Devizahitelek kapcsán folyik a bankok keresztre
feszítése. Biztos, hogy a bankok ügyeskedtek és ezt egy jogállamban (bármilyen
legyen is az ma Magyarországon) természetesen nem szabad hagyni. Azonban vegyük
észre, hogy a lakosság az árfolyam-különbözeten
bukott hatalmasat, nem az egyéb kisbetűs részeken.
Sokan jártunk már úgy, hogy külföldi vásárlásaink
után maradt egy kis euró a zsebünkben, melyet csak pár hónap múlva találtunk
meg, és ilyenkor hogy örül mindenki, hogy visszaváltáskor többet kap érte, mint
annak idején a HUF/EUR konverzió során. Azonban ez a szabály visszafelé is
érvényes!
Vagyis ha a hitelünket devizában tartják nyilván,
akkor idővel egy forintgyengülés során többet kell fizetnünk. Ez mindannyiunk
számára világos, most mégis mindenki csak a „csúnya” bankokat szidja, és eszébe
sem jut a saját felelőssége.
Gyakorlatilag az egyetlen felelősségteljes döntés
ami eddig született ez ügyben az az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB)
2015.01.01-től rendeletbe foglalja az új hitelek felvételeinek szabályait,
többek között:
- az új hitel felvételekor maximálisan vállalható
törlesztési terheket,
- mely szabályozás a devizahiteleknél jóval
szigorúbb lesz, mint a forint alapúaknál.
Azonban a devizahitelek kapcsán kialakult
problémakörben, nem csupán a bankrendszer legmagasabb szintjén álló intézmény
bír felelősséggel.
A politikai „elit” felelőssége:
1) államadósság régóta létezik, de ha csak a ma
parlamentben ülők ciklusaira gondolunk, akkor is már 24 éve tisztában vannak az
államadóssággal és kockázataival:
az ÁKK (Államadósságkezelő Központ és elődei
[utódai], [illetve korábban és egy időben az MNB]), mindig kénytelenek
mérlegelni 2 kockázatot (számos egyéb tényező mellett persze):
a) alacsony árfolyamkockázat mellett (pl. hazai fizetőeszközben) felvett hitel
-> magasabb kamat
b) alacsony kamat mellett (pl. devizában) felvett hitel -> komoly árfolyamkockázat
ez ugyanígy
működik a lakosság esetében is, azonban erre egyetlen politikus sem hívta fel a
figyelmet az elmúlt 6 év folyamán
2) Magyarországon a pénzügyi alapműveltség
jelenleg nagyon szegényes, ez pár évvel ezelőtt már fel is merült
parlamenti körökben, akkor tervezték is, hogy a középfokú oktatásban lépéseket
tesznek a helyzet javításáért. Ha jól tudom, azóta sem történt semmi.
Lakosság felelőssége:
1) Ha hozok
egy olyan döntést, mely hosszú távon befolyásolja az életem (10-20 év, azaz
az életem 1/6-1/4 részére befolyással bír), akkor azt alaposan megfontolom. Ha valamit nem értek megkérdezek
egy szakértő ismerőst, illetve félévente-évente felülvizsgálom a szituációt.
2) Mielőtt
valamit aláírok, elolvasom. Ha nem értem, megkérdezem egy szakértő
ismerősöm.
(Ez a probléma igen komoly ma hazánkban. Az emberek
lusták végigolvasni az általuk aláírt dokumentumokat. És nem csak az
alacsonyabb iskolázottságúak. Számos felsőoktatásban résztvevő hallgató [köztük
jogász- és közgazdászhallgatók is] aláírták a diákhitel szerződést.
Ha jól emlékszem 2001-2002 tájékán került a kezembe
egy ezzel a témával kapcsolatos ismertető, s az oldal közepén leírták a kamatot
egy csillaggal az érték után. Lap aljára mentem, ahol ez szerepelt: * az állam
a kamatváltoztatás jogát fenntartja. Le is raktam a doksit.)
3) Ha hosszú
távú kötelezettséget vállalok, nem tolom ki a kötelezettségvállalás mértékét a
teljesítőképességem mértékének legfelső határáig, mivel bármikor közbe
jöhet valamilyen váratlan tényező.
Mindezzel persze nem arra szeretnék utalni, hogy
jaj szegény bankok! S nem is arra, hogy kis hazánkban mindenki hülye, csak én
vagyok vadászrepülő! :D Viszont mint látjuk:
- a politikusok a bankokra mutogatnak, miközben ők arra esküsznek fel, hogy legjobb tudásukhoz mérten vezetik a népet -> vagyis nagy a felelősségük és mégsem vállalnak fel belőle semmit
- a politikusok a bankokra mutogatnak, miközben ők arra esküsznek fel, hogy legjobb tudásukhoz mérten vezetik a népet -> vagyis nagy a felelősségük és mégsem vállalnak fel belőle semmit
- a lakosság
(szóban forgó része) maga hozta meg a döntéseit és mégis a bankokra mutogat
-> önmaga kapcsán valószínűleg saját magának a legnagyobb a felelőssége,
mégse hajlandó ezt beismerni.
Összegezve tehát, nagyon komoly változásokra lenne
szükség, és nem csupán a jogszabályokban, de leginkább a gondolkodásmódban.
Nagyon rendet kellene tenni itthon a fejekben!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése