket elkapni". Igazi "kemény pöcsű magyar gyerek"nek kell annak lenni, aki ezt a grafikont látva is rápróbál egy Richter longra! Nem voltam túl cizellált - bevallom, de ez bizony egy szabályos inverz zászló! A célár pedig kereken 4.000 forintra mutat.

Elismerem, megtörhet még a mozgás, negligálódhat még a célár, de ez, így első ránézésre mégiscsak félelmetes; még egy ilyen shortmanónak is mint én!   :)

an exciting chart on long term

H4

It's hard to decide, whether these candlesticks are forming a trend reversal pattern, or just the parts of a consolidation phase in a flag pattern.

daily

On daily time frame we are in the upper third of the trend channel. And the last candlestick is a shooting star. So on short term, perhaps we will slip down - as I see.

But on longer term, it could be a flag, so maybe we can expect a huge upward movement.

weekly

and the miracle on the monthly time horizone

EUR-CAD sell limit

H4

Daily

Weekly

Monthly

MOL long

H4

H4-en látszik, hogy a MOL árfolyama először kibújt a rövidtávú csökkenő trendvonal alól, majd visszatesztelte azt. Ezt követően megbírkózott a horizontális trendvonal és az exponenciális mozgóátlag kettősével. (Utóbbi komoly fegyverténynek számít.)

A legyűrt kettős ellenállás a közeljövőben már erős támaszként funkcionálhat, melyet illene is még visszatesztelnie az árfolyammozgásnak.

Ezen rövidtávú korrektív mozgás megvalósulására következtethetünk az alábbiakból is:

- az RSI túlvett szinthez közeli értéke

- a Bollinger felső szalagja által képzett korlát

- a kialakult dupla alj nyakvonala ellenállásként funkcionál.

Azonban az említett dupla támasz 2700 forintnál szinte ideális long beszállót kínál.

D1

Napos időtávon szintén jól látszik, hogy miért várom az árfolyam pillanatnyi megtorpanását, rövidebb korrekciós mozgását. Az ár további emelkedésének egy tripla ellenállás szab határt, mely így épül fel:

- 100-as exponenciális mozgóátlag,

- Bollinger felső szalagja

- dupla alj nyakvonala.

Amennyiben az árfolyam képes lesz áttörni az erős ellenállás szintjét, úgy komolyabb elmozdulásra számíthatunk. A dupla aljból számítható célár 3040 forintra mutat; véleményem szerint azonban célszerűbb egy visszafogottabb célárral számolni első körben, melyet a rés visszatöltéséhez köthetünk. Ezt az is indokolja, hogy itt húzódik a tavaly november óta épülő, és az árfolyam emelkedésének már többször gátat szabó eső trendvonal.

Elképzelés:

irány: long

időtáv: 3-5 hét

beszálló: 2700    (dupla támaszon)

stop: 2635           (a H4-en visszatesztelt szint alatt)

célár: 2960           (ha a rés visszatöltődött max célár a dupla aljból: 3040)

hozam – kockázat arány: 4:1

(Sorry, hogy lemaradt a chartokról a ticker és a timeframe.)

A pozira pozitívan hathat:

- az olaj árfolyamemelkedésben bekövetkező korrektív eső mozgás

- a főbb indexek nagy esések utáni korrekciós emelkedése

Néhány MOL-os (nem kémikusoknak :) ) hír az elmúlt hónapokból:

- INA olajmező vásárlás az Észak-Adrián

- a Slovnaft folyékony műtrágya gyártással bővíti profilját

- ásványvíz gyártót vásárolt a MOL Magyarországon

Ezek mindegyike pozitív hatással járhat, azonban csak hosszú távon, így az aktuálisan tervezett pozira nincsenek hatással.

 Rövid távú árfolyammozgató hatású hír szokott lenni, ha a “gumicsont” (MOL-INA ügy) kapcsán felröppen valami. Ha szerencsénk van ilyen téren szolgálhat még pozitív hírrel a májusban megválasztott új horvát gazdasági miniszter.

USD-JPY short

H4

D1

W1